A kormány a szakmák irányába tolná a fiatalokat, de tizenöt éve nem jelentkeztek ilyen sokan egyetemre
Tizenöt éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló képzésekre. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, valamint fiatalokért felelős államtitkára múlt héten Dunaújvárosban azt is kiemelte, hogy 2022 óta 82 százalékkal nőtt a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma, és az elmúlt években egyre többen jelentkeztek mérnöki, műszaki, informatikai területekre.
A Fidesz oktatáspolitikáját megnézve nem annyira egyértelmű, hogy a kormánynak a felsőoktatás népszerűsége valóban sikernek számít-e. Politikájukat alapvetően arra építették fel, hogy a szakmák irányába tolják a fiatalokat. Már 2010 óta azt a narratívát erősítik, hogy a szakképzéseket kell megerősíteni, és a szakmunkásokból kell több a munkaerőpiacra, most mégis a saját sikerüknek könyvelik el az egyetemek népszerűségét. De mi vezethetett ehhez a változáshoz, és miért alakulhatott át a diplomások megítélése?
Elit szemléletű felsőoktatás
Polónyi István oktatáskutató szerint nem úgy kellett volna fogalmaznia az államtitkárnak, hogy 15 éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, hanem, hogy
most sikerült elérni ugyanazt a szintet, mint a Fidesz előtt.
2010-ben és 2011-ben is nagyjából 140 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, sőt ha visszamegyünk a kétezres évek elejéig, akkor azt látjuk, hogy 2001 és 2005 között minden évben többen jelentkeztek csak az általános eljárásban, mint például 2025-ben az általános eljárásban és a pótfelvételin együttesen. 2004-ben 167 371 volt a jelentkezők száma.
Polónyi szerint ezt gyakran azzal magyarázzák, hogy akkor több gyerek volt, ami igaz, de szerinte téves út, ha csak ez alapján hasonlítjuk össze a felsőoktatásba jelentkezők számát. Pontosabb, ha az érettségizők számához viszonyítjuk a felsőoktatásba jelentkezők számát. Ebben a tekintetben pedig lényegében nincs változás. A kormánynak deklaráltan nem is az volt a célja, hogy a diplomások arányát növelje, inkább az, hogy a szakmunka irányába tolja a fiatalokat.
A második Orbán-kormány ciklusának elején, 2011-ben hirdették meg a felsőoktatás strukturális reformját is magába foglaló gazdaságpolitikai programot, a Széll Kálmán Tervet. Ennek hatására jelentős forrásokat vontak ki az oktatási rendszerből, nehezítették az állami egyetemekre való bekerülést, csökkentették az államilag finanszírozott szakok számát. Ennek hatására a jelentkezők száma radikálisan visszaesett, gyakorlatilag 25-30 százalékkal – mondta Polónyi István.
Palkovics László korábbi államtitkár 2014-ben bemutatta a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiáját, amely a magyar felsőoktatás szerkezeti és minőségi átalakítását célozta. Fő célja a teljesítményelvű rendszer és a gyakorlatorientált oktatás megerősítése volt. 2015-ben Palkovics László több egyetem és főiskola szétdarabolását vagy épp összevonását jelentette be azzal az indokkal, hogy sok helyen felesleges párhuzamosságok és kapacitások vannak, néhány intézmény pedig hosszú távon fenntarthatatlan.
2011-től 2022-ig az egész oktatáspolitika elit szemléletű felsőoktatásban gondolkodott – mondta az oktatáskutató.
A kormány gyakorlatilag tíz éve egy újraiparosítási programot követ – mondta Polónyi István. Szerinte a Fidesz „összeszerelő üzemeket hív ide, és akkumulátorgyárakat épít, ahova alapvetően szakmunkások kellenek és néhány elit mérnök”. Az oktatáskutató szerint ebből levezethető az, hogy a kormány milyen oktatáspolitikát akar: sokan menjenek szakmunkásnak, és olyan egyetemek legyenek, ahol magas színvonalú a képzés. Ebbe a tendenciába illeszkedik, hogy a szakképzés és a felsőoktatás is a duális képzések felé megy, tehát olyan oktatási rendszert alakítottak ki, ami a nagyvállalatok munkaerejét szolgálja ki.
Erre az oktatáskutató példának hozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnökének 2017-es kijelentését, amiben arról beszélt: hiba, hogy nem mernek gimnáziumokat bezárni, főleg a vidéki kis gimnáziumokat. Parragh érve erre az volt, hogy egyes vidéki gimnáziumokba 2,5-ös tanulmányi átlaggal vettek fel diákokat, ami szerinte kiszúrás a gyerekekkel, a családdal és a gazdasággal is. A gyerek ugyanis nem tud továbbtanulni, amit tanult, arra nincs piaci kereslet, a gazdaság pedig nem talál megfelelő munkaerőt.
Fordulat a diplomások megítélésében
A szigorítások miatt a 2010-es években nehezebb volt bekerülni államilag támogatott szakokra. Amíg mondjuk egy budapesti elit egyetemre készülő diák szülei ki tudták fizetni az önköltséges szakot, addig egy vidéki, rosszabb társadalmi helyzetű diáknál ez akadályokba ütközött. „A családi háttér szerint szegregált a felsőoktatás” – mondta Polónyi István.
Ehhez képest új irány volt, hogy a kormány a 2020-as évek első felében elkezdte megkönnyíteni a felsőoktatási intézményekbe való bejutást a nem sokkal korábban bevezetett nyelvvizsga-kötelezettség és a kötelező emelt szintű érettségi, valamint a minimumponthatár eltörlésével.
Fontos változás volt még, hogy 2024-től az eddigi központi többletpontok helyett a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen teljesítményre, körülményre (nyelvvizsga, tanulmányi verseny, hátrányos helyzet, sportteljesítmény, munkatapasztalat stb.) adnak a jelentkezőknek az összpontszámon belül maximum 100 pontot.
De miért változott meg a politika? Polónyi István szerint arról van szó, hogy
valójában a Fidesz szavazóbázisának a gyerekei nem kerültek be az egyetemekre.
Ugyanis a kormánypárt erősen épít a vidéki, munkásosztályhoz tartozó szavazókra. Viszont gyakran éppen ők nem tudták megfinanszírozni az egyetemi képzéseket. Így Polónyi szerint az egyetemi bejutás könnyítése politikai döntés volt, és nem véletlen, hogy épp a választások előtt priorizálták ezt. Az eredmény pedig hamar látszott: a felsőoktatás átalakítása után gyakorlatilag azonnal megugrott a jelentkezők száma.
A politikai változásnál érdemes megemlíteni azt is, hogy a kisebb vidéki egyetemeken csökkent a hallgatók létszáma. A kötelező emelt szintű érettségi és a központilag meghatározott minimumponthatár (alapszakon 280 pont) sok olyan jelentkezőt zárt ki, aki nem érte el ezt a küszöböt. A jobban képzett hallgatók a nagyvárosi (budapesti, debreceni, szegedi) tudományegyetemekre mentek, így a kisebb vidéki karok elkezdtek kiürülni, ami finanszírozási problémákkal fenyegetett. A kevés diplomás azért sem jó, mert visszahathat az ország gazdasági fejlődésére.
Orbán: A fiatalok legjobban teszik, ha szakmunkássá válnak
Hiába történt meg a szemléletváltás a felsőoktatásban, Orbán Viktor még idén február végén is arról beszélt, hogy a fiatalok legjobban teszik, ha szakmunkássá válnak. A miniszterelnök szerint a magyar szellemi élet egy saját burokban él, saját értékrendet alakít ki, máshogyan gondolkodnak lényeges kérdésekről, mint ők, akik „a régi világban vannak”.
A miniszterelnök tavaly a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén arról beszélt, hogy 2010-ben a „legtöbben még gimnáziumba mentek, hogy onnan felsőoktatásba mehessenek”. A miniszterelnök ezt súlyos problémának látta, a gimnáziumba és egyetemre törekvő fiatalok ugyanis szerinte „jobban bíztak egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben”. Márpedig Orbán Viktor álláspontja szerint ez az ország pusztulásához vezetett volna.
Tavaly a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a magyar fiatalok ma a legkorszerűbb szakképzésben részesülhetnek. A kormány az elmúlt időszakban 140 milliárd forintot költött a szakképzés fejlesztésére, bevezette a szakmunkásösztöndíjat, a munkáshitelt és a 25 év alattiak adókedvezményét. Példaként említette, hogy ma egy asztalos 800 ezer, egy villanyszerelő pedig akár 1 millió forintot is hazavihet. „Magyarországon a szakmáké a jövő” – mondta a miniszterelnök.
Polónyi szerint nincs ellentmondás abban, hogy Orbán még mindig a szakmunkásokhoz beszél, miközben az intézkedéseivel a felsőoktatásba való bejutást könnyíti meg. „Arról van szó, hogy a miniszterelnök a saját szavazóinak beszél, akik sokszor diplomaellenesek. Én azt látom, ez egy próbálkozás arra, hogy a fiatalokat megnyerjék.
Politikai érdekből megvalósított váltásról van szó, és ettől független, hogy a miniszterelnök a kampányban mit mond a szavazóinak.”
Tömegesedik a felsőoktatás
Az egyetemre való bejutás korlátozása már csak azért is érdekes irány volt itthon, mert az OECD szerint Magyarországon még mindig alacsony a diplomát szerzők aránya.
Polónyi szerint a felsőoktatás tömegesedése világjelenség, csak Magyarország eddig ettől elzárkózott. A diploma Magyarországon is régóta több mint munkaerőpiaci belépőkártya: státuszt és biztonságot is jelent. Sok családban nem pusztán azt üzeni, hogy „van egy végzettséged”, hanem azt is, hogy könnyebb lesz munkahelyet váltanod, nagyobb lesz a mozgástered, és kevésbé függsz majd egyetlen munkahely sorsától. Az is köztudott, hogy a KSH adatai szerint a diplomások átlagosan nagyjából 40 százalékkal keresnek többet, mint azok, akiknek nincs felsőfokú végzettségük.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió azt javasolta, 2020-ban a felsőoktatásban végzettek aránya a 25–34 éves népességben érje el a 40 százalékot. Az újabb cél ennek az aránynak a 45 százalékra növelése 2030-ig. Három olyan ország van, ahol nem érik el a 40 százalékos arányt: Románia, Olaszország és Magyarország. Magyarországon ez az arány 2023-ban 30,1 százalék volt. Tehát van hova fejlődni.
Az előrejelzések azt mutatják, hogy 2100-ra a fejlettebb régiókban a diplomások aránya el fogja érni a 60-80 százalékos arányt. Tehát a felsőoktatás általánossá válik. Polónyi István szerint ennek egyrészről hátránya, hogy nagyon eltérő minőségű felsőoktatás fog kialakulni: lesznek olyan intézmények, ahova olvasásértési nehézségekkel is bekerülnek fiatalok, és el is végzik az egyetemet, és lesznek nagyon magas színvonalú, elit képzést nyújtó intézmények. Persze a lehetőségeik a munkaerőpiacon sem lesznek ugyanazok: egyre több diplomás dolgozhat és dolgozik már most is nem a végzettségének megfelelő pozícióban. „Semmi baj nincs azzal, hogy tömegesedik a felsőoktatás, óriási szórása lesz a diplomák munkaerőpiaci értékének” – mondta Polónyi.
