Már az év első 6 hetében is látszott, hogy hiába van jelentősen több vidéki követője a Facebookon a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek, a tiszások Facebook oldalai összességében sokkal többeket érnek el, és sokkal több rajtuk az interakció, magyarán több emberhez jutnak el az üzeneteik. Ráadásul a Tisza Párt jelöltjei jelentősen bővíteni is tudták követőbázisukat a február közepe óta tartó időszakban, és taktikát váltva immáron a kormánypárti jelöltekhez hasonlóan sokkal nagyobb arányban posztolnak rövid (Reels) videókat. A Fidesz is elkönyvelhetett azonban részsikereket, érdekes módon elsősorban Pest megyében.
Ismét megvizsgáltam a Budapest nélküli, vidéki Magyarország 90 egyéni választókerületében (OEVK) a fideszes és a tiszás jelöltek Facebook-oldalainak fontosabb mutatóit, immáron a 2026. február 16. és március 25. közötti időszakban. Arra voltam kíváncsi, hogy az év legelejére kialakult ellenzéki hegemóniához képest történt-e jelentősebb elmozdulás az elérésszámok tekintetében.
Rövid válaszom: nem. Hiába posztolnak továbbra is átlagosan másfélszer annyit, két és félszer annyi követőnek a kormánypárti jelöltek, egy átlag tiszás poszt több mint négyszer annyi emberhez jut el. A posztok aktív megtekintéseiben (pl. belekattint a tartalomba, belenéz a videóba) is több mint kétszeres szorzóval futottak az ellenzéki tartalmak március 25-ig. A posztokra kapott reakciók (like, dislike, stb) számában pedig háromszoros a Tisza Párt előnye.
A két megvizsgált, durván 6 hetes időszak dinamikája között abban azért van különbség, hogy a Fidesz valamivel közelebb tudott lépni a Tiszához, de ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy például átlagos posztonkénti aktív megtekintés számban már nem 4,5-szeres a lemaradásuk mértéke, hanem kevesebb mint kétszeres.
Fontos szempont ugyanakkor, hogy a Fidesz a korábbi években is jól ismert árasztásos művelési móddal dolgozik a Facebookon, ami ez esetben már nem a vietnámi bérlájkolók jelentette elérésnövelést jelenti, hanem abban nyilvánul meg, hogy egyszerűen sokkal többet posztolnak, mint a tiszások. Egy átlag vidéki fideszes jelölt másfélszer annyit posztol naponta mint tiszás ellenfele. Igaz, ez a különbség januárban még tetemesebb volt, magyarán kissé aktívabbak lettek a tiszások is.
A Fidesz így valamelyest képes ellensúlyozni a posztonkénti rendkívül alacsonynak számító elérésszámait. Ebben a január 1. és február 15. közötti időszakban háromszoros volt a lemaradásuk, amit az azt követő hetekben (február 16. – március 25.) is csak minimálisan tudtak lefaragni. Ugyanakkor a napi átlagos aktív posztmegtekintés számban a korábbi 2,5-szeres lemaradást jelentősen tudták csökkenteni. Utóbbi adat kapcsán nagyon fontos hangsúlyozni, hogy abban jócskán szerepelhetnek duplikátumok, magyarán ha valaki egy napon több alkalommal is rákattint egy adott posztra (megnézi a Reels videót), az annyiszor szerepel ebben a kimutatásban, ahányszor csak megnyitja a tartalmat, éppen ezért a személyekre számított napi elérésszám sokkal jobban kifejezi azt, hogy valóban hány külön egyéni felhasználóhoz (választóhoz) értek el a különböző pártok üzenetei. Ez utóbbiban rosszabbul teljesít a Fidesz.
A pártok jelöltjeinek a figyelmünkért folytatott harcán túl az is kiolvasható a fenti számokból, hogy általánosságban aktívabbak a magyar Facebook felhasználók az év eleji állapothoz képest is. A jelöltek posztjainak elérése, nézettsége, az arra adott reakciók száma, a jelöltek napi elérése, mind növekedtek március végére, függetlenül attól melyik párt színeiben indulnak. Magyarán fokozódott a direkt politikai tartalomfogyasztás a Facebookon, egyre nagyobb számban találkoznak itt az emberek a politikusok üzeneteivel.
Kérdés persze, hogy miért futnak jobban a Tisza Párt jelöltjeinek tartalmai. Ez elsősorban az ún. hólabda hatással magyarázható, ahogyan azt az általam most nem vizsgált Magyar Péter – Orbán Viktor párharc kapcsán a Res Futura lengyel közösségi média elemző cég munkája is kiemeli. Ennek lényege, hogy a politikai tartalmak elsősorban azáltal válnak virulenssé, hogy a politikusok követői osztják azt tovább saját másodlagos nyilvánosságuk felé. Ebben a Tisza Párt vidéki jelöltjei kimagaslóan hatékonyak. Posztjaikat az elmúlt csaknem három hónapban átlagosan 133 megosztást kaptak, míg ugyanebben az időszakban egy fideszes jelölt posztját mindössze 37-en osztották tovább. Mindeközben a kommentfalak is sokkal aktívabbak a tiszás posztok alatt: 110 kommentet kapnak átlagban a tiszás és mindössze 43-at a fideszes posztok. Ebben semmit sem tudott előrelépni a Fidesz januárhoz képest, ami arra enged következtetni, hogy teljesen felesleges dolgoznak a Telex és a 444 által is feltárt ún. trollfarmok.
A nagy választókerületi csaták
Az országos képnél természetesen sokkal összetettebbek a választókerületi párharcok. Itt már tényleg csak a három legfontosabb mutatóra fókuszáltam; kié a magasabb napi elérésszám, aktív poszt nézettségi mutató, és nagyobb aktivitásszám (engagement). Ez utóbbi a kommentek, megosztások és like-ok összevont mutatója, magyarán azt fejezi ki, ha egy Facebookot pörgető választó aktívan véleményt nyilvánít a posztról.
A jobb napi elérés számokat a 90 vidéki OEVK közül mindössze 11-ben tudhatja magának a kormánypárti jelölt, ugyanakkor ezek közül öt is Pest megyei. Itt érdemes kiemelni a 11-es (váci) OEVK-ban induló Rétvári Bencét, aki egészen kivételes napi elérésszámokat produkálva képes maga mögé utasítani ellenzéki kihívóját (Szimon Renátát). Ráadásul a Belügyminisztérium államtitkára nagyon stabilan tartja ezt a pozíciót az év eleje óta.
Külön megnéztem azokat az OEVK-kat ahol változás történt abban, hogy melyik jelölt ér el több embert a Facebookon. Január 1 és február 15 még meggyőzően vezetett ebben a Fidesz oldaláról Koncz Zsófia (Borsod 6), Nagy István (Győr-Moson-Sopron 5), Pócs János (Jász 2), Becsó Zsolt (Nógrád 1) vagy éppen Bencsik János (Komárom 1), a február 16. és március 25. közötti időszakban már rendre lenyomták őket tiszás ellenfeleik. Április 12-én külön izgalmas lesz megnézni, hogy valóban képes lesz-e a Tisza Párt átbillenteni ezeket a választókerületeket.
Néhány esetben arra is volt példa, hogy az év első heteiben jobban teljesítő tiszás jelölt fejére jött fel a fideszes jelölt; három ilyen Pest megyei OEVK is volt (érdi 1-es, dunakeszi 5-ös, a szigetszentmiklósi 10-es), habár a Dunakeszin induló Tuzson Bence kapcsán érdemes hozzátenni hogy folytatólagosan kijátssza a fizetett politikai hirdetések tilalmát a Facebookon.
Napi posztnézettség tekintetében már bonyolódik a helyzet, megtörik a tiszás hegemónia. Miközben az év első heteiben még ebben a mutatóban is 78-12-re nyert a Tisza a vidéki választókerületekben, február közepétől március 25-ig feljött a Fidesz döntetlenre; 45 OEVK-ban a tiszás, másik 45-ben a fideszes posztokat nézték többen. Itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a „többen nézték” a helyes megfogalmazás, hiszen ez nem jelenti azt hogy több választóhoz érnének el ezek a tartalmak. Azt az előző bekezdésben részletezett napi elérésszám fejezi ki és abban letarolja a Tisza Párt a kormányoldalt.
Ugyanakkor az látszik, hogy egyes fideszes jelöltek már szinte kizárólag csak rövid Reels videókkal kommunikálnak az online térben, amelyek ugye eleve sokszorosan pörgetik ezt a statisztikát, mivel az újbóli lejátszása külön megtekintésként kerül be a metrikába. Az egészen magas posztnézettségi számokat hozó kormánypárti jelöltek már 90 százalékos arány felett posztolnak ilyen rövid videókat és a legritkább esetben írnak szöveges posztokat, vagy töltenek fel képeket.
Említettem hogy február vége óta a tiszások is érzékelhetően több rövid videóval próbálkoznak, azonban ugyanez igaz a Fidesz jelöltjeire is. Míg év elején durván posztjaik kétharmada volt Reels videó, ez már inkább egy 85-90 százalék körüli arány. Február 16. és március 25. között különösen látványos volt az előretörésük nézettségben a Reels videókkal Pest megyében, de ezzel tudták fordítani a két miskolci, 3 csongrádi vagy éppen az összes Vas megyei OEVK-t is. Más kérdés, hogy ugyanezen fideszes képviselők jelentős többsége az abszolút elérések számában le van maradva tiszás ellenfelétől, kevesebb emberhez jutnak el a Facebookon.
A harmadik vizsgált mutató a posztonként megszülető interakciók (kommentek, megosztások, like-ok) száma, ami inkább abba enged betekintést, hogy mennyire tartják érdemesnek valamilyen direkt reakcióra a posztokat a választók. Ebben kirívóan gyenge volt a Fidesz január 1. és február 15. között. Mindössze 5 OEVK-ban voltak erősebbek a Tiszánál, de március végére is mindössze 17 ilyen OEVK-t találtam a statisztikában. Hozzá kell tenni, hogy ebben a műfajban is Rétvári Bence a Fidesz csúcstartója, miközben Koncz Zsófia itt is elveszítette vezető szerepét saját választókerületében, mint ahogyan láttuk azt nála a napi elérések számában is.
Elérés problémák a választási kampány utolsó heteiben?
Azzal, hogy a legnagyobb közösségi média platformok tavaly októberében véget vetettek a fizetett politikai hirdetéseknek, elvették a Fidesztől azt a politikai fegyvert, amit az azt megelőző időszakban mindenfajta korlátozás nélkül tudott használni. A végtelen bankkártyára rákötött fideszes Facebook-szőnyegbombázók mára nem cirkálnak a magyar választók képernyőin, habár időről időre bemerészkednek a légtérbe például az ún. Nemzeti Ellenállási Mozgalom hirdetései, amelyeket a Meta közép-európai cenzorai meglehetősen változó reakcióidővel és intenzitással szednek le. Mindezzel együtt ők sem képesek arra, hogy megváltoztassák a Fidesz számára rendkívül kedvezőtlen összképet.
Mára az is látható, hogy a Facebookon teljesen egyértelműen elveszíti a kampányt a Fidesz és a nyáron kitalált új pártaktivista formátumok (Harcosok Klubja, DPK) sem igazán az online tér visszahódítását célozták. A DPK gyűléseken megjelenők szinte soha nem kaptak online házi feladatot, az OEVK szinten megszervezett DPK csoportokban az adminok által újraosztott tartalmakon kívül az égvilágon kívül semmi sem történik:
A Digitális Polgári Körök zárt körű roadshow formátumát március 15. után teljesen el is engedte a Fidesz.
