Orbán maga mondta 1999-ben, hogy a NATO nem tervez szárazföldi támadást Szerbia ellen

Ugyan elindult valamiféle szárazföldi NATO hadművelet tervezése 1999-ben, a koszovói háború idején, ennek nem volt igazi politikai támogatottsága, annak pedig nincs nyoma, hogy Magyarországnak kellett volna megtámadnia Szerbiát – ezt írja mikroblogján Tábor Áron Amerika-szakértő, az ELTE Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója. Tábor bejegyzésében arra reagált, hogy a digitális polgári körök szombathelyi gyűlésén Orbán Viktor azt mondta, 1999-ben Bill Clinton azt kérte tőle telefonon, Magyarország támadja meg Szerbiát, amire Orbán azt mondta, „No, sir!”.

Tábor szerint Jugoszlávia bombázásának kezdetén Bill Clinton kizárta a szárazföldi akció lehetőségét, hogy minimalizálja az amerikai és szövetséges áldozatok számát. Egy esetleges szárazföldi akcióról beszéltek annak idején politikusok Európában, és a Washington Post is megszellőztetett ilyen terveket, de a korabeli sajtóbeszámolók szerint a NATO vezetői mindig határozottan cáfolták, hogy szárazföldi bevetést terveznének Jugoszlávia ellen. Tábor arra is emlékeztet, hogy akkoriban maga Orbán Viktor számolt be arról az Országgyűlésben, hogy a NATO tagjai annyira nem tartották szükségesnek a szárazföldi bevetést, hogy azt a NATO-csúcson napirendre sem tűzték.

Ehhez képest Orbán Viktor már korábban, 2024-ben is beszélt arról, hogy Magyarországot be akarták húzni a háborúba, de ezt ő nem hagyta. Korábban pedig 2022-ben Orbán szerb szövetségese, Aleksandar Vučić beszélt arról, hogy tudomása szerint Clinton arra kérte Orbánt 1999-ben, hogy támadja meg Szerbiát.