A rendőrség nem a sajtónyilvánosság előtt kívánja lefolytatni a Szabó Bencével kapcsolatos jogvitáit
„Mindenki elgondolkozhat(na) azon, hogy több információ és nagyobb felelősség áll a döntéseink – cselekvésünk vagy azoktól való tartózkodásunk – mögött, mint amennyivel egy külső kritikus az általa különböző motiváció alapján megfogalmazott gondolatait közzéteszi” – válaszolta az Országos Rendőr-főkapitányság a Telex kérdéseire csütörtökön azután, hogy a Direkt36 cikket jelentetett meg egy ügyről, amiben a Tisza Párthoz egykor kötődő két informatikus körüli ügy miatt írtunk.
A cikk után házkutatást tartottak Szabó Bencénél, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kiberbűnözés elleni főosztályának korábbi nyomozójánál. Ő részletes tájékoztatást adott a Direkt36-nak arról, hogy a titkosszolgálatok, vagy valamilyen azokhoz köthető szervezetek a Tisza Párt bedöntésén dolgoztak. Azt mondta, az NNI tavaly nyáron az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására házkutatást tartott a Tisza Pártot segítő két informatikusnál, miután egy névtelen bejelentő szerint gyerekekről akartak pornográf felvételeket készíteni. Ő arccal és névvel állt a nyilvánosság elé, hogy beszámoljon arról, mit tapasztalt a nyomozóirodánál a Tiszával szembeni akcióról, miután nála is házkutatást tartottak. Szabó Bencét szerdán, a Telex élő adásában kérdeztük, a teljes interjút itt tudja visszanézni, az adásról készült összefoglalónkat pedig itt olvashatja.
A Telex több kérdést is elküldött az ORFK-nak a Direkt36 „Titkosszolgálati nyomásra történt házkutatás a Tiszát segítő informatikusoknál. Aztán kibukott egy gyanús művelet a párt ellen” címen megjelent cikke miatt, még március 24-én. Többek között érdekelt minket, mi a protokoll az NMHH gyermekvédelmi Hotline bejövő hívásaikor, volt-e ráhatás az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) részéről, illetve mennyire szorosan kísérte az AH a nyomozást, jelezték-e, hogy nem a titokzatos Henry után kéne nyomozni.
A rendőrség a konkrét kérdések megválaszolása helyett hosszas filozófiai fejtegetést küldött a Telexnek. Arról írtak, már korábban is jelezték, hogy mindig várják az építő kritikákat, amiket a gyakorlatban figyelembe is vesznek, „azonban a különböző érdekek mentén megszólalók esetében sem tudunk eltérni a törvények által számunkra kijelölt úttól”. Az ORFK szerint a rendőrség dolga, hogy „a jogszabályok alapján, szakmai meggyőződés szerint, mindenre kiterjedő információk birtokában hozzon felelős döntést”. A rendőrség ráadásul a kritikusainál nagyobb felelősséggel bír, vagy ahogy megfogalmazták:
„Az észrevételek megfogalmazásakor mindenki elgondolkozhat(na) azon, hogy több információ és nagyobb felelősség áll a döntéseink – cselekvésünk vagy azoktól való tartózkodásunk – mögött, mint amennyivel egy külső kritikus az általa különböző motiváció alapján megfogalmazott gondolatait közzéteszi.”
Az ORFK szerint a „(volt) munkatársainkkal” kapcsolatos jogvitákat nem a sajtó előtt folytatják le. „A véleményüket tiszteletben tartjuk”, de a rendőrségnek a jogszabályok alapján kell működnie. A zárómondatban megjegyzik, igazságtalan egy ügy alapján megítélni a szervezet működését: „A rendőrök hosszú éveken, évtizedeken keresztül becsülettel végzik dolgukat; fenntartják a rendet, üldözik a bűnt, életet mentenek még akkor is, ha ezzel magukat is veszélybe sodorják. Ezt a munkát és ennek eredményeit egy-egy ügy eltérő, sokszor szubjektív megítélése alapján kétségbe vonni igazságtalan.”
Az ügyben korábban a Belügyminisztériumot és Pintér Sándort is kerestük, az előbbi válaszait itt olvashatja, az utóbbiét itt nézheti meg:
Az általunk elküldött kérdések:
1. Kaptak-e jelzést 2026. július 1-én vagy azt megelőzően az Alkotmányvédelmi Hivataltól, hogy az NMHH Hotline-on gyermekpornográfia gyanújáról szóló bejelentés érkezhet?
2. Sugalmazta-e az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy ezt a bejelentést komolyan kell venni?
3. Egy ilyen, a Hotline-on érkező bejelentés esetén szokásosan milyen nyomozati cselekmények előzik meg egy házkutatás elrendelését? Ezek általában mennyi időt vesznek igénybe?
4. Szokatlan-e, hogy ez esetben a feljelentés után egy héttel már házkutatást hajtottak végre két helyszínen?
5. Milyen gyakran fordul elő, hogy az NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztályának gyermekpornográfia gyanújával indult nyomozásai során elrendelt házkutatásokon az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai is jelen vannak?
5. Ez esetben részt vettek-e ezeken a házkutatásokon az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat munkatársai?
6. Figyelemmel kísérte-e az Alkotmányvédelmi Hivatal a nyomozást?
7. Fogalmazott-e meg bármilyen kívánalmat az Alkotmányvédelmi Hivatal arról, hogy a nyomozók
- mely nyomokra,
- mely érintettekre
koncentráljanak nyomozásuk során?
8. Mennyire megszokott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal bármilyen javaslatot, ajánlást tegyen az NNI Kiberbűnözés Elleni Főosztályának nyomozásaira?
9. Jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy a nyomozást ne a magát „Henry”-nek nevező, a lefoglalt adathordozókról rekonstruált üzenetváltásokban magáról számos inkrimináló állítást megfogalmazó érintett irányába vigyék?
10. Javasolta-e az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy az ügy, amiben gyermekpornográfiára utaló bizonyíték elő sem került, végül haditechnikai termékkel való visszaélés gyanújával folytatódjon?
