László Róbert: Amíg a Fidesz nem hagyja abba, hogy ők a „nemzeti oldal”, addig semmit nem értettek meg a bűneikből
Amíg ezt a velejéig hazug álláspontot, hogy ők a „nemzeti oldal”, nem hagyják abba, addig semmit nem értettek meg a bűneikből – mondta László Róbert a Telex választási műsorában, a 2026-ban arról, hogy Orbánék még mindig „nemzeti oldalként” hivatkoznak magukra. A szembenézés hiányáról, a Tisza „mézes hónapjairól” és az elmúlt hét eseményeiről Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions vezetőjével és László Róberttel, a Political Capital elemzőjével beszélgettünk.
László Róbert szerint a Tisza felhatalmazásának mértékénél a számok is mutatják: a korábbi választásokkal összehasonlítva nagyobb a Tisza felhatalmazása, mint a Fideszé valaha volt. Ide tartozik szerinte, hogy soha nem szavazott 3,3 millió ember egy irányba, és ezúttal a külhoni szavazattömeg is csak egy plusz szavazatot hozott a Fidesznek. A győzteskompenzáció pedig annyit hozott most a Tiszának, mint 2014-ben a Fidesznek, azaz hat helyet. Hozzátette: a Tiszának enélkül is kétharmada lett volna, a Fidesznek viszont egyszer sem az utóbbi választásokon.
Bíró-Nagy András arról beszélt, hogy a választási rekordok mutatják, mennyire elementáris a magyar társadalomban a vágy és az elvárás, hogy az orbáni világgal szakítani kell. Szerinte ezen a választáson a korábbiaknál is jobban kiderült, hogy van jelentősége a külképviseleten leadott szavazatoknak és az átjelentkezéseknek: ezek négy plusz mandátumot hoztak a Tiszának. Emellett olyan körzetek is átfordultak a Tisza javára, amelyek a mandátumszimulációkban nem szerepeltek az ellenzék oldalán.
Bíró-Nagy szerint Kocsis Máté megállapítása, miszerint ez az eredmény olyan, mintha 4-3-ra kaptak volna ki, olyan, mintha Márki-Zay Péter csak 3-2-re kapott volna ki. „Nem ez volt a megélés egyik oldalon sem” – mondta. Ez a felhatalmazás mindent megad ahhoz, hogy a Tisza radikális változásokat hajtson végre a következő ciklusban.
Tisza „mézes hónapjai” akár egy évig is kitarthatnak
Arról, hogy a Tisza hatalmas tábora egyben tartható-e, László Róbert azt mondta: hosszú távon nem, de hónapokig, sőt akár egy évig is eltarthatnak a „mézeshetek”. Szerinte már voltak lépések, amik bizonyos csoportokban felháborodást keltettek, ilyen a kiszivárgott oktatási miniszter, Rubovszky Rita személye. „Nagyon óvatosan kell lépkednie ebben a porcelánboltban Magyar Péternek” – mondta László Róbert. A „mézes hónapok” Bíró-Nagy szerint is kitarthatnak egy évig, utána majd szétnéznek a választók, hogy merre halad az ország. Szerinte ez egy széles koalíció, de egyelőre nincs olyan politikai vákuum, ahova bárki be tudna férkőzni.
László Róbert kiemelte, hogy ezen a választáson az állampolgári öntudat, a civil kurázsi is győzött. „Ilyen tömegmozgalom egy párt mögött soha nem mozdult meg Magyarországon, és a soha nem túlzás” – fogalmazott. Rövid távon ő sem látja, hogy bárki meg tudná bontani a Tisza egységét. „Ha tényleg lesz egy teljes intézményrendszer-átalakítás, benne a választási rendszerrel, akármilyen is lesz, ha már egy kicsit is arányosabb, az egy pártalapítási reneszánszhoz fog vezetni, hogy legyen liberális párt, szociáldemokrata párt, zöld párt” – mondta. De egyelőre az antiorbánista szavazók jelentős többségének a bizalma a Tiszában van.
Az EU-s pénzek hazahozataláról, illetve az országban járt brüsszeli tárgyalódelegációról Bíró-Nagy András azt mondta, hogy ebben a kérdésben nincs késlekedni való ideje a Tiszának, nem érnek rá, hogy még heteket várjanak. Ahhoz, hogy az ország megkapja a pénzt, sok dolgot kell jogállamisági téren teljesítenie az országnak. Az Európai Bizottság részéről szerinte a jó szándék jele, hogy nagyon magas rangú tárgyalóbizottságot küldtek, például Ursula von der Leyen kabinetfőnöke vezette a tárgyalásokat.
Bíró-Nagy András szerint Magyar Péterék ha az elszámoltatásban nem is, a parlamenti munkában korrekt együttműködésre törekszenek az ellenzéki pártokkal, tehát a Fidesszel és a Mi Hazánkkal. Az eddigi gesztusok azt mutatják, hogy próbálnak kontrasztot építeni Kövér László korábbi vezetésével szemben. Bujdosó Andreáról, a Tisza frakcióvezető-jelöltjéről László Róbert azt mondta: az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy irányba állítson 141 embert. „Itt olyan képviselők vannak a parlamentben, akik nem voltak politikusok, néhány hónapja ők még orvosként, tanárként, vállalkozóként dolgoztak, nekik az, hogy megszokják a frakciófegyelmet, az egészen biztosan konfliktusokhoz fog vezetni, az nem lesz egy fáklyásmenet” – mondta.
Bíró-Nagy szerint Bujdosón kívül a Tisza csapatából senkinek nincs ilyen tapasztalata, Bujdosót pedig a Fővárosi Közgyűlésben már kipróbálták. Forsthoffer Ágnes házelnökségéről, illetve annak jelentőségéről azt mondta, hogy ez azért is fontos, mert amennyiben az országnak nincs köztársasági elnöke, akkor a házelnök lép ebbe a szerepbe. „Hirtelen nagyon gyorsan felértékelődhet még ez a szerep, mert akkor ez már nemcsak arról szól, hogy az Országgyűlés napi munkáját vezesse, hanem arról is, hogy a rendszerváltásnak egy fontos, átmeneti időszakát levezesse.”
A köztársasági elnök, illetve egyéb közjogi méltóság jövőjéről azt mondta László, hogy az ő leváltásukra sok közjogi eszköze nincs Magyarnak. Nem véletlen, hogy inkább a politikai nyomásgyakorlás eszközével él, azt szeretné, hogy maguktól mondjanak le. Bíró-Nagy szerint semmiféle pihenő nem volt a Tisza részéről a választási győzelem óta. „Azt a felismerést érzékelem, hogy nincs veszteni való idő, és az ígéreteket komolyan veszi a Tisza Párt” – mondta. Kontinuitást lát a kampányban ígértek és az eddigi cselekmények között.
A Fideszből hiányzik a szembenézés az elmúlt 16 év kormányzásával
„Látszik, hogy így nem mehet tovább, eddig eljutott mindenki, hogy ennek mi lesz az iránya, abban nincs egyetértés” – mondta Bíró-Nagy a Fidesz jövőjéről, illetve a parlamentbe listáról bejutó képviselőkről. László Róbert szerint olyan emberek vannak a Fidesz-listán, akik ha a Fidesz nyert volna, akkor továbbra is csatasorba állíthatók lettek volna. „Ebben a helyzetben könnyen lehet, hogy Orbán Viktornak a kritikusai, ne adj isten sírásói lehetnének, és ezeket az embereket nem akarja látni a frakción belül” – mondta. „Eddig Orbán autoritása megkérdőjelezhetetlen volt a párton belül, most ki fog derülni, hogy ez mindig így van-e, egyáltalán nem biztos” – mondta. Közjogi eszköze nincs arra Orbánnak, hogy lemondassa ezeket az embereket a parlamentbe való beülésről.
Kocsis Máté távozó Fidesz-frakcióvezető árulózásáról, illetve a hétvégén kiadott nyilatkozatáról László Róbert azt mondta: Kocsis nem a szembenézésnél tart, hanem a felelősséghárításnál. Kocsis azt is írta, hogy a korrupció „baloldali médiapropaganda” és „felnagyított történet”. Bíró-Nagy András szerint ebből az látszik, hogy a szembenézés keretében sem jutnak el odáig a Fideszben, hogy ennek milyen fontossága volt ebben a választási vereségben.
„Ami egységes ezekben az interjúkban, az a szembenézés hiánya az elmúlt 16 év kormányzásával”
– mondta Orbán Viktor és Orbán Balázs interjújáról. Egyelőre csak a kampány értékeléséig jutnak el a fideszesek. Bíró-Nagy szerint ha kimondanák, hogy milyen helyzetbe jutottak az állami közszolgáltatások, abból nemcsak vérfrissítés következne, hanem megkérdőjeleződne az első ember, Orbán Viktor alkalmassága is. Szerinte a választások előtti utolsó hónapokban megingott Magyarországon az, hogy ez a kormány tud-e még kompetensen kormányozni. „Ez eltört a végére, és nemcsak befuccsolt a háborúval való rettegetés, hanem arról van szó, hogy nem kormányoztak jól, és ezt az emberek leverték rajtuk” – mondta.
A fideszesek, köztük Orbán Viktor és Orbán Balázs továbbra is „nemzeti oldalnak” nevezik magukat. László Róbert szerint ameddig nem értik meg, hogy ilyen nincs, addig semmit nem értettek meg a saját bűneikből. „Nincs nemzeti oldal, mindannyian a magyar nemzet részei vagyunk” – tette hozzá. Szerinte ez lenne a nemzeti minimum, ami alapján el kellene kezdeni a szembenézést mindenkinek. Bíró-Nagy szerint ha a Fideszben nem értik, hogy az ilyen megosztó retorika is oka, hogy 3,3 millió ember ellenük szavazott, akkor ezzel az alapállással nem látja, hogyan tudnak olyan diagnózist felállítani, amivel fel tudnának állni.
A fideszes félelmekről, miszerint a Tisza elszabadulhat, László Róbert azt mondta, hogy kell az ellenzék, ez teljesen normális. „Az egy másik kérdés, hogy az elmúlt 16 évben ők hogyan támadtak mindenkit, és tagadták ki azokat, akik egy rossz szót szóltak az aktuális hatalomra. Nyilván az ijedtség azért is van, mert ők tudták, hogy bántak az ellenzékükkel 16 éven keresztül, okkal tarthatnak attól, hogy hasonló bánásmódban részesülnek” – mondta.
Orbán Viktor múlt heti interjúja is szóba került, amiből kiderült: egyelőre nem mond le. „Szerintem meg sem fordult a fejében, hogy ő lemondjon. Ő Orbán Viktor, aki 37 éve a politika élvonalában van, és vissza fog térni: amíg nem döngölik földbe a sajátjai is, addig ő nem fog lemondani” – mondta László Róbert. Bíró-Nagy szerint Orbán első reakciójából látszik, hogy ő már feladatot adott magának, és a közösségének is kiadta, hogy meg kell újulni, de magát ez alatt nem értette.
„Amikor megkérdezték tőle, hogy mi az, amit az elmúlt 16 év kormányzásából sajnál, akkor addig jutott, hogy nincs még Paks II. megépítve. Szerintem ő abból nem ért semmit, hogy mi a választók kritikája a kormányzásával kapcsolatban” – mondta.
László Róbert azt mondta, hogy „Magyar Péternek főnyeremény, ha Orbán Viktor semmivel nem néz szembe, és mindent folytat úgy, ahogy eddig”. Szerinte így lesz valaki, akire lehet mutogatni, hogy ide nem szeretnék visszatérni. „Gyurcsány Ferenc ezt a pofozógép szerepet 15 évig betöltötte a Fidesz által irányított Orbán-rezsimben, úgy, hogy nem biztos, hogy ezt felfogta” – fogalmazott.
László Róbert szerint sajátos helyzetben van a Fidesz, ugyanis Orbán nélkül szerinte nehéz elképzelni a Fideszt, de ha Orbán vállalja is a politikai felelősséget, ő sem tűnik alkalmasnak arra, hogy elvigye a hátán a pártot. „Ha marad, az a baj, ha nem marad, az a baj, én nem nagyon látok itt pozitív forgatókönyvet” – mondta. Bíró-Nagy szerint Orbán szempontjából korlátot jelenthet az is, ha Magyar Péterék bevezetik, hogy valaki csak két ciklusra lehet miniszterelnök. „Ha eljön ez az intézményi korlát, akkor el kell kezdenie gondolkozni azon Orbán Viktornak, hogy ki az, aki a nyilvánosságban leendő miniszterelnökként is felépíthető” – mondta.
