A nyugdíjas hírszerző, a volt elnöki tanácsadó és a szélsőséges katonatiszt – őket tiltotta ki Magyarországról és a schengeni övezetből a kormány
Három ukrán állampolgárt kitiltanak Magyarországról és a schengeni övezet egészéből – jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint Hrihorij Omelcsenko nyugalmazott titkosszolgálati vezérőrnagyot és volt ukrán parlamenti képviselőt, Borisz Tizenhauzen ukrán politikai elemzőt, valamint Jevhen Karaszt, a neonáci C14 csoport vezetőjét tiltották ki.
Kikről van szó?
Omelcsenko egyik nyilatkozata Orbán Viktort és családját személyükben ért fenyegetésként jelent meg a kormányközeli sajtóban. Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) több mint 30 évvel ezelőtt szolgáló Omelcsenko leginkább antiszemita összeesküvés-elméleteiről ismert, és arról, hogy szereti fényezni magát. De még így sem igaz, hogy Orbán Viktor gyermekeit és unokáit fenyegette volna. Hogy szavai fenyegetésnek tűnjenek, ahhoz a kormánypárti médiában terjedő változatban a megfelelő helyen félbe kellett vágni mondatát.
Az interjúban egy ponton azt mondta, „Orbán gondoljon az ő öt gyerekére és hat unokájára”. A gondolatmenet még folytatódott, de kormányközeli sajtóban egész egyszerűen itt félbevágták.
„Az ukrán gyerekek véréért nem kár? Drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek élete?” – kérdezte Omelcsenko, majd arról beszélt, hogy Orbán lelkiismeretét is terheli „az ukrán gyerekek vére és könnyei”, mert az orosz hadigépezet finanszírozását részben az orosz kőolaj és földgáz eladásából biztosítja Oroszország. A nyugdíjas ukrán tisztről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Borisz Tizenhauzen az életrajza szerint Szevasztopolban született, 2014 és 2019 között tanácsadóként dolgozott az ukrán elnöki hivatalnál. Petro Porosenko volt ukrán elnök választási veresége után viszont elveszítette pozícióját. Jelenleg politikai elemzőként tevékenykedik, YouTube-csatornáját félmillióan követik.
Jevhen Karaszról azt mondta Gulyás, hogy a neonáci C14 csoportot vezeti. A szélsőséges szervezet legutóbb azzal került a hazai hírekbe, hogy 2018-ban maszkos ismeretlenek késekkel és baseballütőkkel támadtak a kárpátaljai romák átmeneti táborára Lemberg külvárosában. A C14 egy félkatonai szervezettel együtt magára vállalta az akciót. A Szabad Európa is olyan szervezetként írta le, mint amelynek tagjai nyíltan hangot adtak szélsőséges nézeteiknek. Ezt árnyalja, hogy 2019-ben a kijevi bíróság a C14 javára döntött az ukrán Hromadske tévé ellen indított rágalmazási perben, miután a csatorna egy tweetben neonáci csoportként emlegette a szervezetet.
Az általa létrehozott Jövő Védelméért Alapítvány oldalán azt írták Karaszról, hogy ukrán katonatiszt, a 413-as drónezred parancsnoka. Az alapítvány az ukrán hadseregtől kap megrendeléseket, mint írták, járműveket, drónokat, rádiókat, elsősegélykészleteket, sisakokat és lőszert vásárolnak, majd szállítanak a frontra. A honlapon szereplő információk alapján Karasz aktív résztvevője volt a 2014-es Majdan téri forradalomnak.
Ukrajna egyelőre nem reagált a kitiltások hírére. Megkerestük az ukrán külügyminisztériumot, hogy megtudjuk, hogyan reagálnak a magyar kormány döntésére. Amint válaszolnak, beszámolunk róla.
Eddig is feszült volt a helyzet
Gulyás bejelentése tovább fokozza az egyébként is feszült viszonyt Magyarország és Ukrajna között. A helyzet akkor mérgesedett el igazán, amikor január végén leállt a kőolajszállítás az Ukrajnán keresztül haladó Barátság vezetéken, miután az megsérült egy orosz bombatalálat miatt. És elég valószínűnek tűnik, hogy az ukrán fél nem iparkodik annyira annak megjavításával.
Erre jött rá, hogy Szijjártó Péter bejelentette, amíg az ukránok nem állítják helyre a vezetéket, Magyarország blokkolni fogja azt a 90 milliárd eurós hitelt, amit az EU-s vezetők már megszavaztak Ukrajnának. A miniszterelnök már több mint egy éve következetesen kimarad az Európai Tanács Ukrajnáról szóló következtetéseiből, de tavaly decemberben a 27-ek együtt mondták ki: Ukrajna 90 milliárd eurós hitelt kap. Ezt 24 tagállam egy kisebb csoportokra szabott módszerrel, megerősített együttműködéssel adja, és a többiekre – Magyarországra, Szlovákiára, Csehországra – nem ró anyagi terhet. Jó okkal kellett ebbe mindannyiuknak belemenniük akkor politikailag: a kölcsönt a közös költségvetés mozgástere garantálja, a büdzsét pedig csak egyhangúlag módosíthatják, így az alkut megvalósító három jogszabályból az egyiknél mindenki beleegyezésére szükség van.
Majd Orbán üzletemberek előtt azt mondta, hogy „győzni fogunk, és erőből fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket.”
Majd Zelenszkij úgy fogalmazott egy nyilatkozatában: „reméljük, hogy nem blokkolja majd egy bizonyos személy az EU-ban a 90 milliárdot vagy annak az első részletét, és az ukrán katonák hozzájutnak a fegyverekhez. Máskülönben ennek az embernek a címét átadjuk a fegyveres erőknek – hívják fel, és beszéljenek vele ők a maguk nyelvén”.
A feszült magyar–ukrán kapcsolatok aztán tovább romlottak az ukrán pénzszállítók elfogásával. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter állítása szerint a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank alkalmazottait. Őket azóta elengedték, de azt törvénybe is foglalta a kormány, hogy tisztázni kell az ukrán pénzszállítókból lefoglalt vagyon rendeltetésének célját. Hivatali visszaélés és terrorcselekmény gyanúja miatt tett feljelentést az ukrán Oscsadbank jogi képviselője a magyar Központi Nyomozó Főügyészségen.
