Miért mondta Magyar Péter Havasi Bertalanra, hogy ő korunk Bibó Istvánja?

Váratlan szereplő bukkant fel szombat reggel a Rogán Antal korábbi minisztériumában tartott sajtóbejáráson. A tavaly befejezett, az egykori Vöröskereszt-székházat imitáló épületet Magyar Péter személyesen mutatta be a korábban onnan kizárt újságíróknak, az épület tetőteraszán pedig Havasi Bertalanba, az előző miniszterelnök közeli munkatársába botlottak.

Havasi Bertalan hosszú időn keresztül dolgozott Orbán Viktor sajtófőnökeként, erről a pozícióról azonban tavaly februárban lemondott. Ezután néhány hónapig nem volt hivatalos pozíciója, júliusban aztán kinevezték a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkárává. Mivel a helyettes államtitkárokat az új kormány még nem mentette fel, Havasi jelenleg Magyar Péter és Ruff Bálint beosztottjaként van ebben a pozícióban.

A bejáráson Magyar Péter „korunk Bibó Istvánjának” nevezte a kezében egy cigarettacsikket szorongató Havasit. Egészen pontosan azt mondta, hogy „korunk Bibó Istvánja még tartja a frontot.” Havasi ezután arról beszélt, hogy Magyar akár a gatyájánál fogva is kilógathatja őt a zászlórúdra, a jelenlétét pedig később azzal magyarázta az újságíróknak, hogy az irodáját és az ott tartott iratokat őrzi.

De kicsoda Bibó István, és miért hasonlította Magyar Péter Havasi Bertalant hozzá?

Az 1911-ben született, jogász végzettségű Bibó Istvánt a XX. század egyik legfontosabb magyar gondolkodójának tartják. A második világháború után a Nemzeti Parasztpárt delegáltjaként az ország demokratikus berendezkedésének kialakításán és az első szabad választás megszervezésén dolgozott. 1949-ben aztán a pártot feloszlatták, Bibó pedig kiszorult az ország vezetéséből és az ELTE könyvtárának tudományos főmunkatársa lett.

Az 1956-os forradalom idején Petőfi Párt néven elkezdték újjászervezni a Nemzeti Parasztpártot, a november harmadikán alakult harmadik Nagy Imre-kormányban pedig Bibó miniszteri pozíciót kapott. Mivel a minisztériumokat akkor még nem osztották le a kormánytagok között, hivatalos pozíciójuk államminiszter lett, ami a mai tárca nélküli miniszter megfelelője. Bibó csak másnap, november negyedikén jutott be a Parlamentbe, addigra azonban a kormány nagy része a szovjet megszállás hírére elmenekült onnan.

Amikor a szovjet megszállók körbevették a Parlamentet, a kormány tagjai közül csak hárman tartózkodtak az épületben:

• Tildy Zoltán miniszterelnök-helyettes (korábbi miniszterelnök);
• B. Szabó István államminiszter;
• és Bibó István államminiszter.

Tildy Zoltán abban egyezett meg a szovjetekkel, hogy a szabad elvonulásért cserébe harc nélkül átadják nekik az épületet, és B. Szabó István minisztertársával együtt távozott onnan. A hivatalban lévő kormány tagjai közül így egyedül Bibó István maradt a Parlamentben.

Bibó ott megírt egy kiáltványt, amelyben arra szólította fel az ország lakosságát, hogy a megszálló hadsereggel és az általuk felállított bábkormánnyal szemben a „passzív ellenállás összes fegyverével” lépjen fel. Fegyveres ellenállásra ugyanakkor nem szólította fel a lakosságot, kiáltványa szerint azért, mert a katonai helyzetről nem voltak információi, és felelőtlenségnek tartotta volna „a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni”. Bibó a kiáltvány végén leszögezte, hogy Magyarország egyedüli törvényes külföldi képviselője a harmadik Nagy Imre-kormány egyetlen külföldön tartózkodó tagja, Kéthly Anna.

A miniszter két nappal később, november 6-án hagyta el a Parlamentet, november hetedikén pedig beiktatták az első Kádár-kormányt. Bibót a miniszteri tisztségéből hivatalosan csak november 12-én mentették fel. A forradalomban való részvételéért 1958-ban Göncz Árpád későbbi köztársasági elnökkel együtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. Bibó ezután nem taníthatott, egy ideig a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárosaként dolgozott, majd 1977-ben halt meg.

A leghíresebb Bibó-idézet így szól: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”. Bár ezt az utókor összeköti azzal, hogy 1956-ban a miniszterek nagy részével szemben ő nem menekült el a Parlamentből, ez az idézet valójában egy 1945-ös írásában szerepel, és a szövegkörnyezettel együtt így szól: „Abban a görcsös félelmi állapotban, mely elhiszi, hogy a szabadság előrehaladása veszélyezteti a nemzet ügyét, nem lehet élni a demokrácia javaival. Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni: nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen gonosz szándékaitól, az ellenséges propagandától, a lekicsinyléstől és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, melyek azáltal válnak valódi veszedelmekké, hogy félünk tőlük. Közép- és Kelet-Európa országai azért féltek, mert nem voltak kész, érett demokráciák, s minthogy féltek, nem is tudtak azokká válni.”

Magyar Péter tehát feltehetőleg azért nevezte Havasi Bertalant ironikusan korunk Bibó Istvánjának, mert az Orbán-kormány bukása után utolsóként is kitartott az irodájánál. Annyi különbséggel azért, hogy Havasi Bertalan fő célja most láthatólag nem a demokratikus kormány hatalmának fenntartása, hanem a felmentési pénze kikövetelése.