Egészen másra hivatkozva született tíz éve a törvény, ami alapján most a Pride-on felvonulók arcát azonosítanák

Hétfőn nyújtotta be a Fidesz a Pride betiltását célzó fideszes törvénymódosító javaslatot, majd délután gyorsan megszavazták azt a kivételes eljárásról szóló kérvényt is, melynek értelmében kedden már szavazhatnak is a Pride betiltásáról. A javaslatban az is szerepel, hogy a rendőrség arcfelismerő szoftvert is használhat a résztvevők azonosítására – a 444 cikke szerint konkrétan egy 2015-ös törvény alapján, amit a Fidesz annak idején a nemzetközi bűnügyi együttműködésekkel, a terrorizmus elleni harccal és az egyre fejlődő okmányhamisítással indokolt.

Az már akkor is felmerült, hogy ez alapján tüntetéseken is megfigyelhetnek embereket, a kormánypárt ezt nem túl burkolt gyurcsányozással söpörte le az asztalról.

A szóban forgó törvény a 2015. évi CLXXXVIII. törvény az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről, amely nagyon röviden egy minden magyar állampolgár arcképprofilját nyilvántartó központi adatbázis létrehozásáról szólt. A parlamenti vitában a fideszes Ágh Péter azzal indokolta a törvény bevezetését, hogy „az okmányhamisítás új elkövetési módjai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege teszi szükségessé a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek kihasználását”.

Bárándy Gergely MSZP-s képviselő viszont arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz civilekkel és bizonyos tüntetések résztvevőivel szembeni bánásmódját a technikailag tömegek rögzítését és későbbi beazonosítását lehetővé tevő törvényjavaslattal összevetve benne felmerültek aggályok a javaslattal kapcsolatban. Bárándy szerint a technikai lehetőség miatt, hogy a kormány egy állami szerven keresztül be tudjon azonosítani tüntetéseken részt vevő személyeket, „a demokrácia van veszélyben, még ha ez most nagy szavaknak vagy fölöslegesen elnagyolt szavaknak is tűnik”.

Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár erre akkor azt válaszolta, hogy a törvény értelmében az arcképelemzés során egy biometrikus azonosító jön létre, amelyhez csak az arra jogosultak férnek hozzá és csak jogszerűen használhatják fel. Azt is hozzátette, hogy a törvényjavaslat tételesen felsorolja, hogy kik jogosultak a rendszer igénybevételére, majd a végén még megjegyezte, hogy a bizalmatlanság érdekes egy olyan képviselőtől, akinek pártja annak idején kormányon azonosító nélküli rendőrökkel lövetett a békés tüntetőkre.

A tervezetet 2015-ben a TASZ is véleményezte, akkor azt írták, hogy bár a tervezet számos, a személyes adatok védelmét szolgáló korlátot tartalmaz, a minden állampolgárra kiterjedő nyilvántartás így is erősen veszélyezteti a magánszférát. Azt is írták, hogy a veszélyt különösen valóssá teszi a térfigyelő kamerák elterjedése, egy ilyen rendszer képeinek felhasználása, vagy esetleges összekötése az adatbázissal lehetővé teszi az utcán sétálók vagy egy tömeg tagjai, például egy tüntetésen résztvevők azonosítását. A kormány most a jelek szerint éppen ezt készíti elő:

a rendőrség eddig csak a legsúlyosabb (és ezért elzárással is büntethető) szabálysértések esetén volt lehetőség, azaz ilyenkor rögzíthették intézkedés közben az arcképüket, majd azonosíthatták be őt később ez alapján.

Ezt a korlátozást a módosítás feloldaná, és bármilyen szabálysértés esetén lehetővé tenné. Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megkeresésünkre azt írta: „Bár szélsőségesnek tűnik a példa, de innentől lehetőség lesz rá, hogy ha valaki eldob egy zsebkendőt, mondjuk, egy március 15-i megemlékezésen, és ezt a rendezvényt biztosító rendőrség kamerája rögzíti, akkor az illetőt arcképelemzéssel azonosítsák és ellene köztisztasági szabálysértés miatt eljárást indítsanak.” A gyülekezési törvény módosításáról és a felmerülő aggályokról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.