A dolgozók 97 százaléka távozott 2024-ben a Szőlő utcai intézetből, a többi intézményben is nagy volt az elvándorlás

A dolgozók egyharmada távozott a gyermekvédelmi intézményekből 2024-ben, a Szőlő utcában 97 százalékos volt a távozók aránya, ami az egész országban magasan a legrosszabb – írta Tóth Endre momentumos politikus a Facebookján. Tóth közérdekű adatigényléssel kérte ki a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) által fenntartott gyermekotthonok dolgozói adatait.

Tóth bejegyzésében arról írt, hogy mindössze 5 gyermekvédelmi intézményben volt ideálisnak tartott szinten, vagyis 15 százalék alatt az elvándorlás mértéke.
Összesen 2468 gyermekvédelmi dolgozó távozott 2024-ben a gyermekotthonokat üzemeltető intézményekből, igaz, ebbe már beleszámolták a másik intézményfenntartó, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos adatait.

„Látható az is, hogy voltak olyan vezetők és szakmai csapatok, akik képesek voltak minden nehézség ellenére egyben tartani a dolgozói állományt és kezelhető szinten tartani a fluktuációt. De sajnos akadtak szép számmal olyan mérgező vagy totálisan alkalmatlan vezetők is, akik elüldözték a lelkiismeretes kollégáikat, és átjáróházat csináltak a gyermekek számára biztonságos környezetet teremteni hivatott gyermekvédelmi intézményekből” – írta Tóth.

A Szőlő utcai javítóintézetet januárban záratta be a kormány. A bezárás után létrehoznak egy új, országos hatáskörű javítóintézetet, ami majd átveszi a további, megszűnő javítóintézetek feladatait is.

A Szőlő utcai javítóintézet tavaly májusban került fókuszba, miután a rendőrség letartóztatta az intézmény korábbi igazgatóját, Juhász Péter Pált. 2025 végére ugyanakkor már kilencre emelkedett a Szőlő utcai botrány néven elhíresült ügy gyanúsítottjainak száma. Az egyre komplexebbé váló ügy 2025-ös év végi fejleményeiről ebben a cikkben írtunk bővebben, és arról is, hogy kik azok a gyanúsítottak, akik kevesebb nyilvánosságot kaptak.