178 milliárdot közlekedésre, 50 milliárdot pedig a közterek fejlesztésére költene Budapest, ha megnyílnának az EU-s források
A főváros az elmúlt években az uniós kohéziós forrásokra alapozva összesen 300 milliárd forintnyi beruházást igénylő városfejlesztési terveket dolgozott ki, amik az EU-s források megnyílása esetén készen állnak a megvalósításra – mondta szerdán Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a II. fővárosi Föld napja konferencián, amiről az MTI számolt be.
A főpolgármester szerint a mostani helyzet történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak és Budapestnek, ezért drukkolnak az új kormánynak, hogy Magyarország meg tudja szerezni az uniós forrásokat. Amennyiben az elképzeléseik, és a környezetvédelmi, zöldítési programok a következő években sikeresen megvalósulnak, a főváros megpályázhatja, hogy 2029-ben Budapest legyen Európa zöld fővárosa.
Karácsony arról beszélt, hogy európai városi viszonylatban Budapest veszítette el a legnagyobb mértékben a lakosságát, a történelmi belvárosból például az elmúlt fél évszázadban a korábban ott élők fele eltűnt. Céljuk ezért egy olyan város megteremtése lenne, ami megtartaná a lakosságot, és a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az életminőség javításával nem csak fenntartható, de gyarapítható is a lakosságszám. Ehhez szerinte a „közelség forradalmára” is szükség lenne, ami annyit jelent, hogy a közszolgáltatások maximum 15 perc utazással mindenki számára elérhetővé váljanak.
A 300 milliárd forint összértékű fejlesztési tervek közül 178 milliárd forintot igényel a közlekedés, 50 milliárd forintot a közterületek fejlesztése, 38 milliárd forintot az árvízvédelem és a szennyvízkezelés, ami mellett 34 milliárd forint értékben egy esélyteremtő, a lakhatást és a szociális ellátást segítő projekteket dolgoztak ki. Karácsony elmondta, hogy ezek a programok a főváros, a kormány és az Európai Bizottság megállapodása alapján bekerültek az uniós operatív programokba, azonban a források befagyasztása miatt a megvalósításuk az elmúlt két évben megállt, így csupán a 18 százalékuk esetében rendelkeznek támogatási szerződéssel.
Karácsony a közlekedési fejlesztési tervek között említette a budai, illetve a pesti fonódó villamosvonalakat, ehhez kapcsolódóan a Bajcsy-Zsilinszky út és a Lehel tér „humanizálását”, a Nyugati tér teljes újjáépítését és a felüljáró lebontását. A CAF-villamosok beszerzésére megkötötték a támogatási szerződést, a Budapesti Közlekedési Központ lezárt közbeszerzéssel rendelkezik 160 trolibuszra, és egy elektromosbusz-flotta beszerzésének előkészítését is elindították.
A Rákosrendező fejlesztésére a helyreállítási alap forrásait kívánják felhasználni, és egy 50 milliárd forint értékű városi zöldítési program is elindulhat. Ennek keretében készültek el a pesti alsó rakpart és a Városháza park fejlesztési tervei, és a Nagykörút megújításának tervezése is zajlik. Emellett tizenkét kerületben összesen 23 projektet jelent az Egészséges utcák program, és egy társasházi és panelfelújítási programot is elindítanának a helyreállítási alap forrásaiból.
A helyzetet bonyolítja, hogy a jogállamisági problémák miatt visszatartott források 10,4 milliárd eurós része a helyreállítási alapból származik, ami elvileg már csak év végéig hozzáférhető, és augusztus végéig teljesíteni kellene hozzá a jogállamisági előfeltételeket. Épp ezért, az újonnan felálló Tisza-kormánynak óriási hajrára lesz szüksége a pénz Magyarországra hozatalára. Összesen 27 korrupcióellenes, jogállamisági mérföldkövet kellene teljesíteni, amelyeket az Orbán-kormány a 2022-ben jóváhagyott helyreállítási tervébe írt be, miután informálisan megegyezett az Európai Bizottsággal. A feltételekről, a májusban felálló magyar kormány ezzel kapcsolatos feladatairól, és a – pénz elköltését akár gyakorlatilag meghosszabbító – módosítási lehetőségekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
