Rendszerszintű egyenlőtlenségek, orosz befolyás, kampány állami pénzből – ilyen volt a választás a II. civil választási jelentés szerint

„Az Orbán-rendszer politikai struktúrája a társadalmi többség folyamatos felmutatásán nyugodott. Ez a többség az utóbbi évek gazdasági válsága miatt annyira meggyengült, hogy a népi elégedetlenséget már nem lehetett elfedni, a rendszer összeomlott” – írja a II. civil választási jelentés, amit a 20k – Szabad Szavazat, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiafigyelő Műhely, a Political Capital és a TASZ rakott össze közösen. Azt írták: a dokumentum célja, hogy magyar szemmel, hazai tapasztalatokra és több száz szavazatszámláló, megfigyelő, jogvédő, újságíró és választópolgár visszajelzéseire építve adjon átfogó képet a választási folyamat egészéről.

A jelentés szerint a 2026-os választást rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték. Az állami és pártkommunikáció összefonódása, az állami erőforrások kampánycélú felhasználása, a kampányfinanszírozás átláthatatlansága, a médiapluralizmus hiányosságai és a választási jogorvoslatok korlátozott működése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a politikai verseny feltételei ne legyenek egyenlőek.

A tradicionális média több mint 80 százalékát kitevő kormánypárti sajtó teljesen egyoldalúan mutatta be a két versengő politikai oldalt, míg a független média nagyrészt kiegyensúlyozottan, kis mértékben az ellenzéknek kedvezően tudósított, írja a jelentés.

A szövegben az is olvasható, hogy a Fidesz kampánynarratívái elsősorban a félelemkeltésre és a szorongás erősítésére épültek, háborús retorikát alkalmazva, miközben dezinformációt terjesztettek Ukrajnáról és az Európai Unióról, valamint Magyar Pétert Brüsszel és Ukrajna bábjaként ábrázolták. Ezzel szemben a Tisza Párt kommunikációs stratégiája elsősorban személyes kampányeseményekre, Magyar Péter videóira és bejegyzéseire, valamint az organikus közösségimédia-elérésre épült.

„A választások olyan környezetben zajlottak, amelyet az állam és a párt közötti határok rendszerszintű elmosódása jellemzett: a közpénzeket, intézményi erőforrásokat és az állami kommunikációt következetesen a kormánypárt javára használták. Az összehangolt, közpénzből finanszírozott üzenetközvetítés az engedékeny jogi környezetben, gyenge felügyelet és korlátozott bírósági kontroll mellett lehetővé tette a folyamatos kampányt és a garanciális szabályok megkerülését” – írták a szervezetek.

Megjegyezték azt is, hogy a magyar országgyűlési választások kampányfinanszírozási rendszere nem csupán elavult, hanem a jogszabályi keretek szándékos fellazítása révén tovább intézményesítette az átláthatatlanságot és az esélyegyenlőtlenséget.

Az orosz beavatkozási és dezinformációs műveletek a választási kampány során fokozatosan erősödtek az Orbán-kormány győzelmének elősegítése érdekében. Oknyomozó források szerint a Kreml titkos politikai befolyásolási műveleteket támogatott: orosz hírszerzési kapcsolatokkal rendelkező szakértők a Moldovában alkalmazott hibrid stratégiához hasonló módszerekkel, közösségimédia-manipulációval és a magyar közbeszédben már jelen lévő, a kormánypárti narratívákkal összhangban álló üzenetek felerősítésével avatkoztak be. Emellett a Kremlhez köthető szereplők olyan kommunikációs stratégiákat dolgoztak ki, amelyek Orbán Viktort erős vezetőként, ellenfeleit pedig külső érdekeket szolgáló, alkalmatlan szereplőkként ábrázolták.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a szavazás napja összességében komoly incidensek nélkül zajlott, és a választási szervek technikai, logisztikai feladataikat alapvetően megfelelően látták el. „A civil és önkéntes szereplők jelenléte, a szavazatszámláló bizottságokban dolgozó delegáltak munkája, valamint a jogsegélyszolgálatok és incidensbejelentő rendszerek működése fontos szerepet játszott a választás tisztaságának védelmében” – írták.

Aggályok merültek fel azonban választási szervek függetlensége, összetétele és átláthatósága miatt. A Nemzeti Választási Bizottságra vonatkozó korábbi jogszabály-módosítások gyengítették a garanciákat.

A civil szervezetek megjegyezték: továbbra is súlyos probléma, hogy Magyarországon a jogszabályok nem teszik lehetővé a civil választási megfigyelést. Ez indokolatlanul korlátozza a társadalmi kontroll lehetőségét, és gyengíti a választásokba vetett bizalmat.