Óriási hiány van leírókból a bíróságokon, ez már a napi szintű munkát is ellehetetleníti

Komoly gondot okoz a bíróknak és már a bíróságok mindennapi munkáját is veszélyezteti, hogy a bíróság működésével kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat ellátó dolgozók közül sokan elhagyták a pályát az alacsony fizetés miatt – ez derült ki azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket a Telex bírókkal és ügyvédekkel folytatott.

Úgy tudjuk, az elmúlt évben leginkább a bíró mellett dolgozó jegyzőkből lett hiány, ez pedig a folyamatban lévő eljárásokat is komolyan hátráltatja, időben elhúzza a hagyományosan amúgy is lassú igazságszolgáltatást.

A jegyzők (vagy ahogy ügyvédi körökben mondják, „leírók”) feladata például a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvek elkészítése akár a helyszínen, akár később, a tárgyaláson rögzített hangfelvételek alapján. A jegyző feladata sokrétű: gépel, iratokat rendez, aktákat hoz-visz, néha ügyfeleket hív fel. Igaz, a fizetés is rendkívül alacsony, egy kezdő leíró általában nettó 180 ezer forintot visz haza, de a gyakorlott jegyző fizetése sem éri el a 300 ezer forintot. Ez a munka ugyan nem jelent fizikai megterhelést, ennek ellenére nagy a nyomás a jegyzőkön, miután egyre kevesebben vannak – mondták lapunknak bírósági dolgozók.

Korábban egy-egy bíróhoz egy-egy jegyző tartozott, de az alacsony fizetés miatt sok jegyző otthagyta a bírósági munkát és inkább a piacra ment dolgozni, ahol ennyi pénzt szinte bármivel meg tud keresni.

A kieső jegyzőket viszont nem tudja pótolni a rendszer, ezért most már gyakori, hogy az a jegyző, aki korábban egy adott bírónak dolgozott, más bíróknak is a jegyzője lett. Igen ám, de az ügyek nem lettek kevesebbek, viszont a jegyzőhiány miatt „torlódás” alakult ki, ami már a bírók napi munkavégzését befolyásolja súlyosan. Sok bíró aszerint alakítja ki az ügyrendjét, hogy mikor kap jegyzőt.

A jegyzői munkára folyamatosan vesznek fel a bíróságok embereket, de kevés a jelentkező. Pedig elég a középfokú iskolai végzettség, a gépírástudás és az erkölcsi bizonyítvány. Bár nem igényel extrém szellemi kihívást, és a munkaidő reggel 8-tól délután négyig tart, a körülmények miatt a jegyzők komoly stressznek, nyomásnak vannak kitéve, mert túlterheltek.

Több olyan konkrét esetről is hallottunk, amikor az igazságügyi szektor adminisztratív munkatársának, köztük a jegyzőknek a hiánya miatt csúsztak perek, és ezek alapján úgy tűnik, hogy az állami szektor képtelen ellátni a feladatát, a bíróság nem tudja nyújtani azt a szolgáltatást, ami a feladata lenne.

De nem csak a folyamatban lévő perekben okozhat ez súlyos csúszásokat, hanem más területeken is. Lapunknak az egyik bíró példaként a felszámolási eljárásokat említette, aminél fontos, hogy ha egy bíró elrendeli a felszámolást, akkor az azonnal jelenjen meg a cégközlönyben. Ugyanígy akár egy egyszerű bontópernél is fontos szerep jut az adminisztratív dolgozóknak. Merthogy ezekhez a munkákhoz egy bíró önmagában kevés, ha nem segítik a munkáját az adminisztrációs dolgozók.

Bár az elhúzódó pereket a legtöbbször a bíróhiánnyal indokolják, forrásaink szerint a leírók hiánya és úgy általában az adminisztratív dolgozók elvándorlása az egyik legfőbb oka csúszásoknak.

A jelenség ráadásul nem csak a bíróságot érinti. Úgy tudjuk, ügyészeknél is előfordult olyan eset, amikor az ügyész arra hivatkozott a bírónál: azért nem tud vádbeszédet tartani, mert adminisztratív munkatárs hiányában annyi munka szakadt rá, hogy nem maradt ideje a felkészülésre, nincs, aki segítsen neki.

Információnk szerint a bírósági berkekben jelenleg az a mondás, hogy a jegyzőhiányt idővel a mesterséges intelligencia segítségével szeretnék kiváltani. Igen ám, de ez a kivitelezés mellett elsősorban adatvédelmi aggályokat vet fel, merthogy a tárgyalásokon szenzitív adatok hangzanak el, márpedig a mesterséges intelligenciába betáplált adatok olyan felhőkbe kerülnek, amelynek a szerverközpontjai külföldön vannak.

Az Országos Bírósági Hivatalnak kérdéseket küldtünk el, hogy megtudjuk, az elmúlt időszakban hány írnok hagyta ott a bíróságokat. Ha ezzel kapcsolatban választ kapunk, a cikkünket frissítjük.

A Telexnek nyilatkozó bírók szerint a bírókat érintő turbulens politikai viták is részben az adminisztrációs dolgozók elvándorlása miatt következett be. Ezt azzal magyarázzák, hogy bár a bírói fizetések is alacsonyak, de miután az adminisztrációs dolgozók hiányában a bíróságoknak már a mindennapi működésük került veszélybe, a bérkérdésekben évekig passzív vezetőség is kénytelen volt lépéseket tenni a bírók és az igazságügyi dolgozók fizetésemelésének ügyében.

A bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács november 20-án elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A bírók és igazságügyi dolgozók érdekképviseletével foglalkozó civil szervezet, a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) már az elfogadás napján élesen bírálta az alkut, mert az szerintük veszélyezteti a bírói függetlenséget.