Igazságügyi szakértő rekonstruálta, hogyan zuhanhatott le az autó a Váci úti felüljáróról
Az április 10-én éjjel, a budapesti Göncz Árpád városközpont felüljáróján történt, két halálos áldozattal járó balesetet okozó Audi legalább 130 km/órával ütközött a szemből érkező Toyota Corolla Crossnak, mondta előzetes számításai alapján a Telexnek Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő.
A szakértő kérdésünkre elmondta, az Audi előzőleg ennél is gyorsabban, akár több mint 140 km/óra sebességgel mehetett, hiszen az ütközés előtt keresztbe állt, és sodródás közben jelentősen csökkent a 600 lóerős autó eredeti sebessége. Boncsér szerint pontos számítást, illetve számítógépes baleseti rekonstrukciót csak az ügyben kirendelt igazságügyi szakértő végezhet. Ehhez felhasználhatja a helyszínen rögzített nyomokat, a tanúvallomásokat, a közelben működő térfigyelő kamerák felvételeit, illetve az Audi vezérlőegységéből kiolvasott információkat is. Az alábbiakban Boncsér előzetes baleseti illusztrációját mutatjuk be, amelyet a balesetek elemzéséhez használt Virtual Crash szoftverrel készített.
A Váci úti baleset után közzétett kamerafelvétel alapján körülbelül 40 km/óra sebességgel haladhatott a vétlen Toyota a városközpont irányából. Vezetőjének az Audi hatalmas sebessége miatt nem volt esélye kivédeni az ütközést, illetve arra sem kellett számítania, hogy a sportkocsi keresztbe állva sodródik majd a Toyota elé, ahol a két jármű összeütközött.
Boncsér szerint az utóbbi években Magyarországon történt közlekedési balesetekhez képest is kivételesen súlyos volt az április 10-i. Ezt szerinte nemcsak az jelzi, hogy a másfél tonna tömegű Toyota lezuhant a felüljáróról, de az is, hogy a roncs alapján az ütközés erőhatása olyan nagy volt, hogy a Toyota vezetője már ekkor életveszélyes sérülést szenvedett. Ő a helyszínen meghalt. A balesetben öt autó ütközött, az audis 35 éves utasa a kórházban halt bele sérüléseibe, négyen megsérültek.
Lépcsőzetes büntetésre lenne szükség a szándékos közlekedési kihágások miatt
A Göncz Árpád városközpontban található felüljárón április 10-én éjszaka történt péntek esti balesetet okozó török állampolgárságú férfi nem tett vallomást a bíróságon, és bár az Audi RS7 vezetője és védője hétfőn 30 millió forint óvadékot ajánlott fel, a nyomozati bíró ezt elutasította, és egy hónapra elrendelte a halálos közúti veszélyeztetéssel gyanúsított autós letartóztatását. Az indoklás szerint fennáll a szökés, az elrejtőzés és a bűnismétlés veszélye, nyilatkozta a Telexnek Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint jogszabály-módosításra van szükség ahhoz, hogy az utóbbi években történt súlyos közlekedési balesetek okozói a tettükkel arányos büntetést kapjanak, és a lehetséges retorziók elrettentsék az ámokfutókat a közúti száguldozástól. A 2017-es Dózsa György úti, majd a 2023-as Árpád hídi tragédia után halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt indult eljárás, ahogy a győri ügyben is.
Az ehhez hasonló ügyekben 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, akit jogerősen elítélnek, illetve hosszú időre eltiltják a vezetéstől, és pénzbüntetést is kap. Ugyanakkor az ügyvéd úgy látja, ezeket a baleseteket úgynevezett gondatlan közúti veszélyeztetés okozza, ám ennek egyelőre csak a szándékos formája szerepel a büntető törvénykönyvben. Azért fontos különbség ez az ügyvéd szerint, mert míg egy sebességhatárokat akár kétszeresen túllépő, a záróvonalat figyelmen kívül hagyó autós nem azért vezet így, hogy másokat veszélybe sodorjon, ez legfeljebb a súlyosan szabálytalan vezetési stílusának a következménye. Ezzel szemben például a büntetőfékezők kifejezetten fenyegetni és veszélyeztetni akarják a mögöttük haladót, ahogy azok is, akik másra ráhúzza a kormányt, hogy az illető megijedjen.
Herpy Miklós szerint lépcsőzetes rendszert kellene bevezetni, amelyben a jogszabály rögzítené, hogy aki a közúti közlekedési szabályok szándékos megsértésével mások testi épségét közvetlen veszélybe sodorja, az alapesetben 1 évig terjedő szabadságvesztést kaphatna. Ha az illető balesetet és ezzel súlyos sérülést okoz másoknak, akkor az ügyvéd szerint 2 évig terjedő szabadságvesztéssel kellene büntetni.
Ha a baleseti sérülés maradandó, akkor 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását tenné lehetővé Herpy Miklós, ha pedig a gondatlan közúti veszélyeztetés halálos balesettel végződne, akkor a bíróság 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetné az okozót az elképzelése szerint. Ez utóbbira egyelőre nincs mód, ezért nem véletlen, hogy a Váci úti baleset okozóját halált okozó közúti veszélyeztetéssel gyanúsítják. Az ügyvéd szerint nem biztos, hogy ezt a bíróság is megalapozottnak találja majd, hacsak nem bizonyosodik be, hogy az audis ámokfutó kifejezetten veszélyeztetni akarta a többi autóst, nem pedig csak megnyerni egy spontán versenyt, ahogy a rendőrség korai közléseiben szerepelt.
Elkobozhatnák az autót
Herpy hangsúlyozta, hogy most azért nincs lehetőség a súlyos baleseteket okozó autósok járművének ideiglenes vagy végleges elvételére, mert a magyar jogrend fokozottan védi a magántulajdont. Ilyesmire jellemzően akkor van mód, amikor például rabláshoz használnak egy autót, ám az ügyvéd úgy látja, a jogalkotónak meg kellene vizsgálnia az erre vonatkozó német és osztrák gyakorlatot, mert ezekben az országokban súlyos közlekedési ügyekben is elvehetik az autót, sőt azt el is árverezhetik a hatóságok.
Karácsony Gergely főpolgármester szintén azt javasolta, hogy „az ámokfutó gyorshajtók és a másokat tudatosan veszélyeztetők autóját első alkalommal fél évre, utána véglegesen el lehessen kobozni, ebben a magyar törvényeket az osztrák és svájci szabályokhoz kell igazítani”. A főpolgármester elképzeléséhez csatlakozott Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is, aki egyetértett az ámokfutók autóinak elkobzására vonatkozó javaslattal, de hozzátette, hogy még több sebességmérő berendezésre lenne szükség, illetve emelne a büntetési tételeken is. Vitézy szerint azon is ideje lenne változtatni, hogy a traffipaxok telepítését az önkormányzatok finanszírozzák, de „a feladat és a bevétel is az államé”.
Ausztriában 2024 márciusa óta van érvényben az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy akár végleg elkobozzák és elárverezzék annak az autóját, aki lakott területen belül 80 km/órával, azon kívül pedig 90 km/órával túllépi a megengedett sebességet. Az autót akkor is elkobozhatja a rendőrség, ha az nem a vezetőé, ilyenkor 14 nap után kaphatja vissza a tulajdonosa. Ha a sofőrt már megbüntették hasonló ügyben, akkor még az ennél alacsonyabb sebesség is az autó elkobzását vonja maga után.
A közlekedésre nevelés rendszerének átdolgozásával és széles körű elterjesztésével lehetne visszaszorítani az extrém szabálytalankodást Zerkovitz Dávid közlekedési pszichológus szerint, aki úgy látja, a jogosítványszerzéshez szükséges tanfolyamokon több okból is nehéz lenne kiszűrni azokat, akik később életveszélyes helyzeteket okoznak a forgalomban. Mivel a kezdők többsége a 18–25 éves korosztály tagja, és a szakértő szerint ebben az időszakban még fejlődésben van az agy normakövetésért és kockázatvállalásért felelős úgynevezett prefrontális lebenye, a fiatal autósok közt sokan valóban hajlamosabbak a vakmerőségre.
Ez ugyanakkor többnyire nem mutatkozik meg a tanfolyamon és a vizsgán, hiszen a többség pontosan tudja, hogy akár egy kis hiba esetén is megbukik, és újra kell vizsgáznia. Zerkovitz szerint egyesek a lakott területen érvényes 30 és 50 km/órás sebességkorlátozásokat is fölöslegesnek tartják, mert tévesen úgy gondolják, hogy egy jó vezető egy jó autóval ennél gyorsabban is biztonságosan tud közlekedni. Ezen elsősorban az változtatna, ha már gyerekkortól kezdve a szocializáció részévé válna mások veszélyeztetésének tilalma, ami viszont nem csak az autózásra és a közlekedés egyéb formáira vonatkozik, tette hozzá.
Az új KRESZ nem készült el, és a jogosítványszerzés feltételeit sem változtatták meg a Fidesz-kormány bukásáig, pedig Lázár János leköszönő építési és közlekedési miniszter mindkettőt megígérte a 2023. július 1-én, az Árpád hídon történt halálos közlekedési baleset után. Nehéz feladata lesz a Tisza-kormánynak, ha kezelni akarja a hasonlóan brutális baleseteket okozó közúti magatartást, de a feladat nem halogatható, mert 2017-es Dózsa György úti baleset óta rendszeresen ismétlődnek a tragédiák.
Ilyen volt például a 2022 szeptemberében, az Egér úton történt baleset is, amelyben egy Mercedes AMG-GT keresztbe fordulva csapódott egy szabályosan közlekedő Ford Fiestába, amelynek utasai megsérültek a balesetben. Az előzetes szakértői vélemény szerint több mint 93 km/óra sebességgel száguldhatott a február 14-én Győrben történt halálos balesetet okozó Aston Martin, mielőtt a járdára csapódott, és elgázolt egy buszmegállóban várakozó nőt. A sportkocsi vezetője utólag vezetéstechnikai hibával magyarázta a történteket, ügyvédje szerint pedig nem ment ilyen gyorsan.
