Az Országos Bírói Tanács szerint Tuzson Bence félrevezeti a közvéleményt, amikor 13. havi illetményről beszél
Hamis látszatot kelt és félrevezeti a közvéleményt Tuzson Bence múlt heti, 13. havi illetményről szóló bejelentése az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint. Az igazságügyi miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában közölte, hogy 10 ezer bírósági dolgozó kaphat idén 13. havi illetményt, a költségvetési fedezet is megvan hozzá – az OBT posztjából azonban az derül ki, nem a kormány jóindulata, hanem a bíróságok takarékos gazdálkodása teszi lehetővé az év végi juttatást.
Az OBT szerint addig stimmel a dolog, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke előterjesztette, hogy a járásbírósági, törvényszéki, ítélőtáblai és az OBH-ba beosztott bírók egy havi illetménynek megfelelő év végi juttatást kapjanak. Ezzel kapcsolatban Tuzson az OBT szerepét is kiemelte, a bejegyzésük alapján ők is egyetértési jogot gyakoroltak.
Az OBT posztja alapján Tuzson nyilatkozata már csak azért is megtévesztő, mert
- a 13. havi illetményt több mint egy évtizede megszüntették a bíróságon, annak újbóli bevezetésére nincs kormányzati szándék;
- korábban törvényben szabályozták a 13. havi illetményt, „ezért a juttatás mértékét egy korábbi jogszabályi rendelkezéssel azonosítani a közvélemény félrevezetése”;
- „a juttatás kifizetését a bíróságok takarékos gazdálkodása és a bérmegtakarítás teszi lehetővé, ehhez többletforrást a költségvetés nem biztosított”
- és ez a juttatás „semmilyen formában nem került szóba” a bérrendezéskor;
- illetve az OBT csak a bírák tekintetében gyakorolhat egyetértési jogot, az alkalmazottakra ez nem terjed ki.
A bejelentésre korábban a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is reagált, ráerősítve: ez a pénz nem 13. havi fizetés, hanem év végi juttatás. „A bírói függetlenség garanciája, hogy az igazságszolgáltatás dolgozóinak tisztességes, előre kiszámítható javadalmazása legyen, azonban a bírósági fizetések emelése az elmúlt évek inflációjának nyomába sem ér, inkább tekinthető egyfajta bérkompenzációnak, mint valós emelésnek. Továbbra is fennáll az a helyzet, hogy a bírósági rendszerben fennálló problémák kezelése kapcsán a kormányzat nem veszi figyelembe a szakmai szervezetek, de az Országos Bírói Tanács javaslatait sem” – írták a posztban.
Az igazságügyi miniszter korábban azt is mondta, a bírák javadalmazása prioritás, és a tavalyi, OBT-vel kötött megállapodás alapján három lépésben emelik a bírák, bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a bírósági dolgozók bérét. Ez volt az a megállapodás, amiért cserébe az OBT belement, hogy a kormány jelentősen átalakítsa az igazságszolgáltatás működését. 2024-ben több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott a döntés miatt. Ezt megelőzően olyan alacsony volt a bérezés, hogy az már a bíróságok mindennapi munkáját is veszélyeztette, mert az adminisztratív dolgozók sorra hagyták el a pályát.
