Berekesztették a MOME szenátusi ülését, az azt megzavaró diákok a rektor lemondását követelik

Berekesztették a MOME szenátusi ülését, az azt megzavaró diákok a rektor lemondását követelik
„Elvesztettük a bizalmunkat” és „BN game over” feliratú plakát a MOME épületén – Fotó: Nádor András / Telex

774

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói megzavarták az egyetem szenátusának február 3-án tartott ülését, amelyen Koós Pál rektor is részt vett. Az egyetem szervezeti átalakítását és a rektor ezzel kapcsolatban hozott, nagy felháborodást kiváltott személyi döntéseit is tárgyaló ülésen a hallgatók tapsolással zavarták meg a rektort, amikor szóhoz próbált jutni. Emellett olyan szórólapokat osztogattak, amelyeken az általuk illegitimnek tekintett rektor és helyetteseinek lemondását, a szenátus autonómiájának helyreállítását és a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium hatalmának csorbítását követelték. Információink szerint miután azt a diákok többször is megzavarták, be is rekesztették a hétfői szenátusi ülést.

A hétfői eseményekről délután ötkor sajtóközleményt is küldött a MOME hallgatóiból frissen megalakult MOME FRONT. Azt írták, hogy „a kuratóriumi-rektori önkény következtében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem polgárai számára megszűntek a biztosítékok az intézmény szakmai és szellemi integritására, elvesztettük bizalmunkat az egyetem vezetésével szemben”.

A hallgatói szervezet „szimbolikus akcióval tiltakozott az egyetemi autonómiát súlyosan csorbító rektori és kuratóriumi önkény ellen. Az akcióban közel 200 hallgató vett részt, tapssal akadályoztuk a rektor (Koós Pál) felszólalását”. A MOME FRONT kifejezte, hogy nem tekinti legitimnek a rektor pozícióját, és átadták az ülés résztvevőinek a követeléseiket tartalmazó dokumentumot, a feltételeik teljesítésére két hetet adtak az egyetem vezetőségének.

A hallgatók akciója a közlemény szerint ellehetetlenítette a szenátusi ülést, a szenátus tagjai „19 igen, 1 nem, és 4 tartózkodás mellett az ülés berekesztéséről döntöttek”. A MOME FRONT a közleményben azt írta, a hallgatók követelik, hogy

  • az illegitim rektor és helyettesei mondjanak le,
  • a szenátus döntési jogköreit erősítsék meg, autonómiáját állítsák helyre,
  • a szenátus ellensúlyozza a rektor és a kuratórium hatalmát
  • és azt is, hogy állítsák helyre a szakmai autonómiát.

A diákok tiltakozását és a szenátusi ülést a rektor még decemberben meghozott és bejelentett személyi döntései váltották ki. Dióhéjban az történt, hogy a MOME pályázatokat írt ki a szervezeti átalakítás részeként épp kialakuló szervezeti egységek, az ún. tudásközpontok vezetésére, és hét pozícióból pedig Koós Pál három esetben nem fogadta el a szenátus által megszavazott jelöltek pályázatát, két esetben pedig olyan vezetőt jelölt ki, akit a szenátus határozottan nem támogatott. A lépés azért is felháborodást keltett, mert a rektor döntésével szembe ment az egyetem legfőbb választott szervezetével, amelynek elvileg az egyetemi autonómiát kellene képviselnie, és azért, mert a vezetők visszautasításával a rektor még jobban elmélyítette a szervezeti átalakítás jelentette káoszt, pár héttel a tavaszi félév kezdete előtt.

De milyen átalakítás zajlik éppen az egyetemen? A MOME vezetése, élén Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnökkel, két évvel ezelőtt meghirdette az egyetem teljes szervezeti átalakítását, a projekt Jövő Egyeteme néven lett ismert az egyetemen. A projekt az egyetem működésének teljes újragondolását tűzte ki célul, a szervezeti átalakításon át új tantervek kidolgozásával, hogy a MOME egy jobban a jövő felé orientált, innovatívabb felsőoktatási intézménnyé válhasson. Ezt részben a nemzetközi felsőoktatási versenyben való jobb szerepléssel indokolta a kuratórium, de úgy hallottuk, belső fórumokon az az indoklás is felmerült, hogy az átalakítások után a MOME több forrást tud majd kilobbizni az államnál a következő öt éves finanszírozási szerződés tárgyalásakor. A modellváltó egyetemek ugyanis öt éves finanszírozási szerződés keretében kapnak forrásokat az államtól, a MOME első öt éve pedig jövőre lejár, és egyesek szerint ezért bizonyítani akarja a vezetés, hogy az első öt évet az egyetem teljes és sikeres újraszervezésével töltötte.

Fotó: Olvasói fotó / Telex
Fotó: Olvasói fotó / Telex

A Jövő Egyeteme projekt első szakasza a szervezeti átalakítás, ennek részeként az egyetemen megszűntek az intézetek és tanszékek, helyüket pedig egy kettős struktúra váltotta fel. Az új rendszerben az oktatás szervezéséért három „iskola” felel, egy az alapképzésekért, egy a mesterképzésekért és a doktori programokért, egy pedig a fizetős, diplomát nem nyújtó képzésekért felelős, ezekben dolgoznak a szakfelelősök. A kutató és alkotó munka koordinálására pedig hét „tudásközpontot” hoztak létre, amelybe összevonták az eddigi tanszékek és intézetek munkatársait. Ezek viszont csak a kutató/alkotó munkát szervezik össze, oktatásszervezéssel nem foglalkoznak.

A szétválasztást a vezetés azzal indokolta, hogy a tanszékek és intézetek túlságosan zárt rendszerek voltak, a tudásközpontokban viszont jobban ki lehet majd használni a szinergiákat, új impulzusok érik majd a kutatókat és alkotókat. A gyakorlatban a rendszer egyelőre elég káoszos, úgy tudjuk, hogy az egyetemen oktató kutatók és művészek egyelőre a legbanálisabb oktatásszervezési kérdésekre sem kapják meg a választ, sőt, azt sem igazán tudják, kihez forduljanak, hiszen a tudásközpontok nem foglalkoznak az oktatással, az iskolák pedig nagyon laza szervezeti egységek. Vannak, akik azt gondolják, hogy az oktatás és kutatás/alkotás ilyen szervezeti szétválasztásába kódolva volt a fejetlenség, hiszen ez lényegében egy ember két identitását helyezi két külön struktúrába, amit az eddigi, klasszikus tanszéki/intézeti modell együtt tudott kezelni.

A káoszt pedig csak fokozza, hogy jelen állás szerint három tudásközpontnak nincs is vezetője, miután a rektor a szenátus által támogatott vezetők pályázatát nem fogadta el.

Koós Pál december 23-án, tehát a karácsonyi szünetben bejelentett döntés sokan értetlenül fogadták az egyetemen, mert a rektor állítólag szóban biztatta a pályázókat, hogy jelentkezzenek, és momés pletykák szerint volt olyan pályázó, akinek személyesen azt mondta, nem kell aggódnia a pályázata miatt. Egy hét múlva aztán mégis úgy döntött, hogy nem támogatja a pályázatokat. Pedig úgy tudjuk, egyik vezető sem volt amolyan „forradalmár”, aki felszólalt volna a modellváltás vagy az egyetem nagyszabású reformja ellen, sőt, együttműködtek a Jövő Egyeteme koncepció kidolgozásában. Ráadásul nem volt másik pályázó, így most a vezetőkeresés a nulladik pontról indul, miközben februárban már az új struktúrában kezdődne a tavaszi félév. Szeptembertől pedig már, a Jövő Egyeteme projekt második szakaszában új tanrendben kellene, hogy induljon az oktatás, azonban ezeket még nem dolgozták ki.

És miközben Koós Pál rektor nem fogadta el például az ország egyik legelismertebb építészének számító építészének számító Kovács Csaba pályázatát az „Épített Környezet tudásközpont” vezetői posztjára, a Digitális Környezet és Média Tudásközpont élére Szauder Dávidot nevezte ki. A szenátus támogatta Szauder kinevezését, de az autonómia bizottsága panaszlevelet írt a rektornak, miután kiderült, hogy Szaudernek nincs diplomája. Ahogy korábban a 444 is megírta, Koós a kinevezést azzal magyarázta, hogy „az emberi és szakmai kvalitás fontosabb a papíroknál”, ami meglehetősen furcsa hozzáállás egy diplomák kiadásával foglalkozó intézménynél.

A diákok röplapjai a MOME lépcsőin – Fotó: Nádor András / Telex
A diákok röplapjai a MOME lépcsőin – Fotó: Nádor András / Telex

A diákság tiltakozásának első jeleiként a múlt héten ellepték az egyetemet olyan matricák, amelyek Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnököt ábrázolják a Koós Pál rektor maszkjában és a kuratóriumi elnök szlogenjeit figurázzák ki. Azt persze senki nem tudja, hogy a rektor döntései mögött a kuratóriumi elnököt kell-e sejteni, az mindenesetre biztos, hogy

maga Koós a kuratórium kegyéből, a szenátus döntésével szembemenve kerülhetett a rektori székbe.

Miután ugyanis az egyetem szenátusa több körben többkörös szavazással, abszolút többséggel kiválasztotta a rektori posztra pályázók közül Vargha Balázst, a MOME Média Intézetének igazgatóját, a kuratórium az utolsó utáni pillanatban, 2023 december 20-án mégsem őt, hanem Koós Pált kérte fel a rektori posztra.

Ehhez persze a kuratóriumnak joga volt, hiszen az alapítványi modellváltással az egyetemek szenátusainak legtöbb jogköre a kuratóriumokra szállt, így ettől a testülettől függ, mennyi jogot hagy meg a szenátusnak, vagy vesz el tőle. Mégis sokan azt érezték, hogy a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium megvezette az egyetemet, mert úgy tett, mintha beleszólást engedne a szenátusnak, hogy aztán utólag nyúljon bele a folyamatba. Koós Pál pedig ugyanígy nevezett ki vezetőket , folytatva a saját kinevezésével megkezdett, az egyetemen nem túl népszerű gyakorlatot.

Egyetemi forrásaink szerint a Koós Pál kinevezésével kezdődő, majd most személyi döntéseivel folytatódó átalakulási folyamat eredménye, hogy olyan emberek kerülnek vezetői pozícióba az egyetemen, akik nem kötődnek olyan szorosan a MOME-hoz. Az iskolák vezetésére is olyanokat kértek fel, akik legfeljebb pár éve vannak az egyetemen, és a tudásközpontok élére sem azokat a pályázókat nevezték ki, akik mélyen be vannak ágyazva az egyetem szövetébe. Hogy ez a fajta vezetőcsere célja-e az átalakításnak, azt forrásaink nem tudták megmondani, de mindenképpen ilyen eredménnyel jár.

Cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy Szauder kinevezését a szenátus nem támogatta, ugyanis mint kiderült Szaudernek nincs diplomája. Ezt átírtuk arra, hogy a szenátus támogatta Szauder kinevezését, de az autonómia bizottsága panaszlevelet írt a rektornak, miután kiderült, hogy Szaudernek nincs diplomája.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!