Egyre nehezebb a pályakezdőknek, de továbbra is nagyon keresik a jó mérnököket és a nyelvtudást

Február 15-ig lehet jelentkezni az egyetemeken, főiskolákon szeptemberben induló osztatlan, alap- és mesterképzésekre. Maximum hat szakot lehet megjelölni a felvi.hu online felületén. Érdemes átgondolni a sorrendet, mert mindenkit az első olyan helyre vesznek fel, amelynél a pontszáma eléri a bejutáshoz szükséges ponthatárt.

Az eddigi adatok szerint csaknem 10 ezerrel többen jelentkeztek felsőoktatási képzésekre, mint tavaly, így a jelentkezők összlétszáma várhatóan meghaladja a 130 ezret. Ez újabb rekord lehet: tavaly 129 730-an jelentkeztek valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésére. A jelentkezők száma több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat, az emelt szintű érettségit és a kötelező nyelvvizsgát.

Van, akinek teljesen egyértelmű, hogy milyen szakot választ, hiszen már gyerekkora óta tudja, mivel szeretne felnőttként foglalkozni. Sokaknak viszont nehezebb folyamat a pályaválasztás. Ma már az sem ritka, hogy valaki elkezd egy egyetemet, aztán később átmegy egy másik szakra, vagy éppen soha nem dolgozik a végzettségével. Aki bizonytalan a szakválasztásban, annak talán segítség lehet, ha a munkaerőpiaci igényeket, elvárásokat is figyelembe veszi. Mit érdemes tanulni 2026-ban? Milyen szakok iránt csökkenhet a kereslet? És mi az, amit a mesterséges intelligencia sem vehet el a munkavállalóktól? Toborzási szakemberekkel jártunk utána a legfrissebb trendeknek.

Két-három évente váltanak munkahelyet a fiatalok

A lapunknak nyilatkozó szakemberek abban egyetértettek, hogy hiába vannak keresett szakmák a munkaerőpiacon, a fiataloknak a saját egyéni preferenciáikat is figyelembe kell venni a pályaválasztásnál. A legjobb, ha az egyéni affinitás és a piaci lehetőségek megegyeznek. „Fontos, hogy a fiatalok ne kizárólag trendek alapján válasszanak szakot, hanem saját érdeklődésük és erősségeik mentén” – írta a Telexnek Ruff Gabriella, a Karrier Hungária Kft. tulajdonos ügyvezetője. Szerinte érdemes utánanézni a választott terület munkaerőpiaci kilátásainak és jövőbeli fejlődési irányainak.

Marton-Darai Dóra, a Hays Hungary szakértő tanácsadója is úgy látja, hogy továbbra is az érdeklődésnek, affinitásnak kellene meghatároznia a karrierutakat, ugyanis egy rosszul megválasztott munka gyors kiégéshez vezethet.

A fiatalok jellemzően 2–3 évente váltanak munkahelyet, különösen karrierjük első szakaszában. A váltás mögött gyakran fejlődési igény, magasabb fizetés vagy jobb munka-magánélet egyensúly áll. „Teljes szakmaváltás ritkább, de már nem számít rendkívülinek, különösen digitális területeken.

A rugalmasság ma már a karrier természetes része”

– tette hozzá Ruff Gabriella.

Marton-Darai Dóra is azt mondta, hogy a fiatalabb generáció tagjai gyakran kevesebb mint három évet töltenek egy-egy munkahelyen. „Mivel a fiatalok a fejlődést keresik leginkább, így azoknál a munkáltatóknál, akik ezt nem tudják megadni, ők sem tudnak hosszú távon tervezni. Vannak azonban jó példák is erre, amikor a munkáltató transzparensen kommunikálja a fejlődési és előrelépési lehetőségeket, megfelelően időhöz kötve, ami segíthet a fiatalok megtartásában.”

A Randstad Magyarország minden évben kutatást készít arról, hogy mik az éppen aktuális piaci trendek. Az idei, 2026-os kutatásban 434 különböző iparágakban működő magyar vállalat adatai szerepelnek. Az online adatfelvétel 2025. október 21. és december 15. között zajlott.

Ez alapján a vállalatoknak a toborzásnál minden eddiginél nagyobb problémát jelent, hogy a munkavállalók irreális fizetést várnak el. A második kihívás a hiányzó releváns munkatapasztalat, majd a nem megfelelő nyelvtudás (33 százalék), a home office iránti elvárások (33 százalék) és a munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos igények (24 százalék). Ezek alapján nem is annyira meglepő, hogy a hazai vállalatok HR-döntéshozói továbbra is úgy látják, hogy egy munkahely legfontosabb vonzereje a versenyképes fizetés és juttatási csomag (95 százalék), ezt követi a munka-magánélet egyensúlya (77 százalék) és a rugalmas munkavégzés lehetősége (70 százalék) – olvasható a Randstad kutatásában.

Fontos a szaktudás, érdemes gyakornoki programokon részt venni

Korábban elterjedt volt az a mondás, hogy nem számít, mit tanult valaki, mert majd a munkaadó úgyis betanítja a munkavállalót. „Most már nem ez van, tapasztalt, gyakorlott szakembereket keresünk” – mondta a Telexnek Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője.

Ha a folyamatos megújulási képesség fontos, mennyire elvárás még a diploma 2026-ban? Bár talán kevésbé, mint korábban, de a megfelelő szakmai képzettség még mindig óriási előnyt jelent. Ruff Gabriella szerint a diploma pozíciófüggő, a tradicionális munkáltatók ragaszkodnak a releváns diplomához, míg más vállalatok (jellemzően a startupok) egyre inkább kompetenciaalapon gondolkodnak, nem pusztán papíralapon. Viszont vannak olyan pozíciók, ahol nemcsak a szakterületen megszerzett diploma jelenthet versenyelőnyt, hanem az is, hogy milyen egyetemre járt valaki.

„Bizonyos szakterületeken a releváns végzettség általában elvárás. Ilyenek például mérnöki pozíciók, amelyekhez a villamosmérnök és energetikai mérnök diplomák a legkeresetebbek, illetve a pénzügyi vagy IT pozíciók. Más területeken inkább az számít, hogy a jelölt képes-e gyorsan tanulni és üzleti értéket teremteni” – mondta Ruff Gabriella.

Marton-Darai Dóra, a Hays Hungary szakértő tanácsadója is úgy látja: a diploma továbbra is meghatározó a piacon, azonban egyre nagyobb a rugalmasság abban, hogy milyen szakágról származik. Továbbra is vannak olyan tudományos-technológiai területek, ahol még a szakiránynak is jelentősége van. Az ő tapasztalataik szerint a munkáltatók leginkább a kommunikációt, a rugalmasságot, digitális affinitást keresik.

„Ha valaki érvényesülni akar, beszéljen jól idegen nyelvet, használja az éppen aktuális digitális eszközöket és keresse folyamatosan a fejlődési lehetőségeket”

– tanácsolta Marton-Darai Dóra.

A Karrier Hungária tulajdonos ügyvezetője szerint kiemelt fontosságú lett az alkalmazkodóképesség, problémamegoldó gondolkodás, folyamatos tanulási készség és tanulási nyitottság, valamint az együttműködési készség. „A szakmai tudás mellett kiemelten fontos a kommunikáció, a digitális kompetencia és az önálló munkavégzés” – mondta Ruff Gabriella.

És milyen konkrét szakok után nőtt meg a kereslet?

A Randstad kutatása alapján 2026-ban a legkeresettebb munkakörök az IT, a mérnöki és a technológiai területekhez kötődnek.

Baja Sándor azt mondta: kevesebb igény van az értékesítőkre és senkinek nem ajánlaná a marketinges szakmát.

Ruff Gabriella szerint továbbra is kiemelkedően keresettek a pénzügyi szakemberek, a kereskedelemben dolgozók, a digitalizációs területek, különösen adat- és kiberbiztonság vonalon. Azt viszont ő is hangsúlyozta, hogy a pályakezdőknek egyre nehezebb. „Az elmúlt 2 évben sajnos az a tapasztalatunk, hogy egyre kevesebb a nyitott pozíció pályakezdőknek és junioroknak, mintha mindenki csak tapasztalt szakembert keresne. Ez részben a gazdasági válság hatása, valamint a junior pozíciók mesterséges intelligenciával való kiváltása miatt alakult így.” Szerinte érdemes azon elgondolkodni, ha ma nem adnak lehetőséget a junioroknak, hogyan lesznek elérhetőek a jövő mediorjai és seniorai, azaz hogyan lesz lehetősége a pályakezdőknek tapasztalatot szerezni.

Ő is úgy látja, hogy a piac egyre inkább a tapasztaltabb szakemberek felé mozdul. „Minden gazdasági szereplő nehezített pályán mozog, így magasabb követelményeket támaszt a felvenni kívánt jelöltek irányába, beszéljünk pénzügyi, kereskedelmi, HR vagy műszaki pozíciókról. Korábbi években jellemző volt, hogy minden informatikai pozícióra nagyon nehéz volt magasan képzett jelöltet találni. Ez idén változatos képet mutat: könnyebb klasszikus fejlesztőket találni, de például továbbra is nehéz Data Scientist (adattudós), vagy Data Engineer (adat mérnök) pozíciókra jó jelölteket felkutatni.”

Ő is fontosnak tartotta kiemelni az angol nyelvtudást, nem is feltétlenül a nyelvvizsgát, hanem a valódi, aktív nyelvismeretet.

A Hays Hungary szakértője, Marton-Darai Dóra szerint nagyobb az érdeklődés például az élettudományok, villamosmérnökség, informatika, egyes környezetvédelmi, egészségvédelmi és munkabiztonsági területek iránt. Kiemelte az erősáramú villamosmérnököket, akik iránt kifejezetten nagy a piaci verseny. De hiányszakma még a karbantartó technikus, EHS szakemberek, automatizálási mérnökök vagy például forrasztó mérnök, EOL mérnök, porfestő mérnök.

Mi lesz veled mesterséges intelligencia?

Van még egy meghatározó tényező a pályaválasztásban, amit érdemes átgondolni az egyetemi jelentkezés előtt. Ez pedig

a mesterséges intelligencia térhódítása.

A mesterséges intelligencia használata itthon is új korszakba lépett: a tavalyi 28 százalék után most már a cégek 37 százaléka használja a mesterséges intelligenciát és további 35 százalék nyitott a használatára – olvasható a Randstad kutatásában. A vállalatok elsősorban adminisztratív, HR-, marketing- és menedzsment területeken alkalmazzák a MI-t. Baja Sándor szerint a többéves terveket nem lehet megjósolni a munkaerőpiacon, de a kutatásból az látszik, hogy tavaly a cégek 38 százaléka, idén már 54 százaléka a létszámcsökkentés eszközét látja az MI-ban. Sokan viszont még mindig úgy gondolják, hogy az MI nem csökkenti a munkahelyek számát, inkább átalakítja a munkavégzés módját.

Seres Tamás, a Hays Hungary tanácsadó szakértője szerint az MI munkaerőpiaci megjelenése olyan kérdéskör, amiben az MI szakértők sem értenek feltétlenül egyet. „Több direktíva is létezik. Az egyik szerint az MI nem váltja ki az embereket, mindössze segít az automatizálható feladatok megoldásában, így növelve az egyéni hatékonyságot” – mondta Seres Tamás, aki szerint ez hosszú távon jelentheti azt, hogy egyes területeken kevesebb szakemberre lesz szükség, az ő munkájuk azonban komplexebb lesz, így fel is értékelődik. A másik irány szerint az MI fog kiváltani feladatköröket (ahogy a számítógép és az internet megjelenése is megszüntetett bizonyos pozíciókat), azonban ez nem krízis, mindössze a munkaerőpiac természetes evolúciója.

„Azonban nagyon fontos piaci trend, hogy a kétkezi, szakértelmet igénylő munkakörök iránt már most jóval magasabb a kereslet. Jelen helyzetben azt a témakört érdemes körbejárni, milyen új feladatkörökre lesz szükség az MI miatt, és azokat érdemes-e a felsőoktatásban külön szakként létrehozni.”