Ruszin-Szendi Romulusz Magyar Péternek: Megjósolható, mi lesz az orosz–ukrán háború vége

„Senki nem írta alá” – mondta Ruszin-Szendi Romulusz arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium hétfői közleményében azt írta: a volt vezérkari főnökök közös nyilatkozatban ítélték el az ő politikai szerepvállalását. Szerinte van olyan volt vezérkari főnök, aki valóban támogatja azt, de van olyan is, aki biztosan nem, ezt neki személyesen is jelezték. Ruszin-Szendi szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter törvénytelenül mentette őt fel a honvédség éléről, és elvárta volna, hogy a többi vezető akkor kiálljon mellette.

Ruszin-Szendi Romulusszal hétfő este Magyar Péter beszélgetett a saját csatornáján – két nappal azután, hogy a Magyar Honvédség egykori parancsnoka felszólalt a Tisza Párt évértékelőjén, és mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról támadásokat kapott.

Ruszin-Szendi szerint érthetetlen, hogy a honvédségnek miért van problémája a politikai szerepvállalásával, amikor ez Magyarországon sem szokatlan, más országokban pedig teljesen hétköznapi. Kiemelte, hogy Törökországban és Csehországban is van ma vezető pozícióban egykori katona.

„Ha hívnak, akkor én szolgálom a hazámat” – mondta Ruszin-Szendi arról, miért csatlakozott a Tiszához. Szerinte a hadseregből és a többi egyenruhás szervből is rengeteg pozitív visszajelzést kapott. Azt mondta: „az állomány tudja, hogy igazam van.”

„A nevemmel nagyon sokat humorizálnak, addig, amíg ebben találják a legnagyobb problémát, addig nincs nagy gond” – mondta Ruszin-Szendi arról, hogy Kósa Lajos azt kritizálta, hogy felvette a felesége nevét. Ruszin-Szendi szerint a rendőrségben és a katonaságban is rengetegen elégedetlenek a rendszerrel, de nem mernek tiltakozni, mert nem keresnek annyit.

A beszélgetés egy pontján Magyar Péter elkezdett rákérdezni az elmúlt években Ruszin-Szendi Romulusszal szemben megjelent vádakra. Az első az volt, amelyet Hadházy Ákos hozott fel, és amely szerint felesleges luxusból hívatott ki magához Amerikába egy magyar katonai gépet.

Ruszin-Szendi szerint egyrészt a protokoll nem engedi meg, hogy más gépbe beszálljon, másrészt olyan szenzitív információkat szállítottak, amelyekkel „nem szállhattak volna fel egy Wizz Air-gépre”. Ruszin-Szendi kérdésre azt mondta: nagyon szívesen vitatkozna erről Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, illetve más pártok katonai szakértőivel.

Magyar Péter rákérdezett arra, hogy Hadházy Ákos szerint Ruszin-Szendi alatt átláthatatlan fegyverbeszerzések zajlottak a honvédségnél. Ruszin-Szendi szerint ez nem így megy, ők csak összeállítják, hogy milyen fegyverekre van szükségük, amelyek beszerzéséről később politikusok döntenek. Neki mint vezérkari főnöknek ebbe nem volt beleszólása. Mind a piackutatást, mind a szerződéskötést politikusok csinálták.

Ruszin-Szendi szerint neki annyi beleszólása volt ezekbe a beszerzésekbe, hogy nem vett át olyan eszközöket, amelyek nem feleltek meg bizonyos előírásoknak. Szerinte lehet, hogy ezekkel a lépésekkel valakinek sértette az érdekeit, és később ezért álltak rajta bosszút.

Magyar Péter rákérdezett arra is, hogy Ruszin-Szendi politikusnak érezte-e magát, amikor helyettes államtitkár volt. Szerinte abban az időben a miniszter is távol tartotta magát a politikától, ő pedig helyettes államtitkárként szakmai munkát végzett, nem politikait.

A beszélgetés során felmerült a déli határnál álló kerítés építése is, amelyért egy időben ő volt a felelős. Szerinte a munkáról annak idején folyamatosan jelenteni kellett a politikának, és a határkerítést sikerült is időben befejezniük.

Az orosz–ukrán háborúról

Ruszin-Szendi az orosz–ukrán háborúról azt mondta: Putyin pontosan tudja, hogy nem támadhatja meg Európát, mert az európaiak legyőznék őket egy háborúban. Ez az amerikaiaknak is köszönhető, de szerinte az európai hadseregek közötti együttműködés sokkal jobb, mint az európai politikusok közötti együttműködés.

„Amerikában lettél oroszpárti?” – kérdezte Magyar Péter Ruszin-Szendi Romulusztól a beszélgetés egy pontján. Arra utalt ezzel, hogy a vezérkari főnök korábban sokak szerint oroszpárti nyilatkozatokat tett. Ruszin-Szendi szerint ők a háború elején közölték az ukránokkal, hogy tiszteletben tartanák az országuk területi integritását, és a jogukat, hogy megvédhessék magukat.

Ruszin-Szendi elmesélte, hogy a háború kitörése után autóval kiutazott Ukrajnába, ahol négyszemközt beszélgetett az ukrán hadsereg vezérkari főnökével. Onnan helikopterrel repültek Odesszába, közben öt különböző helyszínt meglátogatott, és sok helyen beszélt katonákkal, politikusokkal és magánemberekkel is.

Ruszin-Szendi szerint a szakmai véleménye miatt vádolhatják oroszpártisággal, de a katonáknak a hadszíntéri realitást kell látnia. Ő is azt nézi, hogy milyen erőforrásai vannak Ukrajnának és Oroszországnak.

Szerinte a NATO-nak lehettek volna eszközei, hogy hatékonyabban segítse Ukrajnát, és ezzel éltek is, de csak korlátosan. Az szerinte nagyon fontos, hogy nem jutottunk el a nukleáris háborúhoz.

Szerinte az ukránok a heroikus küzdelem ellenére fáradnak, a mostani erőviszonyok mellett pedig megjósolható a konfliktus végeredménye. Azt mondta: reméli, hogy az ukránok nem maradnak majd egyedül a küzdelmükkel, mint a magyarok 1956-ban.

Fiatalítás

Magyar Péter a beszélgetés egy pontján rákérdezett a honvédségben a 2020-as évek elején végrehajtott fiatalítási hullámra. Ő azt mondta: a honvédség állománya valóban nagyon idős, és a politika részéről érkezett hozzá az a kérés, hogy fiatalítsanak. Gondolkodott, hogy elvállalja-e, és azért vállalta el, mert szerinte így védeni tudta az állományt.

Ő azt javasolta, hogy objektív szempontok szerint válogassanak a katonák között, de kapott egy listát Szalay-Bobrovniczky Kristóftól a kirúgandó emberektől. Szerinte akkor például az összes légierős tábornokot egyszerre akarták kirúgni. Ő utána hosszú ideig küzdött a minisztériummal, hogy a legjobb katonák kerüljenek le a listáról, és inkább más szempontok alapján döntsenek.

Ruszin-Szendi azt mondja: ő azért küzdött, hogy az elküldött idős katonákat használhassák az oktatásban, a hadiiparban, a kiképzésekben is. Szerinte ezt kellene bevezetni a rendőrségnél és a tűzoltóságnál is.

Ő tehát minden kirúgásra ítélt tisztnél tett egy javaslatot, hogy hova helyezzék át, de a miniszter erre nem hallgatott. Ehelyett kirúgták őket, köztük olyanokat is, akik külföldön szolgáltak, akár tűzharcban is. Szerinte ilyen körülmények között nem csoda, hogy nem sikerül toborozni a honvédségbe.

Covid alatt kirúgott katonák

A beszélgetés végén Magyar Péter felhozta, hogy a koronavírus-járvány idején kirúgták azokat a katonákat, akik nem voltak hajlandóak beoltatni magukat. Ruszin-Szendi azt mondta: „lelkileg értem őket”, megérti azokat, akik emiatt felmondtak, de nekik a tudomány akkori állása szerint kellett biztosítani a katonák egészségét. Szerinte ez szükséges volt, hogy a katonaság működni tudjon.

Ruszin-Szendi azt mondja: később nem is vették vissza azokat, akik nem oltatták be magukat, mert a honvédségbe szerinte elsősorban nem olyan emberek kellenek, akik nem akarnak utasításokat követni. Most már azt gondolja, hogy mind a fiatalítás alatt kirúgott katonákat, mind az oltatlanokat vissza kellene venni a honvédséghez, vagy lehetőséget kellene biztosítani nekik, hogy ott dolgozhassanak.

A beszélgetés végén Magyar megkérdezte, Ruszin-Szendi szerint mi a legfontosabb a honvédelem fejlesztésénél. Szerinte az első a megbecsültség, a katonáknak vissza kell adni az évszázados hagyományokat. Ezen kívül a fizetéseket rendezni kell, ki kell fizetni a túlórázást, meg kell szüntetni, hogy pénzért lehessen rendfokozatokat vásárolni.

Ruszin-Szendi szerint az egyenruhások bérei mostanában már nőnek, de az is fontos lenne, hogy az infrastruktúra jó minőségű legyen. Szerinte sok katonának másodállásra van szüksége, ezt meg kell szüntetni, hogy mindenki megéljen az alapfizetéséből.

Ruszin-Szendi szerint helytelen, hogy az elmúlt években sok egység nevét és sorszámát megváltoztatták. Erre az egyik példa, hogy a Petőfi-laktanyát Mária Terézia laktanyára nevezték át. Ruszin-Szendi szerint ezt vissza kell változtatni.

Szombaton tűnt fel a Tisza kongresszusán

Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök február 15-én szombaton tűnt fel a Tisza Párt évértékelő rendezvényén, mint a párt egyik szakértője vagy leendő vezetője. Beszédében nyíltan beszélt a honvédség problémáiról, és megoldási javaslatokkal is előállt.

Azt mondta: „Eluralkodott egy félelemalapú vezetés. Amikor a katonát indoklás nélkül, egyik napról kirúghatják, annak az az üzenete, hogy kuss. Ne legyen véleményed, nem kell neked okosnak lenned! Hajtsd végre, különben kifelé!”

A Tisza kongresszusa után, vasárnap először Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szállt bele Ruszin-Szendibe, szerinte:

• Ruszin-Szendi vezetése alatt szerinte átláthatatlan fegyverbeszerzések zajlottak a honvédségnél;
• Ruszin-Szendi vezetése alatt zajlott le a honvédségben az a politikai tisztogatás, amelynek részeként kétezer tisztet indoklás nélkül elbocsátottak;
• Ruszin-Szendi elbocsátása után is az orosz háborús narratívát megerősítő kijelentéseket tett;
• illetve több tízmillió forintot pazarolt el külföldi utazásain.

Hadházy Ákos posztja alatt Magyar Péter kommentben vette védelmébe új szövetségesét, „Ennek a nagy részét cáfolni sem érdemes. Önnek fogalma sincs, miért kellett távoznia a tábornok úrnak a vezérkar éléről, mint ahogy arról sem, hogy kik döntenek a honvédségi beszerzésekről.”

Hétfőn a Honvédelmi Minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben elhatárolódtak Ruszin-Szenditől, és azt írták: „Egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét.”

Közben Németh Szilárd fideszes képviselő is megosztotta a gondolatait, amelyek így hangzottak: „Én azt hittem, hogy minden körülmények között te egy honvédtábornok vagy. Tévedtem. Csalódtam. Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál, Tábornok úr. Ne keress többé!” Utána Kósa Lajos volt debreceni polgármester is beállt a sorba, ő többek között azt is felemlegette, micsoda meglepetést okozott, amikor Ruszin Romulusz felvette felesége nevét, és Ruszin-Szendi Romulusz lett.

A Ruszin-Szendi Romuluszról szóló portrénkat itt lehet elolvasni.