Az utolsó utáni pillanatban cserélte le a MOME a többkörös szavazással kiválasztott rektorjelöltet

Furcsán alakult a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) új rektorának kiválasztása. A közel egyéves, alapos és átlátható folyamat után ugyanis az egyetem kuratóriuma az utolsó utáni pillanatban, december 20-án este tartott ülésén mégsem azt a jelöltet kérte fel a pozícióra, akit a szenátus többkörös szavazással, abszolút többséggel kiválasztott. Az egyetemen sokan értetlenül állnak a döntés előtt, úgy érzik, a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium hitegette az egyetemet, hogy aztán az utolsó pillanatban mégis elvegye az autonómiát a MOME fő döntéshozó szervétől. Közben elismerik, hogy a kuratórium lépése legális, de sok tekintetben nem legitim.

A MOME volt az egyik első, alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézmény Magyarországon, így az egyetem sorsát eddig is közelről figyelte a sajtó. Fülöp József rektor megbízatása jövő augusztusban lejár, az egyetem kuratóriuma pedig nemzetközi pályázattal akarta kiválasztani a MOME új vezetőjét. Éppen ezért példátlanul hosszú és átlátható folyamat indult az új rektor kiválasztására. A nemzetközi pályázatot idén januárban írták ki, hogy az év végére kiválasztott új rektornak aztán legyen még fél éve beletanulni az egyetem és a magyar felsőoktatás működésébe. Ezt a folyamatot azzal a reménnyel találták ki, hogy nemzetközi szakember kerül majd az egyetem élére, akinek viszont tényleg szüksége lenne fél évre akklimatizálódni.

A rektorjelöltek kiválasztásának részeként az egyetem nyilvánossága többször is megismerhette a jelöltek programjait, akik a MOME szervezeti egységeit is végigjárták, és a szenátus előtt is szervezett formában, azonos időkeretben oszthatták meg víziójukat az egyetem jövőjéről.

Ez alapján az egyetemen jogosan gondolhatták azt, hogy a végső döntés is az egyetemi polgárságé, és annak választott képviselőié, a szenátus tagjaié lesz.

Ez sokáig valóban így tűnt. A rektori pozícióra 7 jelölt adott be pályázatot, külföldről és a MOME-n belülről is. A rektori pályázati eljárásról szóló dokumentum alapján a kiválasztás úgy nézett volna ki, hogy a szenátus a jelöltekről addig szavaz, amíg három jelölt nem marad, őket rangsorolja, majd a kuratórium ez alapján december 15-i ülésén dönt. A szenátus még a nyári szünet előtti utolsó ülésén szűkítette a jelöltek körét. Forrásaink szerint Böszörményi-Nagy Gergely ekkor már jelezte, hogy a szenátusnak nem szűkíteni, hanem rangsorolni kellene, legalábbis a pályázati kiírás szerint.

Fülöp József rektor a szenátus októberi ülésén egy változtatásra tett javaslatot: a szenátus november 27-i ülésén kétfordulós, abszolút többségi rendszerben szavazzon a versenyben maradt 3 jelöltről, amíg egy jelölt meg nem kapja a szavazatok 50 százalékát és még egy szavazatot, így a szenátus csak egy jelöltet ajánljon a kuratóriumnak. Fontos leszögezni, hogy Fülöp a kuratóriumnak is tagja. A határozatot a szenátus megszavazta, a kuratórium pedig elfogadta. Egyik forrásunk megjegyezte, hogy az egyetem Szervezeti és Működési Rendjében is az szerepel, hogy a szenátus kiválasztja rektorjelöltjét, vagyis egy személyt, akinek elfogadását ajánlja a fenntartónak. Vagyis a döntéssel a szenátus visszatért az SZMR-ben meghatározott rendhez.

Úgy tudjuk, a kuratórium ezután semmilyen formában nem jelezte a szenátus felé, hogy ragaszkodik az eredeti kiválasztási rendszerhez. Még azután sem, hogy november 27-én a szenátus szavazott, és a szavazatok abszolút többségével Vargha Balázst, a MOME Média Intézetének igazgatóját javasolták rektornak. A szenátus szavazása után viszont a kuratórium először egy héttel elhalasztotta a rektorról tartandó ülését, majd, lényegében az utolsó pillanatban a kuratórium bejelentette, hogy zárt körben meghallgatja Vargha mellett a nála kevesebb szavazatot kapott jelöltet, Koós Pált, az egyetem általános rektorhelyettesét is,

majd úgy döntött, hogy nem a szenátus által megszavazott jelöltet kéri fel a pozícióra.

A kuratóriumnak ehhez persze joga van. Az alapítványi modellváltással az egyetemek szenátusainak legtöbb jogköre a kuratóriumokra szállt, így ettől a testülettől függ, mennyi jogot hagy meg a szenátusnak, vagy vesz el tőle. Emiatt mondják azt az egyetemi modellváltás kritikusai a kezdetektől fogva, hogy azzal súlyosan sérült az alapítványi fenntartásba került egyetemek autonómiája. Igaz, egyik forrásunk szerint még az állami fenntartás alatt is megtehette a fenntartó, hogy nem a szenátus által ajánlott jelöltet nevezi ki rektornak, bár ez nem volt szokás. A MOME kuratóriuma a modellváltás során átírt felsőoktatási törvény alapján mindenesetre azt is megtehette volna, hogy az egyik első körben kiesett jelöltet nevezi ki rektornak, vagy ahogy egyik forrásunk fogalmazott, valakit behív az utcáról, hogy legyen ő az új rektor.

A mostani kuratóriumi döntés azért válthat ki nagy felháborodást, mert sokan úgy érzik, hogy a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium megvezette az egyetemet. Mert az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy átengedi a döntést a szenátusnak. A kuratóriumnak több ponton is lett volna lehetősége jelezni, hogy a végső döntés jogkörét meg kívánja tartani magának. Például azután, hogy a szenátus, a kuratóriumi tag rektor javaslatát elfogadta. De ezt annak ellenére sem tették meg, hogy a szenátusi szavazás menetéről szóló döntés és maga a szavazás között pár nap híján egy hónap telt el.

A kuratórium csak akkor vette vissza az irányítást, amikor a szenátus már döntött. Úgy tűnhet, mintha azért nem tetszene a rendszer a kuratóriumnak, mert nem tetszik nekik, kit jelölt a szenátus a rektori pozícióra. Ezzel pedig azt üzeni a kuratórium, hogy az egyetem megválasztott döntéshozó testületéét nem tekinti mérvadónak.

A rektor kinevezésével kapcsolatban küldtünk kérdéseket az egyetemnek. A MOME a következőket válaszolta:

„A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány nyílt pályázaton választotta ki az egyetem következő rektorát. A fenntartó döntése értelmében 2024. augusztus 1-től Koós Pál formatervező művész, egyetemi tanár, a MOME általános rektorhelyettese, oktatás-fejlesztési műhelyének vezetője tölti be az egyetem rektori pozícióját.

Fenntartónk az egyetem közösségét részletesen tájékoztatta a döntéshozatal során mérlegelt szempontokról:
‘Döntésünk során – az Egyetemért viselt felelősségünkkel összhangban – együttesen mérlegeltük a szenátusi jelöltállítás eredményét és a legjelentősebb közösségi támogatottsággal rendelkező pályázók szakmai programját, vállalásait, beleértve az egyes kiemelt jelentőségű intézményfejlesztési kérdésekről, így az Egyetem felvételi mutatóival és a jelenlegi hallgatók képzéseinkkel való elégedettségével, az oktatói és kutatói életpálya fejlesztésével, kiemelten a fiatal oktatók helyzetbe hozásával, az Egyetem pénzügyi fenntarthatóságának előmozdításával és az abban viselt rektori felelősséggel, valamint a MOME szakmai (tudományos, kutatás-fejlesztési, üzleti és kulturális) partnerségeivel, azok bővítési lehetőségeivel – kapcsolatban megosztott elképzeléseiket.’

Koós Pál a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (korábban Magyar Iparművészeti Főiskola, majd Magyar Iparművészeti Egyetem) formatervező szakán diplomázott. Pályafutása során számos általa tervezett termék került sorozatgyártásba, többek között olyan márkák forgalmazásában, mint a saját területén világelső Schneider Electric. Akusztikai formaterveivel, hangfalcsaládjaival elnyerte a Magyar Formatervezési Díjat, és több európai elismerést. Huszonhárom éve tanít a MOME-n — vezetésével az egyetem hallgatói több hazai és külföldi díjat nyertek el, közöttük a tervezőszakmák Oscar-díjának számító Red Dot Design Awardot. A kiemelkedő tervezőművészeti tevékenységért adható állami kitüntetés, a Ferenczy Noémi-díj birtokosa. Hosszú évek óta rektorhelyettesként, a képzések fejlesztésével foglalkozó szakmai műhely vezetőjeként szolgálja a MOME közösségét.”