Haragosa által titokban felvett beszélgetések adják a Suha György elleni bizonyítékok gerincét

„Korábbi miniszteri biztosként, büntetlen, 60 éves egyetemi tanárként, többszörös nagykövetként kilencedik hónapja vagyok előzetes letartóztatásban. A gyanúsítás teljesen megalapozatlan, semmit nem követtem el. Az eddigi időszakban a KNYF (Központi Nyomozó Főügyészség – a szerk.) gyakorlatilag nem folytatott érdemi nyomozást, az »ügy« 9 tanújából csupán 5 fő kihallgatására került sor. Új tényállás nincs, új tanúk nincsenek, az eddigi vallomások alapjaiban cáfolják a gyanúsítást, jelenlegi fogvatartásom csupán személyes megtörésemet szolgálja” – egyebek mellett ezt írta Suha György a legfőbb ügyésznek, Polt Péternek címezve abban a nyílt levélben, ami a volt miniszteri biztos közösségi oldalára január 27-én került ki. A levélben Suha sérelmezte, hogy az óvadék iránti kérelmét a bíróság decemberben azzal utasította el, hogy a KNYF a nyomozást január 19-ig befejezi, ám ez nem történt meg.
„Jelen helyzetben (magyar és francia állampolgárként) a legszélesebb nemzetközi nyilvánossághoz kívánok fordulni. Jelen levelemet – részletes érveimmel – megküldöm a budapesti diplomáciai testületnek, a közjogi méltóságoknak, illetve az országgyűlési képviselőknek. Kérem Legfőbb Ügyész Urat, hogy a soronkívüliség elvének megsértését és a bíróság részére adott valótlan ügyészi tájékoztatás kérdését kivizsgálni szíveskedjék” – áll a nyílt levélben.
Kicsoda Suha György?
Suha György neve nem ismeretlen a magyar újságolvasók előtt. A nyolcvanas években néhány évig a Magyar Rádió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a rendszerváltás után a rendőrség szóvivője lett. A Horn-kormány idején kormány-főtanácsadó, majd a miniszterelnök sajtótitkára, később a Gambiai Köztársaság budapesti konzuli képviseletének vezetője lett.
A 2015 és 2019 között már a Szijjártó Péter irányítása alatt álló Külgazdasági és Külügyminisztériumban a Magyarország területére kijelölt tiszteletbeli konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásért felelős miniszteri biztosként tevékenykedő Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le. Üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. Tavaly április óta börtönben ül, a bíróság legutóbb január közepén hosszabbította meg újabb három hónappal a letartóztatását.
A sajtóban Suhára gyakran Afrika-szakértőként hivatkoznak, a Milton Friedman Egyetemen tanított. Tavaly januárban a Telex podcastjában beszélt arról, hogy szerinte „értelmezhetetlen és kockázatos” a magyar katonai szerepvállalás Csádban. A Telexnek egyébként éppen abban a hónapban nyilatkozott Csáddal kapcsolatban, amikor a telefonját és az e-mailjét a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elkezdte lehallgatni.
„Szakmai életutamat tekintve két komoly területtel foglalkozom immár 30 éve egyetemi tanárként, ez az Afrika-politika és konzuli kérdések. Ezekben a kérdéskörökben álszerénység nélkül mondhatom, hogy a szakvéleményemet mindenhol elfogadják, ezt a fajta ismeretet a nemzetközi térben is hasznosítom” – mondta Suha a bíróságon tavaly áprilisban, amikor a letartóztatásáról döntöttek.
Suha áprilisi letartóztatása sokakat meglepett, merthogy a magyar–francia kettős állampolgárságú férfi korábban soha nem volt büntetve, és viszonylag magas körökben mozgott. Ráadásul az elmúlt években hivatalosan azon ügyködött, hogy a simlis tiszteletbeli konzuloktól megtisztítsa a diplomácia területét.
Volt mit tisztítani, mert a diplomácia világának e szeglete tényleg tele van zavaros hátterű figurákkal. A tiszteletbeli konzuli pozíciót egy 1963-as nemzetközi szerződés teremtette meg. A lényege, hogy a köztiszteletben álló polgárok is bekapcsolódhassanak a diplomáciába, építhessék egy ország nemzetközi kapcsolatait. A tiszteletbeli konzul olyan önkéntes, tehát nem fizetésért dolgozó diplomata, aki a saját országában képviseli az őt megbízó állam érdekeit. A hivatásos diplomatákkal ellentétben a tiszteletbeli konzulok saját kapcsolataikra, befolyásukra és vagyonukra támaszkodva képviselik az őket kinevező külföldi kormányok érdekeit. Cserébe beléphetnek a diplomácia világába, megbecsülést és hasonló jogosítványokat kapnak, mint a hivatásos diplomaták.
Ám ahogy a Direkt36 tényfeltáró portál ezzel kapcsolatos cikkéből is kiderül, a rendszerrel sokan visszaélnek: világszerte több mint 500 olyan aktív vagy korábbi tiszteletbeli konzult sikerült azonosítaniuk, akiket bűncselekményekkel gyanúsítottak meg, vagy akik visszaéltek pozíciójukkal. Akadtak közöttük elítélt fegyverkereskedők, szexuális bűnözők, drogdílerek, csalók, csempészek és gyilkosok is. 57 tiszteletbeli konzuli címet viselő embert ítéltek el bűncselekmények miatt.
„Többször előfordult, hogy egyes konzulok megpróbáltak – időnként sikeresen – kibújni a büntetőeljárások alól a széleskörű jogi mentességre vonatkozó hamis állításokkal, amelyekkel összezavarták vagy akadályozták a rendőrséget és az ügyészséget. Akadtak, akik házkutatást vagy letartóztatást úsztak meg a papírjaik lobogtatásával, mások adóhátralék vagy parkolási bírság kifizetését igyekeztek így elkerülni” – olvasható a Direkt36 cikkében, és így nagyjából érthető is, miért éri meg bűnözőknek, simliseknek ilyen „diplomata” pozíciót vásárolniuk.
Titokban készült hangfelvételek
Az általunk megismert nyomozati iratok szerint a Suha elleni gyanúsítások alapját azok a hangfelvételek adják, amiket az egyik haragosa, Sierra Leone korábbi tiszteletbeli konzulja, B. János rögzített titokban. Emellett emailezéseket és egyéb dokumentumokat, lehallgatási anyagokat is bizonyítékként kezelnek a nyomozók.
Suhát azzal gyanúsítják, hogy több alkalommal nagyobb összegekért cserébe vállalta diplomáciai állások (főként tiszteletbeli konzuli megbízatások) elintézését. Igaz, a gyanúsítás szerint az esetek nagy részében ezekből nem lett semmi, noha voltak olyanok, akik ezért akár 100 ezer eurót is hajlandók voltak kifizetni. A legnagyobb összeg a gyanúsítás szerint 300 ezer euró volt, amit a megbízónak Gambia bécsi állandó képviseletére szóló diplomáciai tanácsadó státuszért kellett volna fizetnie. A gyanúsítás szerint az illető ebből 150 ezer eurót ki is fizetett, de a kinevezéséből nem lett semmi, és a pénzét sem kapta vissza.
B. jelenleg börtönben ül, már elítélték, de a hangfelvételeket még akkor adta át az ügyészeknek, amikor nyomozás folyt ellene. Az ő letartóztatásához egy 2021 nyarán, Univerzum fedőnéven indított titkos információgyűjtés vezetett, amit a Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat végzett.
A titkos információgyűjtést követően, 2022 tavaszán indított ellene nyomozást Fővárosi Nyomozó Ügyészség, majd néhány hónappal később, 2022 októberében a férfi már átadta azokat az általa titokban rögzített hangfelvételeket, amelyeket 2017–2018 folyamán készített. Ezek a hangfelvételek alkotják a Suha elleni eljárás gerincét. A hangfelvételeken B. olyan emberekkel folytatott beszélgetése hallható, akikről úgy gondolta, hogy tudnak vagy tudhatnak Suha ügyleteiről.
B.-t az ügyészek azzal vádolták, hogy 2016 és 2021 között öt külföldi állampolgárnak pénzért cserébe azt ígérte, afrikai és óceániai országok tisztviselőinek segítségével tiszteletbeli konzuli és különleges megbízotti pozíciót intéz nekik. Két külföldi meg is kapta a kívánt pozíciót, B. pedig az ügyletért cserébe 214 ezer euróval lehetett gazdagabb.
Letartóztatása alatt B. a Suha ügyeivel kapcsolatos információkért cserébe először azt kérte a nyomozóktól, hogy az ellene folyamatban lévő ügyben a kényszerintézkedés (például a letartóztatás) a „lehető legrövidebb ideig” tartson, a büntetése pedig a „lehető legkedvezőbb, lehetőleg felfüggesztett szabadságvesztés” legyen. Később már kevesebbel is beérte. Az őrizetbe vétele után tíz hónapig volt letartóztatásban, 2023 nyarán pedig már abba is belement, hogy négy év letöltendő börtönt kérjen rá az ügyészség, majd a büntetés felének letöltése után feltételesen szabadlábra kerülhessen. Az egyezség végül megköttetett.
Barátból ellenség
B.-t évtizedes szálak fűzték Afrikához, azon belül Sierra Leonéhoz. A 76 éves férfi már a nyolcvanas évek végén a nyugat-afrikai országba utazott, ahol rákászhajót üzemeltetett. A szintén Afrika-mániás Suhával régen kifejezetten baráti volt a kapcsolata. A viszonyuk akkortájt romlott meg, amikor 2018-ban B.-t a külügy felmentette Sierra Leone tiszteletbeli konzuli pozíciójából. B. a felmentés mögött Suha kavarását sejtette, de Suha a vallomásaiban azt állítja: ő csak a „rossz hír” közlője volt, a döntést Szijjártó Péter miniszter hozta meg.
A tiszteletbeli konzuli pozíciót 2018-ban elbukó B. nem maradt pozíció nélkül, hiszen nem sokkal később Bécsben egy másik afrikai ország, Burundi képviseletét látta el az ENSZ bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségében, a NAÜ-ben. Emellett volt egy másik elfoglaltsága is: 2018-tól kezdve szisztematikusan gyűjtötte a terhelő információkat Suháról. A nyomozóknak azt állította, hogy nem zsarolási célból készítette ezeket, nem is akarta azokat felhasználni. Így viszont nem világos, pontosan mi is volt velük a célja és miért nem csinált azokkal évekig semmit.
Egy birtokunkba került, Suha által az ügyvédjének írt levél alapján úgy tűnik, Suha politikai bosszút sejt az ellene folyó eljárás hátterében. „Nem követtem el semmit, politikai áldozatnak, az ügyészség túlkapásának áldozatának tartom magam! (…) Az én ügyem nagyszerű példája annak, hogy egy kormány által befolyásolt vádhatóság hogyan tehet tönkre valakit – látszólag jogszerűen” – áll a levélben. Suha szerint azért is életszerűtlen, amivel gyanúsítják, mert a munkája során többször esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. „Két miniszter bízott meg azzal, hogy tegyek rendet a tiszteletbeli konzulok intézményrendszerében, mondván, hogy »rablóból lesz a legjobb pandúr« én minden apró részletét ismerem ennek a speciális világnak, nem csak Európában, de szinte mindenhol a világon elismert szaktekintély vagyok ez ügyben” – írta, egyben arra tett utalást, hogy a magyar kormányzat csádi aktivitását ért kritikája miatt kerülhetett célkeresztbe, bár erre konkrét bizonyítéka nincsen.
Suha védői szerették volna elérni, hogy védencük szabadlábon védekezhessen, de legalábbis ne kelljen letartóztatásban várnia a lassan haladó eljárást. A védelem szerint bár Suhának valóban jó afrikai kapcsolatai vannak, nem életszerű, hogy az eljárás elől az afrikai kontinensre meneküljön és ott élje le az életét. Arra is hivatkoznak, hogy Suha az őrizetbe vétele előtt már tudomást szerzett arról, hogy nyomoznak ellene, mégsem szökött meg.
A nyomozati iratok között megtalálható egy lehallgatott telefonbeszélgetés, amelyből kiderül, hogy a lehallgatási anyagban „Oroszlán” fedőnéven szereplő Suha tud a folyamatban lévő nyomozásról. Ebben a beszélgetésben Suha azt mondja, hogy ő elég transzparens, amivel nehéz mit kezdeni. Arról is beszél, hogy bizonyos fokig jó is, hogy átnézi az irattárát otthon, hogy „mi van, amit ki kéne dobni vagy be kéne zúzni, de semmi sincs”. „Minden teljesen tiszta és hófehér” – mondta a telefonban. Érdekes, hogy ezt is kétféleképpen értelmezik. Az ügyészség úgy, hogy ez Suha bűnösségét bizonyítja (merthogy átnézi, mit kéne kidobni vagy bezúzni), a védelem szerint viszont éppen az ártatlanságára bizonyíték. Mert ha minden teljesen tiszta és hófehér és „semmi sincs”, amit be kéne zúzni, akkor Suhának nem volt rejtegetnivalója.