A bíróság jogszerűnek találta a Magyar Rádió épületeire kiadott bontási engedélyt

Ítéletet hirdetett szerdán a Magyar Rádió korábbi épületeinek bontása miatt indult közigazgatási perben a Fővárosi Törvényszék. A Magyar Rádió helyén épül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa, de a beruházás ellen a józsefvárosi önkormányzat és helyi civilek is tiltakoztak. Bíróságon támadták meg az épületekre kiadott bontási határozatot, azonban a Fővárosi Törvényszék most elutasította a keresetüket. „Az ítélet nem fellebbezhető, azzal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be a Kúriához” – írta közleményében a törvényszék.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a bíróság döntése azt jelenti, hogy a Magyar Rádió egykori épületeinek bontására kiadott engedély minden előírásnak megfelelt. „Egy éve tartó pereskedés végére kerülhet pont: az épületek helyén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza épül” – írták.

A minisztérium szerint a perben alátámasztotta, hogy a bontási engedély jogszerűen került kiadásra, minden vonatkozó jogszabályi előírás betartásával és a felperesek állításai sem műszakilag, sem jogilag nem indokolják a bontás felfüggesztését vagy korlátozását. A felperesek azt kifogásolták, hogy a bontás többek között veszélyezteti a szomszédos épületek állékonyságát, szerkezeti egységét és figyelmen kívül hagyja a földrengésbiztonsági kockázatokat.

A bíróság indoklása szerint a II. rendű felperes társasház épületrészeinek és a bontással érintett egyes épületek közös falát – a keresetben foglaltakkal ellentétben – nem akarják elbontani. Készült tartószerkezeti műszaki leírás, a szakvéleményt pedig olyan okleveles építőmérnök adta, aki a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szerepel és a Kamara honlapján található leírás szerint tartószerkezeti szakértői kompetenciával is rendelkezik. További igazságügyi szakértői véleményre pedig a vonatkozó jogszabályok szerint nincs szükség.

A III. rendű felperes magánszemély egészséges környezethez és testi egészséghez való alapvető jogának megsértésére vonatkozó kereseti kérelmével kapcsolatban a bíróság kiemelte: az, hogy a környezetvédelmi hatóságnak észlelnie kellett volna, hogy a tevékenység előzetes vizsgálatra tartozó, jelentős környezeti hatásokra vezet, és ezek alapján intézkedést nem tett, nem a jelen perre tartozó kérdés. Ez egy önálló, a környezetvédelmi hatóság ellen megindított mulasztási per tárgya lehetett volna. Jelen esetben építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról volt szó, az alperes ilyen hatáskörben járt el, ezért a környezetvédelmi jogszabály környezetvédelmi hatóságra vonatkozó szabályai közvetlenül nem voltak alkalmazhatók, csak annyiban, amennyiben az építésügyi jogszabályok azokra továbbutalnak.