László Róbert: Rémálom lett a kormánynak a gyerekvédelem témája
Komoly kockázatot jelentenek a kormányra a Szőlő utcai ügy fejleményei, így az az érdeke, hogy minél előbb lekerüljön a gyermekvédelem kérdése a napirendről. Közben a Political Capital frissen megjelent kutatása drámai képet fest a magyar társadalom megosztottságáról pár hónappal a választások előtt. Ezekről a témákról beszéltek a vendégek a Telex szerdai élő műsorában, a 2026-ban.
„Politikailag ez veszélyes, jól látszik, hogy Magyar Péter igyekszik ezt ki is használni” – mondta a Szőlő utcai ügy legutóbbi fejleményeiről a műsorban a Telex újságírója, Cseke Balázs. Azt, hogy az ügy fejleményeit hogyan próbálja kihasználni a Tisza, mutatja az is, hogy a hétvégi, mohácsi esemény helyett a párt Budapestre jelentett be tüntetést a javítóintézet körüli botrány apropóján. Cseke Balázs és László Róbert, a Political Capital elemzője egyetértettek abban, hogy a kormánypártoknak egyértelmű érdekük az, hogy a gyermekvédelem kérdése lekerüljön a napirendről. Már csak azért is, mert Magyar Péter felemelkedése egy másik gyermekvédelmi botrányhoz, a kegyelmi ügyhöz kapcsolódott.
„A gyermekvédelem-téma rémálom lett nekik” – mondta László Róbert. A fontos kérdés szerinte és Cseke Balázs szerint is az, hogy mennyi ideig maradhatnak napirenden a Szőlő utcai fejlemények. A Telex újságírója felidézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai, kormányinfón mondott szavait, miszerint azzal vállalják a felelősséget, ha olyan szabályokat hoznak, hogy máskor ne fordulhassanak elő azok, amik előfordultak a Szőlő utcában. A miniszter szerint akkor merül fel a kormány közvetlen felelőssége, ha valamelyik politikus tudott arról, mi történt.
Cseke Balázs szerint szerdán tompítani akarta Gulyás azt a felvételt, amit kedden hozott nyilvánosságra Juhász Péter politikus, és amin az látszik, hogy a javítóintézet azóta felmondott igazgatója brutálisan bántalmaz egy fiatalkorút az intézetben. Ezt a miniszter szerinte úgy tette, hogy arról beszélt, milyen bűncselekményekért kerültek a Szőlő utcai javítóintézetbe a fiatalkorúak. László Róbert szerint is egyértelműen a kormány felelősségét próbálta távolítani ezzel Gulyás.
Simor Dániel, a 2026 műsorvezetője arról a Donald Trumppal készített interjúról is kérdezte a vendégeket, amit kedden közölt a Politico. Az interjúban az elnök azt mondta, nem ígért pénzügyi védőpajzsot Orbán Viktornak. László Róbert szerint kellemetlen az, hogy ebben az ügyben is magyarázkodnia kell a kormánynak, hiszen Orbán korábban már megkötött megállapodásként beszélt erről a védőpajzsról. Megjegyezte ugyanakkor: valószínűleg az amerikai látogatás is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben a közvélemény-kutatásokban erősödni tudjon a Fidesz.
A kormánynak hasonlóan kellett magyarázkodnia akkor, amikor Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, Magyarország csak egy évig kapott mentességet az orosz energiára vonatkozó szankciók alól, holott korábban Orbán azt mondta, a mentesség addig tart, amíg ő a miniszterelnök, és Trump az elnök. Cseke Balázs szerint a kormány érdeke a külpolitikai témák napirenden tartása, az ellenzék legerősebb pártjáé pedig az, hogy a belpolitikán legyen a fókusz.
A műsor második blokkjában László Róbert és Molnár Csaba, a Political Capital kutatásvezetője beszélt a Political Capital frissen megjelent, a Medián segítségével végzett, a Telexen publikált kutatásáról. Az elemzők szerint a kutatás legfeltűnőbb eredménye egyrészt az volt, hogy extrém magas arányban válaszoltak úgy a megkérdezettek, hogy szeretnének részt venni a 2026-os országgyűlési választásokon. A válaszadók 85 százaléka mondta ezt. László Róbert szerint rekordmagas lehet a részvétel a következő választásokon. Az előző két országgyűlési választáson is magas, 70 százalék körüli volt a részvétel, de még az eddigi rekordot jelentő 2002-esen is csak 70,5 volt, vagyis jóval alacsonyabb, mint amit a Political Capital kutatása előrevetít.
Beszéltek a szakértők arról is, hogy a kutatás egyértelműen arra jutott: lényegében kétpártiság jellemzi a magyar politikai életet, László Róbert szerint erre 2006 óta nem volt példa. A szakértők hangsúlyozták, hogy a jelenlegi választási rendszer egyértelműen a blokkosodás irányába tolja a szereplőket, a kétpárti dominancia ezzel is magyarázható. A választási rendszer potenciális módosítása ugyanakkor László Róbert és Molnár Csaba szerint is továbbra is bizonytalansági tényezőt jelent. A Political Capital kutatása szerint a válaszadók 60 százaléka gondolja, hogy a Fidesz belenyúlhat még a választási rendszerbe a választások előtt. A szakértők erre egyébként szintén látnak esélyt, bár attól tették függővé, hogy mi lesz a kormánypártok aktuális érdeke.
A szakértők szerint kulcsfontosságú lehet a bizonytalan szavazók szerepe. Több százezren is lehetnek, komolyan befolyásolhatják a választások eredményét. A Political Capital kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a bizonytalan szavazók körében nagyobb tartalékai lehetnek még a Tiszának, mert ezeknek a válaszadóknak a többsége úgy gondolja, rossz irányba haladnak a dolgok az országban. Ráadásul a bizonytalanok 41 százaléka azt mondta, a Fideszre biztosan nem szavazna. Közben a Tiszáról csak a bizonytalanok 16 százaléka nyilatkozott ugyanígy.
Rendkívüli polarizáltságot, társadalmi-politikai megosztottságot is mutat a választások előtt pár hónappal publikált kutatás. A két nagy párt, a Tisza és a Fidesz támogatói erősen negatív érzéseket társítanak egymáshoz. A polarizáció mindkét szakértő szerint olyan szintet ért el, amely egyre nehezebbé teszi a társadalmi együttélést. „Senkinek nem jó az, ha ennyire utáljuk egymást” – mondta László Róbert a műsor végén. Azt mondta, együttműködésre kéne épülnie az országnak, azt kéne keresnünk mindannyian, egyéni szinten is, mi köt össze minket, nem azt, mi választ el minket egymástól. Molnár Csaba szerint az lenne a fontos, hogy „megérteni, ne meggyőzni” próbáljuk azokat az embereket, akik teljesen más politikai véleményen vannak, mint mi.
A kutatást itt lehet elolvasni, a teljes műsort pedig itt lehet megnézni:
