Hiába mondják, hogy nem ártalmas, a pilisiek nem akarnak férges vizet inni
2025. január 30. – 06:59

Több milliméteres fonalférgeket találtak két hete a csapvízben a Pest vármegyei Pilisen. A térség víziközműcége először hárította a felelősséget, aztán kiderült, hogy náluk van a hiba, a víztározó szellőzője romlott el. A kormányhivatal napokra megtiltotta az ivóvíz fogyasztását a városban, ahol évek óta panaszkodnak a barnás, büdös víz miatt. A vízhálózat nem volt felkészülve az agglomerációs fellendülésre, az önkormányzati tulajdonú víziközműcég pedig a rezsicsökkentés miatt a túlélésért küzdött az elmúlt tíz évben. A polgármester feljelentést tett.
„Korábban is volt már olyan, hogy barnás víz folyt a csapból. Mindig azt mondták, hogy tisztítják a csöveket, azért ilyen. Nem gondoltam volna, hogy egyszer féreg is lesz benne. Azért az már durva, nem? Folyik a víz a csapból, de az ember nem meri használni” – a legjobban talán Ferenc foglalta össze, hogy miért is mentünk el Pilisre múlt hét végén. Az idős férfit nemrég műtötték sérvvel, és miután hazakerült a kórházból, a testvére szólt neki, hogy ne használja a csapvizet, mert lárvákat találtak benne.
Négy napig tilos volt használni az ivóvizet a Pest vármegyei Pilisen, mert nematódákat, magyarul fonalférgeket találtak az vízhálózatban. Január 17-én vette észre az egyik helyi lakos, hogy a csapjára szerelt szűrőn több milliméteres férgek, lárvák akadtak fenn. Szólt az önkormányzatnak és a térségi víziközműnek, az önkormányzati tulajdonú Dabas és Környéke Vízügyi (Daköv) Kft.-nek, fotói, videói pedig villámgyorsan elterjedtek a közösségi médiában.
„A mikroszkópos vizsgálat megállapította, hogy nem társaságunk üzemeltetéséből fakad a szennyezés. A hasonló jelenségek kizárólag akkor jellemzőek, amikor szabálytalanul összekötésre kerül a családi ház fúrt kútja az ivóvízhálózattal” – az első vizsgálati eredmények után hárította a felelősséget a Daköv Kft., feljelentéssel fenyegetve azokat, akik illegálisan csatlakoztak a vízhálózatra.
Megvizsgálták a városi vízműtelep három tározóját, de nem találtak fertőzésre utaló jeleket. Állításuk szerint ekkor még csak annál a Gárdonyi Géza utcában található tűzcsapnál volt féreg a vízmintában, ahonnan az első lakossági panasz érkezett. Mivel sehol máshol nem találtak lárvákat, arra jutottak, hogy valakinél a saját ásott kútjából kerülhetett a szennyeződés az ivóvízhálózati rendszerbe. Megkezdték az egész hálózat átmosatását, majd három nappal később már két tározóban is kimutathatók voltak a fonalférgek.
A kormányhivatal január 21-én az egész városban betiltotta az ivóvíz fogyasztását. Kötelezték a Daköv Kft.-t a hiba okának feltárására, és a normál vízminőség helyreállítására. A cég köteles volt naponta 3 liter ivóvizet biztosítani minden pilisi lakosnak, és folyamatosan mintákat kellett venniük a csapvízből. Napokig lajtos kocsi járta az utcákat, a város több pontján bárki számára elérhető víztartályokat állítottak fel, a közintézményekbe pedig palackos vizet vittek. Az önkormányzat éjszakai ügyeletet állított fel, így ha bárkinek sürgősen vízre volt szüksége éjjel, elég volt egyet telefonálnia, és az ügyeletes városőrök vagy településgondnok házhoz mentek.
„Felháborítónak tartom. Nem olyan régen volt, hogy azt mondták, átmossák a vizet. Hogy kerülhettek bele akkor a férgek?” – háborgott Rozália, miközben az egyik tartálynál töltögette a palackjait a városközpontban. Kijjebb, a dűlőknél lakik, a szomszédja hozta el autóval, és öt nagy palackkal visz haza vizet a főzéshez és mosogatáshoz. Olyannal is beszéltünk a városban, aki már a kihelyezett tartályok tartalmában sem bízott, és inkább hatos csomagokban vásárolta meg a boltban a buborékmentes ásványvizet.

Éváék is rögtön palackos vízzel kezdtek főzni a közeli étteremben, amint a Facebookon meglátták a képeket a férgekről. „Otthon már legalább fél éve nem ittunk csapvizet, mert sokszor büdös, barnás volt, a hasunk is ment tőle” – mesélte az üzlet tulajdonosa.
„Volt olyan, hogy a fehér ruhát betettük a mosógépbe, és barnán szedtük ki.”
A víztilalom alatt eleinte lábasokban melegítették otthon a vizet a mosakodáshoz, aztán inkább átmentek a szomszédos településre a gyerekeikhez zuhanyozni.
Az étteremben azonnal vízmintát vettek, a biológiai vizsgálat eredményére vártak, amikor ott jártunk. Azt is elmondták, hogy az önkormányzat rögtön segített nekik vízzel, és pont az éttermük elé helyezték ki az egyik víztartályt, így csak onnan kellett behordani az épületbe. A víz felmelegítéséhez minden napra kellett egy gázpalackot venni. „Naponta egy gázpalack elmegy, az napi 9 ezer forint.” Szerintük az lenne a legjobb, ha az egész elöregedett csőhálózatot kicserélnék a városban, hogy máskor ne ismétlődhessen meg ilyen. Erre azonban pár évet biztosan várniuk kell.
Borzasztó lassan megy minden
„Háborús állapotok vannak” – jegyezte meg fáradtan Pilis tavaly júniusban megválasztott polgármestere, László Attila, miközben a fotózáshoz arrébb pakolt pár papírt az asztalon. Azzal kezdte, hogy az ivóvízzel már évek óta probléma van Pilisen, de november–decemberben egyre többen fordultak az önkormányzathoz. Ő ilyenkor nem tud mást tenni, mint hogy továbbítja a panaszokat, Facebook-posztokat a Dakövnek, hiszen ők üzemeltetik a vízhálózatot. Ez történt a január 18-i hétvégén is.

„Hiába állította a Daköv, hogy helyi hibáról van szó, sokkal több helyről érkezett bejelentés. Látszott, hogy ennek a fele se tréfa, így már vasárnap kezdeményeztünk egy válságértekezletet.” A víziközműcég vezetőivel ellátogattak a városi víztározóhoz. Bár a cég vezetése azt állította, hogy a mintavételek során nem találtak szennyeződést, a polgármester szerint a helyszíni szemlén az első és a harmadik víztározóból vett edényekben szemmel is jól látható férgek voltak. Egyértelművé vált, hogy hol a hiba forrása.
„Ha vasárnap nem megyünk ki a vízműtelepre, és nem nézzük meg, hogy mi folyik ott a csapból, akkor házról házra járt volna a Daköv felderítő csapata illegális rákötéseket keresni”
– mondta László Attila, aki később feljelentést tett közérdekű üzem működésének a megzavarása gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Azt ígérte, ez csak az első jogi lépés az ügyben, és további vizsgálatokat folytatnak még a beérkezett információk alapján. Állítása szerint már korábban, 2023 novemberében is érkeztek panaszok hasonló élőlények megjelenése miatt, de az akkori mintavételek eredménye nem került nyilvánosságra.
A pilisi polgármester azt sem érti, hogy miért kell minden apróságért megharcolni. Például neki kellett szólnia, hogy a lajtos kocsi pár száz méterenként álljon meg néhány percre, mert az idősebb emberek nem érnek ki a házból annyi idő alatt, amíg az autó végigmegy az utcán. A másik probléma László szerint, hogy borzasztó lassan lehet haladni a bürokrácia miatt. „Két napot vártunk az eredményre, hogy fogyasztható-e a víz. Megjött a tiltó határozat, most meg két napja várunk arra, hogy kiderüljön, káros-e az egészségre.”

Nem káros az egészségre, derült ki nem sokkal látogatásunk után. A Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint az úgynevezett a nematodák az ivóvíz előállításra használt vizekben természetes módon fordulnak elő, és nem okoznak betegséget.
„Előfordulásuk esetén az ivóvíz tűrhető minőségűnek minősül, ebben az esetben az ivóvíz fogyasztása az emberi egészségre ártalmatlan, fogyasztása csak abban az esetben nem javasolt, ha azt a hatóság külön elrendeli.”
Hiába mondják máskor is azt, hogy minden rendben a vízzel, a polgármester szerint az emberek nem szeretnének barna, büdös vizet inni. „Öntsünk tiszta vizet a pohárba Pilisen, ez lenne ennek a válsághelyzetnek a vége.”
Nem volt felkészülve a hálózat ennyi kiköltözőre
A válsághelyzet január 24-én véget ért, a kormányhivatal megszüntette az ivóvízfogyasztási tilalmat Pilisen, miután az ő és a szolgáltató mérései is azt mutatták: az ivóvíz újra tartósan fogyasztható minőségű.
De hogy jutottunk idáig, mitől jelentek meg férgek az ivóvízben? Ezzel a kérdéssel kerestük fel a Daköv Kft. dabasi központjában Jasper Andort, a cég ügyvezető igazgatóját. Elárulta, hogy már megtalálták a hiba forrását:
a zárt víztározó tetején korrodálódott az úgynevezett szuszogó szellőző, és az anyaghiba miatt bejutottak a meleg helyet kereső szúnyogok.
Azt mondta, az első napokban valóban azt mutatták a vizsgálataik, hogy nincsenek jelen a fonalférgek a hálózatban, ezért is gondoltak arra, hogy lokális problémáról lehet szó. Miután azonban a vízhálózat alapos átmosatásával csökkent a vízszint a pilisi víztározókban, már az egyes és a hármas tározóban is kimutathatók voltak a lárvák.

Leülepedett, olykor barnás anyagok egyébként máskor is előfordulnak az ivóvízhálózatban. Ez Jasper szerint minden ivóvízhálózatban természetes, és a vízhálózat rendszeres átmosatásával orvosolható is a probléma. A mostani eset a fényképekkel is jól dokumentálható férgek miatt kaphatott nagyobb figyelmet, de a napokban a szomszédos Monorierdőn és Monoron is sokan panaszkodtak a víz minőségére. A kormányhivatal ott is megvizsgálta a vizet, de nem találtak szennyeződést.
A fő probléma Jasper szerint, hogy a vízhálózatot évtizedekkel ezelőtt nem ennyi emberre építették ki.
„Nem volt felkészülve erre a pár éves boomra a víziközmű-hálózat.”
Pár év alatt olyan sokan költöztek a pesti agglomerációba, hogy azt a kiépített közműhálózat egész egyszerűen nem tudta követni. Az önkormányzati tulajdonú Daköv Kft. Pilis mellett 57 másik agglomerációs településen üzemeltet ivóvíz- és szennyvízhálózatot, víztermelő-víztisztító berendezéseket, valamint szennyvíztisztító telepeket, így mindennapos küzdelmet folytatnak azért, hogy a megnövekedett terheléseket elbírja a negyven-ötven éves hálózat. Az elöregedett hálózatokról és a víziközmű-ágazat általános problémáiról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Dányon például azért állt le napokra a szennyvízhálózat ősszel, mert korábban olyan vákuumos rendszert épített ki az akkori üzemeltető, ami Jasper szerint nagyon drágán és rosszul működtethető. Nehezen lehetne csak bővíteni, és eleve nem ennyi fogyasztóra találták ki a konstrukciót. A konkrét problémát ott az okozta, hogy az őszi esős időszakban folyamatos áramszünetek voltak, emiatt leálltak a vákuumszivattyúk, és ezért nem volt képes a rendszer a szennyvíz szállítására.

A vákuumos rendszer kicserélése brutálisan drága lenne, és ha valamijük nem volt az elmúlt években a vízközműcégeknek és a tulajdonos önkormányzatoknak, az a pénz. A rezsicsökkentés – azaz a fogyasztói árak befagyasztása – 2013-as bevezetése óta gyakorlatilag a túlélésükért küzdenek. A Daköv Kft. ügyvezetője szerint az első években még jutott valamennyi pénz a fejlesztésekre, de ahogy emelkedtek az anyagköltségek és a villamos energia ára, már csak a fennmaradásért küzdöttek. Az árak emelkedése miatt szükség lett volna béremelésre is, de Jasper szerint ezt a társaság anyagi helyzete nem tette lehetővé.
Van olyan település a cég szolgáltatási területén, ahol több pénz megy el az üzemeltetésre, mint amennyi bevételt hoznak a lakossági befizetések.
Az ügyvezető szerint „tíz ínséges év” után, 2023 végén lélegezhettek fel, amikor egy miniszteri rendelettel létrejött a fejlesztési ellentételezési alap, amelyből pénzhez jutottak a rosszabb helyzetben lévő víziközműcégek. A Daköv Kft. tavaly 2,7 milliárdot kapott a kormánytól üzemeltetésre és fejlesztésre. „Ez az egyik oldalon hatalmas áldás volt, a másik oldalról viszont hatalmas átok, mert a folyamatos megszorítások mellett nem volt egy felkészült beszerzési osztályunk a fejlesztések megindításához.” A támogatás elköltéséhez közbeszerzéseket kellett kiírni, mindez nagyon időigényes és „bődületes papírmunkával” járó feladat. Ráadásul fontos a pontos szövegezés is, hogy azt kapja a szolgáltató, amire a pályázatot kiírta.

Miután kijött a miniszteri rendelet, Jasper Andor és munkatársai két nap alatt 12 milliárd forintnyi fejlesztési igényt szedtek össze, és ebben még nincs benne szennyvíztisztító telepek felújítása, építése, ami további tízmilliárdos tétel lenne. Mára megerősítették a beszerzési osztályt, de lassítja a folyamatot, hogy a külső beszállítók sokszor 12-14 hónapos határidővel vállalnak munkákat, mert a többéves leállás után felkészületlenül érte a víziközmű-szektort a sok megrendelés.
A Daköv Kft. ügyvezetője mindezek ellenére optimista. Szerinte kis időre van szükség az ágazat talpra állásához, és akkor sok olyan fejlesztés megtörténhet, ami az elmúlt tíz évben elmaradt. A következő tíz év egyik fontos feladata például a hetvenes években lefektetett ivóvíz- és szennyvízvezetékek cseréje lesz.