Ez itt a Szájkarate 2025-ös kiadása, amiben az év legikonikusabb mondatát keressük.
Az előző meccsen Lázár János és Pintér Sándor csaptak össze, végül utóbbi kijelentése nyert, miszerint ő bizony nem szült és hagyott kórházban gyereket – ez jut tovább a következő fordulóba. Most pedig jöjjön az újabb menet!
„Semmilyen bűnös viszonyhoz” vs. „Mindenki jól járt, nem?”
Soha semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm – Semjén Zsolt
Szeptember 22-én Semjén Zsolt szót kért a parlamentben. A feltett keze még Kövér László házelnököt is meglepte, aki két percet adott neki. A miniszterelnök-helyettes felállt, és elmondta 2025 talán legváratlanabb és legbizarrabb felszólalását. Miután a parlament falai között is téma lett a Szőlő utcai javítóintézet körüli botrány, addigra már napok óta gerjesztették az interneten a sok kérdőjeles értesülések, ellenzéki képviselők pedig célzottan neki tettek fel ezzel kapcsolatban kérdést. Lassan szállóigévé, kritikus mondattá, és harcba hívó üzenetté formálódott az a kérdés, hogy ki is az a Zsolt bácsi, aminek valójában csak szóbeszéd útján van köze a Szőlő utcához.
Semjén Zsolt pedig felállt a parlamentben, és belekezdett a két percnél is rövidebb beszédébe, egy olyan erős mondattal, hogy azt külön megversenyeztetjük itt a Szájkaratéban. A lényeg viszont az volt, amit kétszer is megismételt: neki soha, semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt köze. A mondat, és az egész beszéd láthatólag meglepett mindenkit a Fidesz soraiban – Orbán Viktor feszülten figyelte –, a tartalma és előadása pedig elemzések, találgatások célkeresztjébe került azonnal. Ahhoz nem kell szakértő, hogy lássuk: a felszólalás közben Semjén Zsoltot majd szétvetette az ideg, ezzel pedig alapvetően ment szemben azzal a hűvös, néha lenéző professzionalizmussal, ami a Fidesz kommunikációjából árad.
„Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?” – Nagy Feró
A „minek ment oda?” típusú áldozathibáztatásba a pszichológusok szerint jellemzően akkor menekülnek az emberek, amikor szörnyű dolgok történnek, amik megrendítik a világba vetett hitüket, és úgy próbálják a kontroll érzését megtartani, hogy a történtekért a felelősséget egészen logikátlan módon tolják rá valakire. Ez egy önvédelmi mechanizmus: megnyugtat, hogy mi magunk nem válhatunk hasonló áldozattá, hiszen mi nem olyanok vagyunk, nem adunk rá okot, nem érdemeljük ki. A nem pszichológusok a jelenséget tipikusan inkább az „érzéketlen, otromba, alpári bunkóság” terminus technicusszal szokták magyarázni.
Hogy Nagy Feró esetében melyik megoldás jár közelebb a valósághoz, azt most nem fogjuk megfejteni, inkább csak rögzítjük, hogy a Kossuth-díjjal kitüntetett zenész itt egy lányokat prostitúcióra kényszerítő illetőt mentegetett azzal, hogy a lányok is jól jártak, hiszen pénzt kaptak.
