Az Orbán-rendszer tizenöt éve bizonyítja: a médiát nyílt cenzúra nélkül is lehet halálosan fojtogatni

Az eddigi legátfogóbb dokumentum jelent meg az elmúlt tizenöt év Orbán-kormányainak a magyar független médiát ért elnyomásáról. A New York-i Egyetem jogállamisággal foglalkozó műhelye és a Mérték Médiaelemző Műhely közös, kedden közzétett jelentése részletesen mutatja be azt a kifinomult hatalmi eszközrendszert, amely

• a nyílt cenzúra alkalmazása helyett inkább jogi, gazdasági és adminisztratív intézkedésekkel korlátozza a független média működését;
• a médiumok foglyul ejtésével – vagyis azzal, hogy tulajdonosi, finanszírozási és szabályozási eszközökkel kormányközeli irányítás alá kerülnek – szűkíti a független újságírás lehetőségeit;
• miközben a néhány megmaradt független sajtóorgánum a rendszer működése ellenére, és nem annak köszönhetően él túl a rendszerben.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hatalom nem betiltja vagy bezárja a sajtót, hanem fokozatosan megnehezíti a működését: pénzt von el, információt tart vissza, jogi eljárásokkal terheli, és kizárja az újságírókat a nyilvánosságból.

Magyarországon a legrosszabb a sajtószabadság helyzete az EU-ban

A Riporterek Határok Nélkül globális sajtószabadság-indexe alapján Magyarország 2010 és 2025 között a 180 vizsgált ország közül a 23. helyről a 68. helyre esett vissza, ezzel az EU tagállamai között az egyik legrosszabb helyezést érte el. Magyarország így a sajtószabadság szempontjából mára nemcsak az uniós élmezőnytől, hanem számos nem uniós országtól is elmarad, és annak ellenére sem felel meg az európai médiaszabadság normáinak, hogy újságírók, civil szervezetek és több európai intézmény is azon dolgozott az elmúlt években, hogy fékezze ezt a visszaesést.

A New York University Rule of Law Lab nevű műhelye a jogállamiság és az autoriter rendszerek működését vizsgálja globálisan, amelybe helyi szakértőket is bevon. A mostani dokumentum magyar részről a Mérték Médiaelemző Műhely és Bodrogi Bea, az egyetem Rule of Law Lab médiajogi szakértője, a Telex jogásza részvételével készült, míg amerikai oldalról Amrit Singh, a NYU School of Law a Rule of Law Lab igazgatója dolgozott az anyagon.

Bodrogi Bea szerint a jelentés egyik kiemelt üzenete, hogy a magyar kormány az elmúlt tizenöt évben a demokratikus játékszabályok betartását színlelve működtette az országot, beleértve a médiaviszonyokat is, ez viszont nem jelenti azt, hogy valóban demokratikusan működött. „Magyarországon látszólag megvalósul a médiaszabadság: léteznek független sajtótermékek, nem börtönöznek be újságírókat, és a sajtó olykor még a hatalom támadásainak is ellent tudott állni.

A kormányzat azonban láthatatlanabb és kifinomultabb eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a független újságírók munkáját.”

A jelentés fejezetekre bontva sorolja, a hazai független média 2010 és 2025 között milyen jogi vagy egyéb támadásokkal nézett szembe.

• Fegyverként használt jogrendszer: 2010 óta a magyar parlament több olyan törvényt is elfogadott, amelyek szisztematikusan korlátozták a független média mozgásterét. Míg a 2010-es új médiatörvényben életre hívott Médiatanács egy névlegesen független felügyeleti szervként jelent meg, a valóságban csupa Fidesz-jelöltből áll, az információszabadságról szóló törvény és annak jogalkalmazása pedig a közérdekű adatokhoz való hozzáférést szűkítette. Majd 2023-ban megszületett a szuverenitás védelméről szóló törvény és ezzel együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek feladata a médiumok „külföldi befolyásának” vizsgálata. Bár a 2025 májusában „a közélet átláthatóságáról” szóló, orosz mintára készült törvényjavaslatot, amely rendkívüli módon megnehezítette volna a külföldi támogatásokat kapó szervezetek létezését, végül visszavonták, az élesítését a hatalom továbbra is lebegteti.
• A független újságírók szándékos akadályoztatása: A kormányzat a független újságírók megkereséseit rendszeresen figyelmen kívül hagyja, a riportereket kizárják a nyilvános eseményekből és sajtótájékoztatókról, és a parlamenti tudósítások lehetőségeit is szűkítették.
• Az újságírók ellen indított lejárató és hiteltelenítő kampányok: Egyes újságírókkal szemben fekete kampányokat működtetnek, „külföldi ügynökök”-nek és „fake news”-nak minősítenek szerkesztőségeket, a sajtómunkásokat zaklatják és rágalmazzák, és néhányukat törvénytelen módszerekkel, például a mobiljukra telepített Pegasus-szoftverrel megfigyelték. Ez utóbbi nemcsak adatvédelmi kérdés, hanem az újságírói forrásvédelem és a sajtószabadság alapelvét érinti.

A választás előtt még kritikusabb a helyzet

A The Repression of Independent Media in Hungary, 2010–2025 (A független média elnyomása Magyarországon 2010 és 2025 között) című elemzést és az ahhoz kapcsolódó ajánlásokat a készítők szándékosan a 2026. áprilisi parlamenti választások előttre időzítették. A szerzők szerint ugyanis ilyenkor nemcsak az újságírók kerülnek nagyobb nyomás alá, hanem az állampolgárok is kevesebb megbízható információhoz jutnak a hatalom működéséről.

Bodrogi Bea szerint a dokumentum kevésbé a magyar szakembereket, inkább a mindenkori magyar kormányt és az EU döntéshozóit szólítja meg. Azért is a mindenkorit, mert egy esetleges váltás esetén a következő kormányzatnak muszáj lenne új alapokra helyeznie a viszonyát a médiával.

A jelentés többek között azt javasolja a jövőbeni magyar kormányoknak, hogy:

• vessenek véget az újságírók és a média politikai ellenőrzésének, és ne akadályozzák, hogy hozzáférjenek közérdekű információkhoz;
• a független média munkatársait ne zárják ki a kormány sajtótájékoztatóiról, nyilvános eseményeiről, a parlamentből és más közintézményekből;
• vessenek véget az újságírók elleni lejárató kampányoknak és hiteltelenítésnek;
• tartsák be és hajtsák végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a médiaszabadsággal és pluralizmussal kapcsolatos ítéleteit.

A magyar kormánnyal szemben ugyanis számos elmarasztaló ítélet született az Európai Unió Bíróságán és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, az ítéleteket azonban a legtöbb esetben nem vették figyelembe. A jelentésben ezért az EU döntéshozóinak mások mellett azt tanácsolják, hogy a jövőben indítsanak kötelezettségszegési eljárást a médiaszabadsággal és médiapluralizmussal összefüggő, uniós jogot sértő ügyekben, és növeljék a magyarországi független médiának, az oknyomozó újságírásnak és a sajtószabadságért küzdő szervezeteknek nyújtott közvetlen uniós forrásokat.

A szerzők szerint különösen fontos lenne, hogy az Európai Unió ne csak új szabályokat alkosson, hanem azok betartását is következetesen kikényszerítse azokban az országokban, ahol a médiaszabadság rendszerszinten sérül. Erre utalt Amrit Singh amerikai professzor is, aki szerint a magyar kormány médiaszabadságot korlátozó intézkedései és gyakorlata sértik Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. „Ha a kormány továbbra sem hajlandó reformokat végrehajtani, az Európai Uniónak kell határozott lépéseket tennie a médiaszabadságra vonatkozó normák érvényesítése érdekében.”

A jelentés szerint Magyarország esete nem elszigetelt: arra mutat rá, hogy egy formálisan demokratikus rendszerben is lehetséges a médiaszabadság tartós leépítése nyílt cenzúra nélkül.

A jelentés angol nyelven itt olvasható.