Orbán Balázs könyvet ír a doktori védéséről, vagyis „a politikai dzsihádról és a megfélemlítésről”

„Arról az elhatározásomról is szeretnék tájékoztatni mindenkit, hogy az ügy részleteiről, nemzetközi összefüggéseiről és tanulságairól könyvet szeretnék írni” – írta Orbán Balázs a Facebookon azután, hogy hivatalosan is megszerezte a doktori címet az ELTÉ-n.

A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a doktori eljárását „néhány hónapja a jórészt külföldi támogatásból élő ultraliberális akadémiai szélsőségesek megpróbáltak megakasztani, illetve az eljárásban résztvevőket politikai dzsiháddal, válogatott hazugságokkal és lejáratással/megfélemlítéssel próbálták ellehetetleníteni”. Bár ehhez hozzátette azt is, hogy a magyar tudományos közösség döntő többsége „pártpolitikai hovatartozástól függetlenül kiállt az eljárás mellett, valamint a pártpolitikai alapú diszkrimináció és az eltörlés kultúrája ellen”.

Orbán Balázs végül azt is megüzente, „rájuk” mindig számíthatnak azok, akik attól félnek, hogy hozzá hasonlóan „hátrányos megkülönböztetés éri” őket a bírálásoknál.

Doktori védés ekkora port még nem kavart Magyarországon. Többen kritizálták az ELTE eljárását, azaz hogy egyáltalán engedték, hogy Orbán Balázs náluk próbáljon doktori fokozatot szerezni, de konkrét plágiumvád is felmerült a disszertációval kapcsolatban.

A dolgozattal kapcsolatos problémákat Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szedte össze Facebook-posztjaiban. Rácz először a dolgozat főbb megállapításait tartalmazó, úgynevezett tézisfüzetet vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a 13 oldalas szöveg egyoldalnyi szó szerinti átvételt tartalmaz Orbán Balázs és Árpási Botond 2023-as tanulmányából. A gond ezzel csak az, hogy a tézisfüzet nem hivatkozza ezt a tanulmányt, holott a szó szerinti hivatkozást a tudományos publikációk szabályai szerint mindenképp fel kellene tüntetni.

Orbán erre azt mondta, ő feltüntette a tanulmányt, csak nem szövegközi hivatkozásként vagy felhasznált irodalomként, hanem saját korábbi, témába vágó publikációi egyikeként, és ezt konzulensével és opponenseivel egyeztetve tette. A bizottság elfogadta ezt az indoklást. Arra azonban még így sem kaptunk egyértelmű választ, hogy miért Árpási Botond számítógépén készült a tézisfüzet.

A tavaly decemberi védés után tizenháromszor megkérdeztük Orbán Balázst, miért valaki más számítógépén keletkezett a tézisfüzete.