A választások óta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) körüli botrány az egyik legforróbb téma, pedig a NER bukása óta különösen erős a mezőny botrányos ügyekben. Ahogyan azt az NKA egykori kuratóriumi tagja egy nyilvános posztban megírta, a kampány során a Kulturális Alaptól
„érdemtelenek kaptak érdemtelenül sok pénzt többnyire értelmezhetetlen projektekre”
– mégpedig 17 milliárd forint értékben. A tételek közt azért voltak persze értékes kulturális programok is, a támogatások mintázataiból mégis az látszik, hogy a kiosztott pénzek nagyrészt a Fidesz választási érdekeit szolgálták.
A következőkben kérdésről kérdésre elmagyarázzuk, hogy mi lehetett a 17 milliárd útja és egyáltalán hogyan működik az NKA mint szervezet.
Kezdjük a végén: hogyhogy feljelentést tett az NKA főigazgató-helyettese?
Nem egészen az NKA, hanem annak pályázatkezelő szerve, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgató-helyettese, Szántai Irén tett feljelentést az ügyben. E szerint a 17 milliárd forintos támogatási összeget egyedi kérelmek alapján ítélték meg a szervezetben úgy, hogy kihagyták belőle az egyes szakterületeket, amire a főigazgató, Krucsainé Herter Anikó személyesen utasította őket. Ráadásul a kérelmeket „egyedi utasításra, sürgetett eljárásban” kellett intézni a munkatársaknak – állítja legalábbis a főigazgató-helyettes. Szerinte a kabinetvezető azt is kérte tőlük, hogy „simogassák el” a kérelmek hiányosságait, mivel azok még a minimális benyújtási feltételeknek sem feleltek meg.
Közben Krucsainé az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a 17 milliárd forintos kiosztható összegről és az azt elosztó háromfős kollégium létrehozásáról Hankó Balázs miniszter és Bús Balázs alelnök döntött, Nagy Márton jóváhagyásával.
Az NKA-ügynek viszont eddig csak személyi következményei voltak, négyen adták be a lemondásukat: Bús Balázs alelnök mellett három bizottsági tag. Ők mire hivatkozva mondtak le?
A bizottság tagjai azt állítják, hogy nem egyszerűen nem tudtak a kifizetésekről, hanem „átvágták” őket. Állításuk szerint őket is megdöbbentette a nyertes pályázók névsora és a megítélt összegek, Vidnyánszky Attila egyenesen úgy fogalmazott: „leesett az állam, hogy milyen pénzek mentek és kiknek”. A bizottság ugyanis más beszámolót hagyott jóvá április 23-án: ők nem azt a 34 oldalas NKA-dokumentumot látták, amelyik aztán felkerült az intézmény oldalára, hanem egy olyat, amelyikben még a Jókai Mór-emlékév megvalósítására előirányzott 30 millióról, valamint a Márai Sándor-évforduló programjaira szánt 100 millióról volt szó. A kollégiumok szakmai és egyedi támogatói döntéseiről egyébként sem kap a bizottság külön tájékoztatást.
Egyáltalán hogyan kezdődött ez az egész ügy?
Molnár Áron színész-aktivista arról számolt be április 23-án, hogy egy állami kifizetőhelyről milliárdokat utaltak ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Az ennek hatására az NKA oldalára is felkerült listából tisztán látszott, hogy nagyon sok, Fideszhez közeli alkotó kapott az NKA bizonyos kiemelt kulturális keretéből: Pataky Attila cége (P. Management) például 150 milliót, Tóth Gabi ötmillió forintot, a párjával közös cége pedig még kilencet, és jellemzően ezt az ötmilliós támogatási tételt kapta meg a Fidesz kampányában szintén részt vevő Kis Grófo és Dopeman is. Kirívóan nagy összeget, 500 millió forintot kapott egy olyan cég, amit 2026 februárjában alapítottak, és Földházi Balázs nevén van, aki a Fidesz első számú hegedűművészének, Mága Zoltánnak a hivatalos fotósa. A Zenei Kör Művészeti Kft. ebből elvileg „A magyar zene összeköt” című koncertsorozatot valósítja majd meg Kárpát-medencében.
Fideszes zenészekre és a fotósukra ment el mind a 17 milliárd?
Közel sem. Ahogyan a 444 a cikkében fogalmazott: nagyobb részt fideszes képviselők választások előtti vurstlijára. A kiemelt kulturális keretből rengeteg olyan szervezetnek és cégnek jutott, amelyeknek semmi köze a kiemelt kultúrához: vadász- és sportklubok, munkaerőpiaci, bűnmegelőzési vagy éppen autószerelőket tömörítő egyesületek, dartsklubok és horgászegyesületek is jellemzően 10-20 milliókat kaptak. Pedig sok esetben ezek nem sok látható tevékenységgel rendelkeztek, kivéve, mikor a kampányidőszakban megszervezték a kormánypárthoz köthető helyi lakossági rendezvényt. A szervezetek mögött gyakran eleve egy Fideszhez köthető személy állt: polgármesterek vagy önkormányzati képviselők.
A Molnár Áront korábban megkereső két név nélkül megszólaló NKA-s munkatárs szerint a titokzatos keret körül sok furcsaságot tapasztaltak. (A két munkatárs egyike, Papp Gergő azóta arccal-névvel is megszólalt Molnár reggeli műsorában, és azt mondta, tisztában volt vele, hogy az állásába kerül az akciója, de úgy érezte, muszáj a nyilvánosságnak tudni arról, mi folyik az NKA-ban.) Arról számoltak be, hogy a pályázók egy részét maga a minisztérium kérte fel, hogy nyújtsanak be igénylést, míg azokat a kérelmeket, amelyek nem illeszkedtek a megadott támogatási célhoz, a munkatársaknak át kellett írniuk „közösségépítő/kulturális programokra”. A legszembetűnőbb mégis az volt, hogy 2025-ben több alkalommal kértek adatokat az NKTK-tól választókerületi bontásban. Például a Pest 4-es és a Pest 6-os választókerületre: előbbiben Vitályos Eszter kormányszóvivő, utóbbiban Hankó Balázs indult.
A korrupció ellen küzdő K-Monitor azóta kiszámolta, hogy a 17 milliárdos keret megítélt támogatásai sok választókerületben pontosan 100 millió forintot tettek ki, vagy csak kicsivel maradtak alatta. Márpedig nehezen indokolja más a választókerületi alapú pénzosztást, mint hogy egy előre meghatározott kampánykeretről volt szó.
Elsőre valóban soknak tűnik a 17 milliárd meg a Mága Zoltán fotósának megítélt 500 millió. Mégis mihez képest sok ez?
Az NKA döntő bevételi forrása például az ötöslottó játékadójának 90 százaléka, a bevétele kisebb részét a szerzői jogokból származó befizetések adják. Az elmúlt években a szervezet évente 12-15 milliárd forint körüli összeget osztott ki pályázatokra. Ami pedig az 500 milliót illeti, viszonyításképp: 2025-ben a minősítéssel nem rendelkező társulatoknak (független színházak és táncművészeti együttesek) összesen 1,2 milliárd forint állt a rendelkezésre a működésére, a fővárosi függetlenek éves működési kerete pedig 533,5 millió forint volt.
Azaz az összes budapesti független társulat kapott az alapműködésére annyi pénzt, mint amennyit Mága fotósa.
A 6 milliárdos NKA-pályázati forrásból a függetlenek ernyőszervezete, a Független Előadó-művészeti Szövetség tagjai összesen 19,5 millió forint támogatást kaptak tavaly.
Ezen a ponton érdemes megnézni, egyáltalán mire jó az NKA.
A Nemzeti Kulturális Alap a magyar kultúra egyik legfontosabb állami finanszírozó intézménye, egy speciális állami pénzalap. 1993-ban jött létre Fekete György belsőépítész, az Orbán-kormányok egyik későbbi fő kulturális ideológusa ötletére, a szervezet első elnöke is ő volt. A kulturális szcéna általános véleménye szerint az NKA alapvetően egy jól kitalált rendszer lenne, támogatásai elosztását viszont sok esetben rendkívül torz, aránytalan módon működtették a kormányzatok, leginkább ideológiai szempontok és a politikai lojalitás alapján. Különösen igaz volt ez az utolsó Orbán-kormányra.
Hogyan születnek a szervezetben a döntések és hogyan lehet pályázni?
A forrásokra alkotók, intézmények és szervezetek is jelentkezhetnek, három alapvető pályázati forma szerint. A leggyakoribb a nyílt pályázat, amelyeket az egyes kollégiumok tesznek közzé, és ahova bárki, aki megfelel a kiírási feltételeknek, igényt nyújthat be. A meghívásos pályázatoknál a kollégium vagy a kulturális miniszter határozza meg a pályázók körét, és közvetlenül őket kéri fel a részvételre. Az egyedi pályázatok a miniszter saját rendelkezésre álló keretéből mennek: ebben az esetben a támogatást nem a szakmai kollégiumok ítélik meg a pályáztatás során, hanem a miniszter közvetlenül dönt róluk.
A támogatások nagy részéről az NKA úgynevezett állandó szakmai kollégiumai döntenek és ők fogalmazzák meg az egyes pályázati felhívásokat is. A kollégiumokba a kulturális miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a szakmai szervezetek delegálnak jellemzően 3-3 vagy 4-4 tagot. A kollégiumok döntésében nem vehet részt az NKA elnöke (vagyis a kulturális miniszter), az alelnök és az NKA Bizottság tagjai (róluk majd később). Jelentősebben utoljára 2025-ben alakították át az NKA struktúráját, ekkor jött létre a jelenlegi hét művészeti főtematikájú állandó kollégium.
Melyek az NKA főkollégiumai?
- Könyvkiadás, szépirodalom: Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma
- Színházművészet, zeneművészet, táncművészet, könnyűzene: Előadó-művészetek Kollégiuma
- Építőművészet, örökségvédelem: Épített Örökség Kollégiuma
- Ismeretterjesztés és környezetkultúra, közművelődés, népművészet: Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma
- Könyvtár, levéltár, múzeum: Közgyűjtemények Kollégiuma
- Kulturális fesztiválok: Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma
- Filmművészet, fotóművészet, iparművészet, képzőművészet: Vizuális Művészetek Kollégiuma
Az egyes kollégiumok tagjait itt lehet böngészni.
Ha vannak állandó, akkor nyilván vannak ideiglenes kollégiumok is. Ezek mit csinálnak?
Ideiglenes kollégiumokat kiemelt kulturális célok vagy programok kezelésére hoznak létre egy meghatározott időszakra, ilyen volt például a Hangfoglaló Program, az Imre Zoltán kortárstánc program vagy a Petőfi 200 ideiglenes kollégiuma. Ezek létrehozása és tagjainak kinevezése a kulturális miniszter hatásköre, a pénzügyi forrásukat a miniszter saját kerete és az NKA kerete adja, de külső forrást is bevonhatnak.
De akkor mi az NKA csúcsbizottsága, amelynek tagjai közül már Vidnyánszky Attila, Baán László és Both Miklós is lemondott?
Az NKA Bizottsága a szervezet elvi, irányító, koordináló vezető testülete. Tagjai harmadát a kollégiumokhoz hasonlóan a miniszter saját hatáskörében, másik harmadát az MMA, harmadik harmadát az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki a miniszter. De a Bizottság tagja az NKA elnöki tisztségét is betöltő kulturális miniszter és az alelnök is. Utóbbi pozíciót eddig Óbuda egykori fideszes polgármestere, Bús Balázs töltötte be, aki a botrány kipattanásával lemondott. Az NKA Bizottság tagjainak listáját itt lehet elolvasni.
És mi volt ez a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma, amivel most tele volt a sajtó?
A Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma (KKPIK) az a bizottság, amely a 17 milliárdos keret pályázatairól döntött, és tagjait Hankó Balázs miniszter állíthatta össze. Hankó pedig Ughy Attila korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, a Lechner Tudásközpont tanácsadóját, valamint két beosztottját, Zámbó Nórát, a minisztérium közigazgatási államtitkárságának titkárságvezetőjét és Burom Gábor miniszteri kabinetfőnök-helyettest jelölte meg. Az egész élén pedig Bús Balázs alelnök állt.
De ha évente csak 12-15 milliárd forintot oszt ki az NKA, honnan jött pluszban ez a 17 milliárd?
Az ötöslottó bevételeiből befolyt összegekből a törvényi előírás szerint az NKA-nak minden évben tartalékolnia kell, a maradványt pedig eddig vagy az állandó kollégiumok kapták meg, vagy bent tartották. Mostanra viszont 10 milliárd forintnyi összeg halmozódott fel, és 2025 elején Hankó miniszter úgy döntött, hogy az egészet kiemelt összművészeti programok támogatására használják fel. Krucsainé szerint ehhez Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől kértek engedélyt, aki ezt jóvá is hagyta. Majd 2026-ban az NKA egyenlegtartási kötelezettségét is eltörölték, így a teljes tervezett ötöslottó-bevétel felhasználhatóvá vált.
Hogy lehet, hogy csak azután hozták nyilvánosságra a döntési listát, hogy Molnár Áron előállt az információkkal?
A jogszabályok az NKA pályázatkezelő adminisztratív szervezetét, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőt (NKTK) kötelezik, hogy a pályázatok adatait és a támogatási döntéseket öt napon belül közzé tegyék az NKA holnapján. Ennek nem tettek eleget, csak azután, hogy Molnár Áron az ügyben megszólalt, a lista pedig pontosan másnap, április 24-én került fel a szervezet oldalára. Krucsainé Herter Anikó az Indexnek adott interjújában a késlekedést két dologgal indokolta: egyrészt a pályázatok nagy számával, másrészt szerinte Hankó Balázs miniszter kérése volt, hogy a döntéseket „ütemezetten próbálják meg közzétenni”.
Milyen következményei lehetnek a 17 milliárd gyanús körülmények közötti kiszórásának?
A Független Előadó-művészeti Szövetség az NKA döntéseinek nyilvánosságra kerülése után már két nappal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt. Szántai Irén, az NKTK főigazgató-helyettese tehát szintén feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás bűncselekmények alapos gyanúja miatt. A jobboldali kulturális testület, a Magyar Művészeti Akadémia is tájékoztatást kért a kialakult helyzetről az NKTK vezetőjétől. Tarr Zoltán leendő kulturális miniszter azt mondta, azonnali és átfogó vizsgálatra van szükség, mivel nem csak arról van már szó, hogy Hankó Balázs leköszönő tárcavezető az NKA szakmai kuratóriumait megkerülve osztott szét százmilliókat, hanem a burkolt kampányfinanszírozás gyanúja is felmerül. Magyar Péter azt ígérte, kivizsgálják a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait, és ha szükséges, feljelentést tesznek.
