Takács Péter: Jó munkát végeztünk az elmúlt négy évben
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára is beszédet mondott a Magyar Kórházszövetség szerdai konferenciáján. Takács többek között arról beszélt, amit eltervezett, amibe az államtitkársága elején belevágott, azt 70 százalékban teljesítette – írja az EconomX.
Az eredmények között említette a az orvosi bérrendezést, a szakápolói bérfelzárkóztatást, a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítását, az online időpontfoglalás és a vastagbélrák-szűrés bevezetését és az iskolai egészségnevelés elindítását is. „Jó munkát végeztünk az elmúlt négy évben” – mondta.
Azért vannak még rossz gyakorlatok, például hogy hiába vettek 26 milliárd forintnyi képalkotó diagnosztikai eszközt, és tettek 20 milliárd forint plusz finanszírozást a képalkotó diagnosztikai ellátás mögé, az intézmények egy része csak a potenciálisan kiadható időpontok 15-20 százalékát adja ki, a többit konzultációs időpontként benn tartja. Az államtitkár szerint az a beteg, aki hetekig próbálja csörgetni a telefont és azt senki nem veszi fel, az a páciens elégedetlen lesz, ez pedig nem jó irány, ezért ezen a gyakorlaton javítani kell.
Takács arról is beszélt, tavaly a négyezer milliárd forintos egészségügyi kasszában mindössze hatmilliárd forint ragadt benn. Mint mondta, idén 75-80 milliárd forint plusz forrás kerülhet az egészségügyi ellátórendszerbe, de ennek a pontos elosztása még tervezés alatt áll.
Az államtitkár szerint mindenképp bővítik a degressziós sávot (4-ről 10 százalékra), hogy a kórházak a teljesítményvolumen-korlát (TVK) felett elvégzett ellátások után nagyobb arányú térítéshez jussanak. A változtatás becsült többletköltsége 2–3 milliárd forint. Arra, hogy erre miért van szükség, a téli időszakot hozta fel példaként, amikor a traumatológiai osztályokon hirtelen ugrott meg az ellátottak száma a havas utakon történt balesetek miatt.
A Telexen decemberben írtunk a Szent Imre Kórház sürgősségi osztályának problémáiról. A kórházban egy decemberben kiszivárgott levél alapján gyakorlatilag az összes sürgősségi szakorvos felmondott. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a Szent Imre Kórházban egyre nagyobb problémát jelentett a hozzájuk érkező betegek intézményen belüli elhelyezése, ezért a betegek feltorlódtak a sürgősségin.
Az általunk megkérdezett sürgősségi osztályokon dolgozók szerint mindennapos probléma, hogy a betegeknek sokat kell várniuk az ellátásra. Ez nem feltétlenül az orvosok hibája, mégis sokszor rajtuk csattan minden. A sürgősségi ellátás problémáiról ebben a cikkben írtunk részletesen. A sürgősségi osztályok leterheltségét a kormány is érzékelhette, többek között az alapellátási ügyeleti rendszer átalakítását is azzal indokolták, hogy tehermentesíthetik a sürgősségi osztályokat. A MOK főtitkára ugyanakkor a Telexnek az alapellátási ügyeleti rendszer átalakításáról azt mondta: a gyakorlatban nem sikerült tehermentesíteni a sürgősségi osztályokat.
Egy másik sokat emlegetett probléma a kórházban hagyott csecsemők ügye. A magyarországi kórházakban hagyott csecsemők száma 2024-ben kezdett meredeken emelkedni. 2024 elején még 50 és 100, ősszel viszont már 280 és 300 között alakult a számuk, tavaly pedig több esetben is meghaladta a 350-et. Pintér Sándor belügyminiszter korábban azt ígérte, hogy december 31. és március 31. között valamennyi csecsemő ellátását meg fogják oldani. Miskolcon már át is adtak egy csecsemőotthont, ahol 72 gyereket tudnak elhelyezni. Arról, hogy miért szakmaiatlan és jogellenes irány a kicsi gyerekek intézményi nevelése, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Egyelőre szintén nem megoldott kérdés a petesejt-donáció ügye. Erről Takács Péter tavaly decemberben azt mondta, a kérdésben megállapodtak már az egyházakkal, és már csak abban van vita, hogy kapjon-e térítést a donor. Az átdolgozott törvényjavaslatot azóta se vitték a parlament elé.
