Az NKE Ruszin-Szendi kirúgásáról: A Tisza kongresszusán elmondott beszéde árt a Magyar Honvédségnek

„Ruszin-Szendi Romulusz 2025. február 15-én, nyilvános rendezvényen a Magyar Honvédségről és annak vezetéséről egyértelműen olyan kijelentéseket tett, amelyek kifejezetten alkalmasak különösen a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására és társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, továbbá a Magyar Honvédségbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére”

– közölte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) azzal kapcsolatban, hogy az egyetem az egyetem február 21. napjával azonnali felmentéssel megszüntette Ruszin-Szendi jogviszonyát. A Magyar Honvédség korábbi parancsnokának kirúgásáról először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke posztolt a Facebookon, ezután emailben és telefonon is kerestük az NKE-t, majd az egyetem kiadott egy közleményt a felmentésről.

Az egyetem közleménye szerint mivel egyedül az NKE folytat katonai felsőoktatást Magyarországon, alkalmazottaikra speciális szabályok vonatkoznak.

„A Magyar Honvédség és a honvéd tisztképzés a pártpolitikai téren kívül eső, a nemzet egésze számára mindenkor meghatározó jelentőségű intézmények. Az Egyetem foglalkoztatottja részéről az olyan magatartás, amely e fentieket sérti, ártalmas mind a Magyar Honvédségre, mind pedig az Egyetemre és a tisztképzésre egyaránt”

– olvasható az egyetem közleményében.

Ruszin-Szendi Romulusz, akit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezett ki a Magyar Honvédség (MH) élére, február 15-én szólalt fel a Tisza Párt évértékelő rendezvényén. A volt vezérkari főnök kinevezése 2026. május 31-ig szólt volna, de 2023. április 27-én némiképp váratlanul felmentette őt Novák Katalin akkori köztársasági elnök. Két hónappal később, 2023. június 23-án távozott a Magyar Honvédségtől is az altábornagyi rendfokozattal leszerelő tábornok ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója volt, egészen február 21-ei felmentéséig, róla szóló portrénk itt olvasható.

Ruszin-Szendi a Tisza kongresszuson a Magyar Honvédség jelenlegi problémáiról beszélt, szerinte eluralkodott egy félelemalapú vezetés. „Amikor a katonát indoklás nélkül, egyik napról kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed, nem kell neked okosnak lenned! Hajtsd végre, különben kifelé!” – fogalmazott.

„A véleménynyilvánítást nem nagyon lájkolják mostanában a honvédség vezetésében”

– mondta a volt vezérkari főnök, aki megalázónak tartja, hogy a főtisztek és tisztek közül többen is kénytelenek szabadidejükben más szakmát kitanulni, hogy felkészüljenek arra az időszakra, ha váratlanul őket is kirúgnák a honvédségtől. Több olyan magas rangú katonát is ismer, aki villanyszerelőnek vagy burkolónak tanul.

Szavaira reagálva a Honvédelmi Minisztérium közleményben ítélte el Ruszin-Szendit a Tisza Párt melletti állásfoglalása miatt, a volt vezérkari főnök pedig három nappal a kongresszusi beszéde után vitára hívta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert. Szalay-Bobrovniczky a Kossuth rádiónak azt mondta, hogy Ruszin-Szendi szereptévesztésben van.