Harka egyik utcájába a futárok, sőt a szemétszállítók sem hajthatnak be átmenetileg azbesztszennyezés miatt
Független laborvizsgálatot kért a Győr-Moson-Sopron vármegyei Harka község vezetése a murvás utak azbeszttartalmának meghatározására – számolt be róla Duschanek Péter polgármester a község honlapján, és egyúttal az eredményeket is közzétette, melyek nyomán azonnali döntéseket is hoztak.
A beszámoló szerint a vizsgálatot végző cég április 30-án és május 1-jén vett mintát az önkormányzattal egyeztetett mintavételi pontokon, és arra jutottak, hogy a település összes murvás utcája közül 5 utcában tudtak eltérő mennyiségű azbeszttartalmú kőzetet azonosítani.
Konkrét utcákat is felsoroltak: a Nyulas utcában egy kátyúban találtak azbeszt tartalmú kőzúzalékot, a Panoráma, Galagonya és Rozmaring utcákban a murvás burkolatú út elszórtan azbeszttel szennyezett, és az Alpokalja utca felső szakaszán van azbeszt tartalmú kőzúzalék az úton. A fentiekről értesítik a kormányhivatalt, mely várhatóan légszennyezettség-vizsgálatot rendel majd el.
A képviselő-testület a fentiek miatt arra jutott, hogy már keddtől
10 km/h-s sebességkorlátozást vezetnek be az Alpokalja utca felső szakaszán, és az útszakaszt „behajtani tilos, kivéve lakók” korlátozással látják el. Átmenetileg az építési, a futár, a hulladékszállítási forgalom sem hajthat be az utcába.
Szeretnék átmenetileg pormentesíteni a szennyezett utcákat, mert az jelentősen csökkenti az egészségügyi kockázatot, „ezért megrendeltünk 2 tonna kálcium-kloridot (CaCl2), ami várhatóan a hét második felében megérkezik”. Azt írják, hogy a kalcium-klorid az útra kijuttatva hatékonyan megköti a levegőben és a talajban lévő vizet, és tartósan nedvesen, ezáltal pormentesen tartja a kezelt felületet.
Hosszú távú megoldásként csak az érintett murvás felületek tartós aszfaltozása jöhet szóba, „a végleges megoldás mindenképp állami forrás igénybevételét vetíti elő, saját forrásból csak átmeneti intézkedéseket tudunk megvalósítani” – fűzte hozzá a polgármester, aki azt is írta, hogy felveszik a kapcsolatot Dr. Hallerné Dr. Nagy Anikó országgyűlési képviselővel, és politikai támogatást kérnek.
Bejegyzésében kitért arra is, hogy a vizsgálat során a szakemberek azt találták, hogy a többi szennyezett utcában elszórtan találtak azbesztszennyeződést, ami azért lehet, mert előfordulhat, hogy egyes ingatlanok udvarában, kocsibejárójában lehet azbeszttartalmú kőzet, és azt gépkocsival felhordják az utcák murva burkolatára. A polgármester azt kérte, hogy aki az ingatlanán vagy az előtt kétes eredetű kőzűzalékot terített el, az bizonyosodjon meg annak eredetéről.
Április közepén derült ki, hogy azbeszttel szennyezett kőzúzalékkal borították le Szombathely egyik városrészét, büntetőeljárás is indult az ügyben. Később világossá vált, hogy az osztrák bányákból nemcsak Szombathelyre került szennyezett anyag, hanem a Dunántúl több határszéli régiója is kapott belőle, a kormányhivatal gyanúja szerint Kőszegre is juthatott belőle. A Magyar Közlönyben az ügyben határozat is jelent meg, mely szerint az állam átvállalja a védekezés és a kárelhárítás költségeit. Az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk, hogy kik felelnek a kialakult helyzetért.
A levegőbe kerülő azbeszt súlyosan egészségkárosító hatású. Az ügy tanulságairól Weiszburg Tamással, az ELTE kutatójával és a téma szakértőjével is beszélgettünk, amit itt lehet elolvasni.
