Egy március 10-i bejegyzés a Kossuth rádió Facebook-oldalán: egy semleges fotó Magyar Péterről, rajta idézet:
„A Tisza jelöltjei nem csak a Tisza szavazóit fogják képviselni”.
Aki az elmúlt hónapokban néha a nagy múltú közszolgálati rádió közösségimédia-oldalára tévedt, mindenképp meglepődhetett ezen a szokatlanul tárgyilagos beszámolón a legnagyobb ellenzéki pártról. Néhány kommentelő egyenesen arra tippelt, hogy meghekkelték az oldalt. Mások arra számítanak, hogy emiatt egy munkatársat biztosan ki fognak rúgni.
Ennél prózaibb az ok: egyszerűen a Kúria döntése állhat a hátterében, amely az MTVA-t eltiltotta a korábbi egyoldalú tájékoztatástól.
Az ügy azzal kezdődött, hogy a Tisza Párt panaszt tett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és kifogásolta, hogy a Kossuth rádió Facebook-oldala február 21-én, az ajánlásgyűjtés első napján túlnyomórészt a Fidesz–KDNP-t szerepeltette a pártok közül, így az oldalt működtető MTVA és Duna Médiaszolgáltató megsértette a választási eljárási törvényben rögzített alapelveket. A párt a panaszt a Kossuth rádió aznapi 32 bejegyzésével támasztotta alá, eszerint:
- a Fidesz–KDNP 88 százalékos arányban kapott posztot;
- a Tiszáról szóló negatív bejegyzések aránya 6 százalék;
- a velük kapcsolatos általános közlések aránya 3 százalék volt;
- és a DK-nak is jutott még 3 százalék.
Az MTVA és a Duna Műsorszolgáltató többek között azzal védekezett, hogy a Facebook-oldal nem minősül médiaszolgáltatásnak. Az NVB február 25-i tárgyalásán a bizottság elnöke is arra hivatkozott, hogy a közösségi oldal nem tekinthető médiaszolgáltatásnak, valamint hogy egyetlen nap alapján nem lehet elbírálni az esélyegyenlőséget. A bizottság így nem látta bizonyítottnak a jogsértést. A Tisza viszont a Kúriához fordult, a testület pedig úgy határozott, igenis megállapítható a „kirívó aránytalanság”, ezért eltiltotta az érintetteket a további jogsértéstől.
Március 10.: 57/2
A cikk elején említett Magyar Péter-idézet tehát már ennek szellemében jelenhetett meg, mégsem kellett sokat görgetnünk az aznapi bejegyzések között, hogy lássuk, ez is csak csepp volt a kormánypárti posztok óceánjában. Aztán megvizsgáltuk kicsit konkrétabban is az aznapi tartalmakat.
Március 10-én reggel 6 és este 22 óra között 57 képes poszt volt látható az oldalon, ezeket három csoportba soroltuk: 1. a kormánypárti narratívát erősítő hírek és a Fideszhez köthető személyek üzenetei; 2. a semlegesek (amelyekbe nagyvonalúan belevettük azokat a posztokat is, amelyek illeszkednek ugyan a kormányzati üzenetekbe, de csak áttételesen); és 3. az ellenzékről tárgyilagosan beszámoló, esetleg a kormány számára kedvezőtlen hírek.
- A kormánypárti narratívát felmutató posztokat aznap is egyértelműen a háború és az Ukrajna-tematika uralta: Orbán felszólítja Zelenszkijt a Barátság vezeték megnyitására; Ukrajna nem zsarolhat; minden ötödik magyar meghal az ukrán fronton, valamint az „ukrán Aranykonvoj” számos változatban. A magyar ellenzék is többször tűnik fel negatív kontextusban: egy posztban Deák Dániel hozza összefüggésbe Magyar Pétert az Aranykonvojjal, egy másik szerint a „tiszások” 1000 forintért árulnák a benzit, egy harmadikban az eltorzult arcú Mark Ruffalo támogatja újra a magyar ellenzéket. A kormánynak köszönhető jó hírből is több megjelent itt, benzinárstop, valamint hogy tíz éve nem volt ilyen alacsony az infláció.
- A semleges bejegyzések főleg az iráni háborúról szóltak, „Trump megtorlást ígért”, és a Kremlnek is vannak javaslatai az iráni helyzet kezelésére.
- Az ellenzékről szóló semleges beszámolókból pedig kettőt találtunk: Somogy vármegyében folytatja országjárását Magyar Péter, illetve a fenti idézetet a minden magyart képviselő Tiszáról.
Az eredmény:
- kormánynarratíva: 38 (67%)
- semleges poszt: 17 (30%);
- beszámoló az ellenzékről: 2 (3%).
MTVA: egy Facebook-oldalnak nincs választói akaratot befolyásoló hatása
A Kúria tehát éppen ettől az egyoldalú gyakorlattól tiltotta el március elején a Kossuth rádió Facebook-oldalának kezelőjét. Bírságot viszont arra hivatkozva nem szabott ki, hogy egy közszolgálati médium Facebook-oldala tartalmának vizsgálatára még nincs joggyakorlat, és mivel szerintük ez az oldal nem minősül napilapnak vagy internetes sajtóterméknek, helyreigazításra sem kötelezték.
Az MTVA az érvelésében ennél is tovább ment: a közmédia vezetői úgy látják, hogy
egy Facebook-oldalnak „nem lehet olyan választói akaratot befolyásoló hatása, ami az esélyegyenlőség torzítására alkalmas”.
Szerintük ugyanis az aránytalanság önmagában nem számít: jogsértés csak akkor állapítható meg, ha az aránytalanság olyan mértékű, hogy az már valóban befolyásolhatja a választókat. Szerintük egy Facebook-oldal tartalma „az oldal konkrét megnyitása nélkül csak annak jelenik meg, aki abban a véleménybuborékban szerez információt, amelyet a Facebook neki tulajdonít”. Így ha valaki a Fidesz–KDNP tartalmait részesíti előnyben, akkor a Kossuth rádió oldalának hírfolyamából is csak azok jelennek meg a sajátjában, amelyek az ő preferenciáiba tartoznak. Mindent összevetve tehát a Kossuth rádió bejegyzései szerintük nem alkalmasak a választói akarat befolyásolására.
Ezután jött az újabb fordulat: az MTVA az Alkotmánybírósághoz fordult, amely március 13-i határozatában a Kúria végzését alaptörvény-ellenesnek minősítette. Az AB-határozat szerint a Kossuth rádió Facebook-oldala nem minősül médiaszolgáltatásnak, ezzel szemben olyan követelményrendszert alkalmaztak rá, amely a médiatörvényben szereplő kiegyensúlyozottsági szabályoknak felel meg. Tehát az Alkotmánybíróság lényegében kimondta: a közmédia Facebook-oldalának nem kell a kiegyensúlyozottságra törekednie.
Fazekas Tamás a Párbeszéd ellenzéki delegáltjaként vett részt az NVB az ügyet tárgyaló februári ülésén, és nemmel szavazott a kifogás elutasításakor. A jogász szerint noha a jelenlegi szabályozást a klasszikus, 20. századi médiaszolgáltatásokra, a print sajtóra, a rádióra és a televízióra gondolva alkották meg, és nem térnek ki például az általuk kezelt közösségi médiaplatformokra, de az alapelvek itt is hasonlók: esélyegyenlőséget kell biztosítani a jelölőszervezeteknek.
Az MTVA és a választási bizottság másik fő érve az volt, hogy
egyetlen nap bejegyzései nem alkalmasak arra, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kérdését vizsgáljuk.
Fazekas Tamás szerint a közösségi platformok és a hírközlés gyorsasága miatti sajátos működés egyelőre valóban nem épült be a Kúria és az NVB gyakorlatába. „A klasszikus médiaszolgáltatásoknál ilyen ügyekben megfelelő volt a vizsgált egy-két hetes időszak, de a közösségi média rendkívül gyors működése miatt ez nem reális: itt az egy napon túli intervallumok nem értelmezhetők. Sőt, a TikTok-videók esetében talán eljutunk oda, hogy a 24 óra is sok lesz. A joggyakorlatnak muszáj lesz ezekhez a jellegzetességekhez igazodnia.”
Fazekas szerint a Kossuth rádió adásainak tartalma sem esik túl távol a közösségi oldalán látottaktól, hiszen „a magyar közszolgálati médiaszolgáltatók kiegyensúlyozottságnak hosszú idők óta nyomát sem látjuk, és az MTVA közéleti műsorai szinte kizárólag a kormány álláspontját erősítik. Ez nem elfogadható, de jogi ellenszerei csak elvétve vannak.” Szerinte a Kossuth rádió oldalának ismételt jogsértései miatt mindenképp érdemes újra jogorvoslatot kérni, így a jövőben a bíróság talán eljut akár a bírság kiszabásáig is.
Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője is azt emelte ki, hogy a médiatörvénynek nincs a közszolgálati médiumok közösségi oldalaira vonatkozó passzusa. „A kétharmaddal kormányzó Fidesz az elmúlt évtizedben bármikor alakíthatott volna ezen, de erre sem jogalkotói, sem jogalkalmazói szándék nem volt. Ha megnézzük a közmédia elmúlt tizenhat évének gyakorlatát, inkább azt látjuk, a médiatörvényt hogyan lehet kreatív és kevésbé kreatív módokon meghekkelni” – mondta a kutató, aki szerint egyfajta óvatosságra azért mindig ügyel a közmédia. „A leginkább szem előtt lévő műsoraikban a választási időszakban alighanem tesznek gesztusokat a kiegyensúlyozottság irányába,
a Kossuth rádió Facebook-oldaláról viszont úgy gondolhatták, itt szabadabban lehetnek egyoldalúak”
– mondta Urbán, aki szerint azért is jelölhették ki éppen ezt a közösségimédia-oldalt erre a szerepre, mert a Kossuth rádió egy idős hallgatótábort vonzó brand, a kormánypárt pedig erőteljesen épít rájuk.
Különvélemény a közszolgálatiságról
Az Alkotmánybíróság tagjai közül egyedül Szabó Marcel bíró fűzött különvéleményt a testület határozatához, szerinte „az állam által létrehozott és közpénzből fenntartott tájékoztatási intézménynek a demokratikus nyilvánosságban nem egyszerűen joga, hanem sajátos alkotmányos felelőssége van. A közszolgálatiság lényege a közösség egészének szolgálata: pártatlan, elfogulatlan, széles körű, megbízható és többoldalú tájékoztatás nyújtása” – írta. Ez a felelősség pedig szerinte „nem tűnhet el pusztán azért, mert a kommunikáció nem rádióműsorban vagy televíziós híradóban, hanem egy intézményi Facebook-felületen történik”. Véleménye szerint
„a közmédia kampányidőszakban fokozott felelősséget visel azért, hogy a demokratikus nyilvánosságot, a választási esélyegyenlőséget és a pluralista tájékozódás feltételeit a tevékenységének minden formájában őrizze”.
Fazekas Tamás is egyetért Szabó Marcel indoklásával, és alapvetően tévesnek tartja az AB döntését. „Nagyon sajnálom, hogy az AB alulbecsüli, hogy a döntésről értesülő, a magyar valóságban élő, tényeket ismerő jogkövető állampolgárokban milyen hatása van ennek az alapjogi védelmi rendszer tiszteletére” – fogalmazott a jogász.
