Görög Zita: Sok gyerek a szomszéd faluig nem jut el, nemhogy moziba
Krug Emília a Szinten túl című műsor legutóbbi adásában Görög Zita modellt és Bozsóki Róbert gyermekvédelmi szakembert kérdezte. A beszélgetés apropója a civil adománygyűjtő, segítő akcióiról is ismert modell nemrég készített ironikus videója volt, amelyben egy vécékefébe, hamisan énekelve figurázta ki a Fidesz igazságtalan kulturális támogatási rendszerét, hogy pénzt gyűjtsön. A befolyt összegből egy borsodi faluból szeretne nehéz körülmények között élő gyerekeket Miskolcra utaztatni, hogy életükben először moziba mehessenek, hiszen alig jutnak élményekhez, sokan még a szomszéd faluban sem jártak.
Az aránytalanság a legnagyobb baj, nem az, hogy szép egy miniszteri iroda, hanem hogy ehhez képest mennyire kevés pénz jut a gyermekvédelemre, mondta Bozsóki. Szerinte az utóbbi harminc évben néha jobb irányba fejlődött, máskor megtorpant a rendszer, aztán pedig hanyatlani kezdett. Az utóbbi években a Fidesz-kormány gyakran kommunikálta azt, hogy a gyermekvédelemben minden csodálatos, ez egészen máshogy nézett ki belülről – mondta. A legnagyobb baj, hogy a közvélemény Bicskével és a Szőlő utcával azonosítja az egész gyermekvédelmi rendszert. Sokan úgy érzik, szégyellniük kell magukat, amiért benne dolgoznak, pedig a kollégák nagy többsége szent őrült, aki kevés pénzért, becsülettel dolgozik – mondta Bozsóki Róbert.
Jó lenne, ha nemcsak a médiában válna tárgyalt témává egy-egy ügy, hanem valódi változások történnének – tette hozzá. A pénz nemcsak kevés, de rosszul is van elosztva. Magyarországon körülbelül másfél millió 18 éven aluli gyerek van a gyermekvédelmi rendszerben. Közülük 100-110 ezer gyerek veszélyeztetett és 25 ezer védelembe vett van, 21 ezer pedig szakellátásba került. Ők azok, akiket gyermekotthonba vagy nevelőszülőhöz helyeztek, közülük 7-8 ezer gyermekotthonban, 13 ezer nevelőszülőknél él.
Egy élmény többet jelent, mint egy cipő
Nem mindegy, milyen élmények érik a nehéz körülmények között élő gyerekeket. Görög Zita szerint reményt és célt adhat nekik, hogy másképp akarjanak élni. A borsodi gyerekek mozizásához szervezett gyűjtés négymillió forintnál tart, így más kulturális élményt is tudnak majd szervezni nekik – mondta. Bozsóki Róbert tapasztalatai szerint akár egy tábor vagy egy balatoni kirándulás is óriási élmény lehet ezeknek a gyerekeknek, de még a szüleiknek is. Ezek pici magok, amik aztán szárba szöknek, egészen mást jelentenek, mint egy cipő – mondta.
A modell úgy látja, az utóbbi években kevésbé közönyösek az emberek, talán éppen a köztudottá vált aránytalanságok miatt egyre nyitottabbak az adományozók. Korábban sokan attól is féltek, hogy kiálljanak jó ügyek mellett, több cég és magánszemély is kérte, hogy ne jelenítsék meg a nevét az adományozók között.
Görög Zita a Fidesz döntéshozóihoz is eljutott a kezdeményezéseivel. Egy applikációt terveztek, amelynek segítségével a gyerekek jelenteni tudnák, ha bántják őket, a jelzések pedig a rendőrséghez és a gyámhatósághoz is eljutnának. A modell szerint fontos lenne, hogy a gyerek is tehessen jelzést, ne csak a felnőttek. Az Igazságügyi Minisztériumban nem támogatták ezeket a terveket.
Bozsóki a jelzések kapcsán elmondta: egy gyermekotthonban nincsenek titkok, bármi történik, arról gyorsan értesül a vezetőség, így csak a felnőtteken múlik, hogy az adott problémát eltussolják vagy lépnek ezekben az ügyekben. Aki nem jelez, annak büntetőjogi felelőssége van, a gyermekvédelemben dolgozóknak kötelességük jelezni, ha bajban van egy gyerek. A szakember úgy véli, hogy az előző rendszerben is voltak jó dolgok, szerinte például az, hogy segélyt csak közmunkáért lehet kapni, valóban mást jelent a gyerekeknek, jó példát mutat.
Görög Zita szerint Mészáros Lőrinc adományai esetén is az aránytalanságok szúrhattak sokaknak szemet. Valóban szép egy pár milliós adomány, de nehéz hova tenni, ha úgy adják át, hogy a ruha, amit viselnek, magasabb összértékű, mint maga az adomány – mondta.
Úgy vélik, a rendszer stabilizálásához elsősorban nem civil adományok gyűjtése, hanem az alapellátás megerősítése lenne a legelső cél. Fontos lenne például a gyerekek átmeneti otthonának erősítése, ami a családok időszakos problémáira jelentene megoldást úgy, hogy nem veszi el a jogokat a szülőtől, nem választja szét a családokat már az első körben, csak segíti átvészelni a kritikus időszakokat. Az alapellátásnak segítenie kellene a szülőket olyankor is, mikor nem tudják megfelelően ellátni a gyerekeiket, nem azonnal kiemelni őket a családból – véli Bozsóki Róbert. A kórházban élő babák nagy része is a család anyagi problémái miatt nem mehet haza – tette hozzá Görög Zita. Ilyenkor is sokkal jobb megoldás lenne a család támogatása a gyerek és a szülő különválasztása helyett.
A másik gond, hogy nagyon kevés a nevelőszülő. Több szakemberre lenne szükség, és amellett, hogy anyagilag meg kell erősíteni a nevelőszülőket, szakmai szempontból is szigorúbbnak kell lennie a kiválasztásnak. Bozsóki szerint hosszú képzések helyett a jövendőbeli nevelőszülőknek egyszerűen el kellene tölteniük néhány hetet egy otthonban, hogy tudják, mire vállalkoznak.
12 év alatti gyerekeket nem is lenne szabad elhelyezni otthonokban, mégis rengetegen vannak a nevelőszülőhiány miatt. Az ideiglenes gyermekvédelmi rendszerben gyakran belehalnak gyerekek a figyelmetlen ellátás következményeibe – mondta Görög Zita. A szűrőrendszer nem működik, ezért történnek ilyen tragédiák – pedig rengetegen végzik nagyon jól a munkájukat. Görög Zita arról is mesélt, hogy elkezdte elvégezni az ideiglenes nevelőszülői tanfolyamot, de félbehagyta, annyira nem tudott volna kiegyezni a rendszerrel. Például sosem tudna láthatásra vinni gyereket ahhoz a szülőhöz, aki korábban bántalmazta őt – mondta.
A családok támogatása azonnali kiemelés helyett
A gyermekvédelmi szakember kiszámolta, hogy egy gyerek gyermekotthonban való elhelyezése egy évre másfél–három millió forint közötti összegbe kerül az államnak, és általában egy családból több, néha négy-öt gyerek kerül az intézményekbe egyszerre. Ha ezekkel az összegekkel a családot támogatnák, lehet, hogy megoldanák a problémáikat.
Ugyanakkor nagy gond az is, hogy az adományokat nem lehet pénz formájában egyszerűen átadni, mert a családok nem tudják megfelelően kezelni, beosztani. A családsegítőn keresztül kell hogy eljusson hozzájuk kisebb adagokban, mindig a legszükségesebbekre, tűzifára, gyógyszerre. Amikor a gyerekek kikerülnek a rendszerből, akkor sem tudják, hogyan kell beosztani a pénzüket, amit kapnak, segíteni kell nekik – egészítette ki Bozsóki Róbert.
Nagy reményeket fűz Gyurkó Szilvia államtitkári kinevezéséhez, de megjegyezte, hogy lerombolni könnyű volt ezt a rendszert, újraépíteni sokkal nehezebb lesz, sok mindent elölről kéne kezdeni. A változásokhoz nem elég, ha olyan megmozdulások történnek, mint az influenszertüntetés, hiszen ez a hatalom ingerküszöbét nem ütötte át. Abban segített, hogy több civil mozdult meg, de nem ők azok, akik valódi változásokat tudnak elérni a rendszerben. Most is akkora az emberhiány, hogy 400 gyereket nem tudnak elhelyezni, mert nincs elég hely, ha pedig van, akkor földön, lépcső alatt alszanak a gyerekek. A szakember szerint az utóbbi harminc évben előbb a gyermekvárosokat bontották szét kisebb egységekre, ami jó irány volt, ám aztán újra centralizálódni kezdett a rendszer. Egy gyereknek kis közösségre van szüksége akkor is, ha nem tud családban felnőni – mondta.
A beszélgetés végén elhangzott: a rendszer megerősítésén túl arra is nagy szükség lesz, hogy a gyermekvédelemben felnőttek később lelki támogatást kapjanak, hogy feldolgozzák, ami történt velük, és megtörjék a kört.
