Orbán beszéde volt a kompaktabb, Magyar mindenkihez szólt – elemzőink a március 15-i Békemenetről és Nemzeti Menetről

Ki lehet március 15-e győztese, milyen feladatot kaptak a választók, és mit hozhat az utolsó 28 nap országjárása? – ezeket is elemezte a Telex stúdiójában Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója és László Róbert, a Political Capital választási szakértője. A Békemenet és a Nemzeti Menet utáni nagy, összefoglaló elemzés külön is megtekinthető az alábbi videón, de a legfőbb megállapításokat írásban is összefoglaltuk.

Lehet győztest hirdetni?

A nap legfontosabb, legtöbb embert foglalkoztató kérdése természetesen az, hogy a Békemenet és a Nemzeti Menet után lehet-e mondani bármit arról, hogy ki nyert. Azt nézve, hogy ki tűnt biztosabbnak abban, hogy esélyesként vág neki a kampányhajrának, a Tisza Párt elnöke mondható győztesnek Bíró-Nagy szerint.

„Magyar Péter úgy beszélt, mint aki a 80. percben 2-0-ra vezet, és biztos nemzeti megbékélést és miniszterelnöki programadást ötvöző beszédével próbálta már azt hangsúlyozni a választóknak, hogy ő a választás után miniszterelnöki pozícióba kerül. Orbán a saját célrendszerében igyekezett csúcsra járatni a magyar politikát az elmúlt két hétben meghatározó üzenetet, ami az egész kampányában is meghatározta a politikát, miszerint a külső, ukrán, nemzetközi veszélyek között a biztos választás Orbán Viktor. Ezt feleannyi idő alatt tette meg, mint magyar, de az üzenet intaktsága rövidebben is megvolt.”

László szerint a maga szempontjából mindenki hozta, amit hoznia kellett, mindenki azt viszi haza magával, hogy óriási tömegben vonult, és a következő 28 napban ebből tudnak építkezni. „Ami a beszédek tartalmát, ívét illeti, abban viszont szerintem egyértelműen Orbán Viktoré volt az összeszedettebb, a kompaktabb, fele olyan hosszú volt. A viszonylag jól körülhatárolható üzeneteket nagyon erőteljesen, röviden elmondta, ehhez képest Magyar Péter beszéde sokkal széttartóbb volt”, bár ezt már meg lehetett szokni tőle, a közönség is ezt várja, de az ő beszéde hullámzóbb volt a másikhoz képest.

Az országjárásban nem elég az eddig megszokott

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor nyilvános fórumokat hirdetett meg a március 15. utáni hétre, nem áll úgy a Fidesz, hogy a szokásos gyakorlat elég legyen – mondta Bíró-Nagy arról, hogy miért van szükség erre. Az elmúlt 16 évben az látszott, hogy Orbán nem ad olyan interjút, amiben nem az általa kontrollált médium kérdez, és nem megy el olyan rendezvényre, ahol kiszámíthatatlan dolog történhet, például ellentüntetők, bekiabálók jelennek meg, de ki kell lépni a buborékon kívülre, olyat kell csinálni, amit a fő rivális két éve csinál.

Magyar már napi 3-4 rendezvénynél jár az országjárásán, neki a március 15-i hangulatra építve kell elérnie, hogy olyan témák legyenek az országos politikában, amik neki kedveznek, ebből a szempontból neki jött a legjobban ez a nap, mert az elmúlt két hétben nem neki kedvezett a hazai színtér Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mondataival, háborúkkal, elszálló olajárral, ez inkább Orbánnak és „a biztos választás” szlogennek kedvezett – mondta.

László úgy látja, hogy nem Magyarnak, hanem a Fidesznek kell váltania, kockáztatnia, de ezt meg is teszik azzal, hogy Orbánt közelebb viszik a szavazókhoz. Orbán napi egy eseményt jelentett be, Magyar többet csinál, nagyobb a teherbírása, megtartja a beszédeit, válaszol a kérdésekre, ezt Orbán már nem bírja, innen már nem kell nagyon felkapcsolnia Magyarnak a szakértő szerint. A legfontosabbnak viszont a láthatatlan terepmunkát, a kopogtatást tartja, ezt is mindkét félnek fel kell pörgetnie.

Ki hova megy?

Rengeteget elárul a kampánystratégiáról, hogy később milyen helyszínek kerülnek be Orbán Viktor országjárásába – fejtette ki Bíró-Nagy, aki szerint a jövő héten azokba a városokba megy Orbán, amiket a Tiszának meg kell nyernie, ha kormányváltást akar. Ha ebből a hatból csak párat megnyer a Fidesz, a választást is megnyerheti.

„Ahogy megyünk közelebb, az utolsó két hétben derül ki, melyek a valódi billegő, kérdéses helyszínek, ebből tudjuk, hogy a Fidesznek mi a célja”, hogy győzelemre és azon belül nagy arányú sikerre készülnek, vagy hogy átbillentsék az eredményt a 101 mandátum irányába, vagy hogy csak a saját törzsterületüket védik.

Kinek üzentek?

A legutóbbi, október 23-i nagy eseményekhez hasonlított március 15. abban, hogy nem találkozott a két világ, de Magyar Pétertől most több igyekezetet lehetett látni, hogy megnyugtató választ adjon az egész társadalomnak a kormányzat által ellene felhozott vádakra – véli Bíró-Nagy.

„Háromszor is elskandáltatta, hogy »Nem akarunk háborút!«, és hogy a Tisza lesz a béke kormánya”, ez központi üzenet volt. A félelemkeltés, háborús riogatás, gyűlöletszítás ügyében az árokbetemetésre tett kísérletet a másik oldal emberszámba vételével. „Amikor arról beszélek, hogy egy kicsit már abból a szerepből próbál beszélni, hogy neki április 12. után lehet, hogy más feladata lesz, mint eddig volt, akkor pontosan ilyen dolgokra gondolok: meghúzni egy korszakhatárt, megmondani, hogy mi az, ami már nem lesz, mi az, aminek véget kell vetni, és egyben kijelölni, hogy ő milyen típusú politikát kíván folytatni” – mondta.

És mi az üzenet?

Bíró-Nagy és László az egész napos, élő stúdiós elemzőműsor egy korábbi pontján, Orbán beszéde után részletesebben foglalkozott a Fidesz napi programjával. Előzetesen mindenki a rövid, reelvideókba kivágható üzenetek fontosságáról beszélt. Orbánnál ez a visszájára fordulhat, mert a beszédében „egy nagyon kockázatos mondatot ejtett ki a száján, amikor azt mondta, hogy a hárommillió az nem a kívánatos cél, hanem a belépési küszöb. Most innentől kezdve, ha ők hárommillió alatt végeznek, akkor ez mindenképpen kudarcnak lesz tekinthető, holott határon innen soha nem szereztek hárommillió szavazatot, határon túliakkal igen”. Persze, ha megnyerik a választást, akkor egy kisebb szám sem lesz kudarc, de nem véletlenül mondta ezt a számot Orbán, tényleg ilyen értékek kellenek a győzelemhez, most viszont nagyon messze vannak ettől a számtól – véli László.

Bíró-Nagy szerint Orbán rekordrészvétellel számol, a győzelemhez a Fidesz történetének legjobb eredményét kell hozniuk. Nem véletlen, hogy Orbán kifejezetten a szavazótáborához szólt a 25 perces beszédében, olyan szavazói csoportokhoz viszont, ahol hagyományosan gyengén mérik a Fideszt, nem.

László úgy látja, hogy Lázár János beszédében több, a választási kampány további részében használható mondat volt, mint Orbánéban, például a 12 pont, ezért a kampánymobilizálás szempontjából Lázár hasznosabb volt.

„Nem fért volna bele egy Orbán Viktor-i beszédbe, ott tényleg a gyengeség jele lett volna, de egy kifejezetten az utolsó hetekre kampánykisokost nyújtó Lázár Jánosnak a mobilizáló beszédében ez még valahogy elfért. De nekem az tűnik ki, hogy az aktivistáknak, fideszes szavazóknak szükségük van arra, hogy jól megfogható mondatokban valaki gyorsan foglalja össze 12 mondatban a Fidesz esszenciáját, hogy miért kell kell még Orbán Viktorra szavazni, miért ő a biztos választás, és mit kell megvédeni, ebben mondott olyanokat, amiket később nem hallhattunk” – utalt Lázár János beszédéből az „Adjátok vissza a győzelem hitét mindenkinek” mondatra Bíró-Nagy, aki szerint ez azt jelzi, hogy vannak még gondok a mozgósítással a Fidesznél.

„Az elmondottakban új dolog vagy innováció nem volt, ez a kampány nem arról szól, hogy a Fidesz egy új víziót kínál az országnak, hogy miért érdemes velük maradni, hanem inkább azoknak a dolgoknak vagy vívmányoknak a védelméről szól, amelyeket megpróbál a Fidesz úgy beállítani, hogy változás esetén ezeket veszély fenyegeti.” Inkább a Fidesz évtizedes vívmányairól van szó, a legnépszerűbb politikai elemeiről, az egész csúcsán a biztonság és a béke dimenziójával, azt ígéri Orbán, hogy ha rá szavaznak, akkor Magyarország kimarad minden konfliktusból – értékelt Bíró-Nagy.

Magyarnál a beszéd elején elhangzott egy miniszterelnöki program az első 100 napra, jó pár olyan dolgot mondott a Tisza elnöke, ami ovációt kapott. „Nem volt egy olyan elem sem, amit a Tisza programjából vagy az elmúlt hónapok retorikájából ne tudhattunk volna. De ha kiszámíthatóságról van szó, Orbán Viktor mondta a lehető legkiszámíthatóbb beszédet”, amiben egy elemet lehetett azonosítani, a 3 milliós szavazatszámot, amit minimumként jelölt meg. Minden más, ami elhangzott, az már jórészt két éve az EP-kampányban, de volt, ami már négy éve is felbukkant. „Ilyen szempontból ez egy csúcsra járatott ukránozós és egy csúcsra járatott rettegésre alapozó kampánybeszéd volt” – mondta Bíró-Nagy, aki szerint Orbán annyira csúcsra járatta az üzeneteit, hogy már a hangvételben sem tudott emelni.

Polarizáció mindkét oldalon

Azok alapján, amiket a Telex stábjának nyilatkozó emberek a két menetben elmondtak, László Róbert úgy látja, hogy mindkét oldalon nagyon erősen beépültek az adott fél által kommunikált panelek. „Mindkét fél nagyon magabiztos, márpedig mindkét fél nem fog nyerni. Picit azért aggódom, hogy itt mi lesz a választás másnapján, mert rengeteg csalódott ember lesz, akármi is lesz a választás végeredménye. Lesz itt mit csitítani a választások után, feltéve, hogy van rá akarat. Úgy néz ki, a Tisza oldaláról van, ha ők nyernek, akkor Magyar Péter ebben a beszédében világossá tette azt is, hogy ő minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni.”

Milyen feladatot kaptak a választók?

A konkrétumokat nem ezeken az eseményeken kell megkapniuk, érzületet, lelkesítést kellett kapni a nagyfőnöktől, aki megmutatja az irányt, hogy fáradhatatlanul kell dolgozni a maradék 28 napon – hangzott el a Telex stúdiójában.

„A tiszás rendezvényen kifejezetten a fiatalok kaptak egy olyan üzenetet, hogy most nem elég a fotelben maradni, most tényleg fel kell kelni, most tényleg részt kell venni a választásokon”, ez pedig nem véletlenül hangzott el, mert érezhető, hogy van némi mozgósítási probléma a fiatalokat nézve – mondta Bíró-Nagy. Orbán október 23-án még kiemelten beszélt a fiatalokról, arról, hogy hogyan kell lehozni a fiatalokat a gépről, de most nem szólt hozzájuk.

Mire elég egy hónap?

„Nem az időtényezőn múlik, hanem azon, hogy a következő 28 napban lesz-e olyan esemény, ami nem illeszkedik az eddigi mintázatba” – mondta László Róbert.

Nyár óta befagytak az erőviszonyok, pedig a Fidesz felpörgette a kampányát, innovatív is volt. Bíró-Nagy hozzátette, hogy a saját tábor mozgósításával a biztos pártválasztók között csökkentheti a hátrányát a Fidesz, mert láthatóan egyelőre gond van a mozgósítással. A Tisza mobilizáltabb, ezt Orbán is elismeri, vagyis a feltüzelésen sok múlhat. Ha arról szól a kampány, amiről Orbán szeretné, akkor az elvi esélye megvan, hogy a bizonytalan szavazók az ő oldalukra álljanak – mondta a szakértő.

Ez volt a kampány csúcseseménye

A március 15-én látott tömeghez hasonló már nem lesz sehol a kampányban egyszerre, egy helyen – mondta László, aki szerint épp arra kellett a két esemény a pártoknak, hogy négy hétig lehessen mutogatni a vasárnap készült képeket, amiket arra használnak fel, hogy még több embert mozgassanak meg, csak az ország minden szegletében.