Sokkal kevesebben járnak egyetemre, mint tíz éve, és ez a gazdaságot is visszafoghatja
2023. november 25. – 08:13
Az össznépességet tekintve Magyarországon volt az egyik legalacsonyabb a felsőfokú oktatásban tanulók aránya Európában az elmúlt években – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissített adatai alapján a Népszava. A 2021-es adatokkal frissített statisztika szerint két éve még 2,96 százalék volt a hallgatók aránya a felsőfokú oktatásban az össznépesség százalékában, ennél alacsonyabb eredmények csak Romániában (2,93 százalék), Szlovákiában (2,59) és Luxemburgban (1,20 százalék) születtek. Népességarányosan Törökországban (9,84 százalék), Görögországban (7,98 százalék) és Cipruson (5,94 százalék) a legtöbb az egyetemista, írja a lap.
Miközben a rangsor élén és számos más országban is folyamatosan nőtt a felsőoktatásban tanulók száma, nálunk 2013 és 2021 között csökkenő tendenciát mutatnak a számok: 2013-ban 3,63 százalék volt a hallgatók aránya, ami 2019-ig folyamatosan csökkent 2,88 százalékra. 2021-ben a felsőoktatásban tanulók száma összesen 287,5 ezer fő volt, de a hallgatók száma jelentősen visszaesett az elmúlt tíz évben, 2013-ban még 338,5 ezren tanultak a felsőoktatásban, vagyis 2023 első felében mintegy 48,5 ezerrel kevesebben jártak egyetemre, mint 2013 azonos időszakában.
Az egyetemre járók és a diplomát szerzők ilyen mértékű elmaradásának a következő években visszafogó hatása lesz a magyar gazdaság fejlődésére, különösen azokban a húzóágazatokban, mint az informatika, ahol minél több magas színvonalú diplomásra lenne szükség. Ha kevés a diplomás, az visszahat arra, milyen irányba képes fejlődni a gazdaság
– mondta a lapnak Polónyi István oktatáskutató, aki szerint a hallgatói létszám ilyen meredek zuhanásában nem kevés szerepe volt az Orbán-kormány 2013-as felsőoktatás-politikájának.
