A Fidesz hétfőn, egy órával a parlament igazságügyi bizottságának délelőtti ülése előtt benyújtotta a gyülekezési törvény módosítását, amellyel betiltaná a Pride-ot. „Ezen a ponton ez nem gyermekvédelem, hanem fasizmus, a Pride egy mozgalom, amit nem lehet betiltani” – reagált lapunknak Hegedűs Máté, a Budapest Pride sajtószóvivője és szervezője. A törvénymódosításról már kedden szavaznak is a parlamentben. A törvénymódosítás kimondja, hogy
„tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”.
Itt a beterjesztők a gyermekvédelmi törvénynek arra a paragrafusára hivatkoznak, amely szerint „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.
A törvénymódosítás alapján szabálysértést követnek el a tiltott gyűlés szervezői és a résztvevői is. A szabálysértési törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 6500, a legmagasabb pedig 200 ezer forint lehet. Azt is meghatározták a fideszes beterjesztők, hogy a kiszabott pénzbírságot nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani. Ha az elkövető a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a bírságot, azt adók módjára fogják behajtani.
A javaslat szerint a rendőrség arcfelismerő szoftvert is használhat a résztvevők azonosítására.
Hegedűs Máté azt mondta, az biztos, hogy az idei demonstráció szervezésével haladnak tovább, és valahogyan meg fog valósulni a 30. Budapest Pride. Arra koncentrálnak, hogy milyen más lehetőségek vannak, ha nem a gyülekezési törvény alá tartozó tüntetésként szervezik meg a Pride-ot. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy EU-tagállamban az LMBTQ- emberek nem mondhatják el, mit gondolnak a kormányról.”
Alapjogok sérülhetnek
A törvénymódosítás az eltérő nemi identitás és szexualitás megjelenítését is megtiltaná, nem csak annak népszerűsítését. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a javasolt módosítások több alapjogot sértenek: mindenekelőtt
a diszkrimináció tilalmát, a gyülekezési jogot és a személyes adatok védelméhez fűződő jogot.
„Ez egy nagyon súlyos törvénymódosítás, aminek a célja kifejezetten a Pride betiltása” – mondta a Telexnek Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. Az alapvető emberi jogok nem a kormány jóvoltából illetnek meg valakit, mondta, hanem emberi mivoltából eredően, tehát ezeket a jogalkotó nem tudja elvenni.
„Lehet szeretni és nem szeretni a Pride-ot, de ennek a törvénymódosításnak egyértelműen az a célja, hogy elriassza az embereket a polgártársaik jogegyenlőségéért való kiállástól” – mondta Hegyi Szabolcs.
A tiltó szabály a gyermekvédelmi törvény 2021-es módosítására utal vissza, ami azt mondja, hogy tilos a homoszexualitás, az eltérő nemi identitás megjelenítése, tehát bármely más LMBTQ-tüntetést is lehetetlenné tesz. Sőt, Hegyi Szabolcs szerint a tilalom akár a Pride elleni tüntetésekre is vonatkozhat, hiszen ott is megjelenítik a homoszexualitást.
Hasonló tilalom az Európai Unió egyetlen országában sincs, ráadásul a gyermekvédelmi törvény érintett szakasza is éppen vita tárgya, az EU bírósága vizsgálja. Ennek ellenére a kormány meg sem várja, hogy döntsenek róla, már erre építve módosítaná a gyülekezési törvényt is, mondta Hegyi Szabolcs, aki szerint a módosítás arra törekszik, hogy mindenkit elriasszon és minden kiskaput bezárjon.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint nincs arra semmiféle tudományos bizonyíték vagy szociológiai adat, hogy a melegség említése vagy a szexuális kisebbségek társadalmi helyzetéről folytatott nyilvános párbeszéd hátrányosan érintené a gyerekeket. Sőt, kifejezetten nem szolgálja a gyerekek érdekeit az, ha nem jutnak hozzá releváns és megfelelő információkhoz a szexualitásról, és a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációkról.
Kádár azt írta: a strasbourgi bíróság szerint a gyerekek elzárása az ilyen információktól ezért nem is szolgálhat a gyülekezési vagy véleménynyilvánítási jog legitim korlátozásának alapjaként, ráadásul teljesen nyilvánvaló módon diszkriminatív. „Borítékolható tehát az újabb strasbourgi elmarasztalás és az adófizetők pénzének elherdálása, hogy ha a rendőrség a módosítás alapján megtiltja a Pride-ot. Ráadásul mivel bárki, aki szeretne részt venni a Pride-on, jogosult strasbourgi panasszal élni, eurószázezrekről is szó lehet.”
Ha a kormány szeretne tenni a gyerekek védelméért, akkor érdemben kellene foglalkoznia a gyermekvédelemmel, mert a mostani intézkedés nem védi meg valójában a kiskorúakat, mondta a Pride-szervező. „Ez egy politikai hadjárat, amit valószínűleg azért indítottak, mert félnek, ezért ezt a bevált módszert használják. De miközben ők próbálnak szavazatokat gyűjteni, sok LMBTQ-ember már másodrendű állampolgárnak érzi magát Magyarországon.”
Aggályos lehet az arcfelismerő rendszer
Az egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy a jog pontosan hogyan fogja szankcionálni az ilyen típusú tüntetések szervezését. A gyülekezési jogról szóló törvény szerint aki megtiltott gyűlést szervez, vagy azon való részvételre felhív, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Viszont a benyújtott törvénymódosítás alapján szabálysértést követ el, aki „a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart meg, illetve ilyen gyűlésen – a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – részt vesz”.
Hegyi Szabolcs azt mindenképpen aggályosnak tartja, hogy a módosítás a rendőrségnek lehetővé teszi az arcfelismerő rendszer használatát, és megszünteti azt a lehetőséget is, hogy ha szabálysértésért pénzbírságot szabnak ki, akkor azt közmunkára vagy elzárásra lehessen változtatni.
Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke megkeresésünkre azt írta:
a módosítás nemcsak azoknak sérti a személyes adatok védelméhez fűződő jogait, akik a Pride-on szeretnének részt venni, hanem bárkiét, akinek a rendőrség valamely intézkedés közben rögzíti az arcképét, majd ennek alapján azonosítja.
Eddig erre csak a legsúlyosabb (és ezért elzárással is büntethető) szabálysértések esetén volt lehetőség, ezt a korlátozást a módosítás feloldaná, és bármilyen szabálysértés esetén lehetővé tenné. „Bár szélsőségesnek tűnik a példa, de innentől lehetőség lesz rá, hogy ha valaki eldob egy zsebkendőt, mondjuk, egy március 15-i megemlékezésen, és ezt a rendezvényt biztosító rendőrség kamerája rögzíti, akkor az illetőt arcképelemzéssel azonosítsák és ellene köztisztasági szabálysértés miatt eljárást indítsanak.”
Kádár András szerint ez nyilvánvalóan aránytalan korlátozása lenne a személyes adatok védelméhez való jognak, és nemcsak a magyar Alaptörvénnyel, de az Európai Unió Alapjogi Chartájával sem lenne összhangban.
„Mi ez, ha nem újabb lépés az oroszországi rendszer és diktatúra felé?”
A törvénymódosítás benyújtására több politikus és közéleti szereplő is reagált. Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője Facebook-oldalán azt írta: a szeretetet nem lehet betiltani, és nem büntetésből kéne kipótolni a gyermekvédelmi költségvetést. „Itt az idő elegendő pénzt adni a gyerekeinknek! Én idén is ott leszek a Pride-on, te velünk tartasz?”
„Mi ez, ha nem újabb lépés az oroszországi rendszer és diktatúra felé? Na akkor most tényleg mindenkinek el kell mennie a Pride-ra, és megmutatni, hogy minket nem lehet megfélemlíteni!” – írta közösségi oldalán Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője, az igazságügyi bizottság tagja.
Karácsony Gergely főpolgármester hétfőn jelezte a Facebookon, hogy Budapest „megvédi mindazokat, akiknek volt is, van is bátorságuk kiállni az önbecsülésükért, kiállni a közösségükért, kiállni a szabadságért, a szerelem erejéért. Pride lesz!”
Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke szerint viszont a Pride nem más, mint provokáció, és Magyarországon nincs helye a genderpropagandának.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a „józan ész” indokolja a Pride elleni fellépést, hiszen „családos ember nem szokott a Pride közelébe menni”. Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön úgy fogalmazott: „A hálószobában mindenki azt csinál amit akar. A Pride azonban közügy, megbotránkoztat és provokál, amit a gyermekek védelmében mihamarabb be kell tiltani. A meleglobbit pedig ideje visszaszorítani.”
A Fidesz múlt héten nyújtotta be az Alaptörvény 15. módosítását, amely már megágyazott a gyülekezési törvény átírásának is. Február 22-én épp a transznemű emberek jogaiért tüntettek Budapesten, amikor a Várkert Bazárban Orbán Viktor az évértékelőjén így fogalmazott: „Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő, mindegy, mit mond Weber körzetparancsnok és az ő magyar ügynökei.” Itt mondta el azt is, beleírják az Alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő.
Bekerül az Alaptörvénybe egy olyan rész is, hogy
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.”
A Pride-ot idén június 28-ra, a Stonewall-lázadás napjára hirdették meg.
