Hiába az OBT döntése, a kormány továbbviszi az igazságügyi reformot

Sajnálattal és mély megütközéssel vette tudomásul Tuzson Bence igazságügyi miniszter az Országos Bírói Tanács (OBT) döntését az érintett felek által aláírt, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmi viszonyainak rendezését célzó négyoldalú megállapodás kapcsán. A minisztérium sajtóközleménye szerint a megállapodás történelmi léptékű vállalást jelentett volna, „amely 2027-ig a bírák jövedelmének átlagosan 48%-os, a bírósági titkárok és fogalmazók 82%-os, valamint a bírósági tisztviselők 100%-os emelését tűzte ki célul.”

Tuzson a közleményében azt írta, személy szerint nagyra becsüli a testület elnökét és tagjait, de az OBT döntése szerinte nemcsak szembe megy a korábbi állásponttal, hanem „mélységes következetlenséget sugall, amely megkérdőjelezi a testület hitelességét. Ez a helyzet mindannyiunkat átgondolásra késztet, hiszen az egymásnak ellentmondó döntések komolytalanságot tükröznek, ami nehézséget okoz abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben.”

Ennek ellenére kormányzati oldalról továbbra is hatályosnak tekintik a megállapodást, és a minisztérium folytatja a munkát „az alkotmányosság, a bírói függetlenség és a jogállamiság maximális tiszteletben tartásával. Az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működése, a társadalom szolgálata iránti felelősségünk változatlan, és továbbra is minden jogi kötelezettségünknek eleget fogunk tenni” – írta a közleményben Varga Judit utódja, aki sajnálattal vette tudomásul, hogy „az OBT nem kíván aktív szerepet vállalni a bírósági rendszer hatékonyságát célzó jogalkotási munkában.”

A bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács a kormánnyal 2024 őszén kötött, nagy felháborodást keltő négyoldalú megállapodás érvénytelenítéséről döntött szerdai ülésén, melyen a HVG információi szerint Tuzson Bence is részt vett.

Nem volt ugyanakkor a szerdai ülésen Szabó Péter, aki az OBT akkori elnökeként aláírta a kormánnyal kötött megállapodást, majd decemberben lemondott a testület vezetéséről, miután az egyezség felvetette a politikai nyomásgyakorlás gyanúját bírói körökben. Szabó lemondása után az OBT egy közleményt adott ki, amiben ezt írták: „Az OBT feladatait és hatáskörét a jogszabályok határozzák meg, melyeken a tanács nem terjeszkedhet túl, tevékenységét kizárólag ezen szabályok mentén végzi.” Később merült fel az is, hogy az OBT felülvizsgálná a megállapodást.

Hilbert Edit, az OBT korábbi elnöke keddi, HVG-nek adott interjújában azt mondta, a szervezetet akármennyire is jó szándék vezérli, csapdába került a 2024. november 22-én aláírt megállapodással, amely az igazságszolgáltatás működésének jelentős átalakításával járt. Szerinte jelenleg lelkes amatőrök dilettantizmusa és a jogszabályok ismeretének hiánya tapasztalható az OBT részéről, Szabó pedig túllépte a hatáskörét azzal, hogy titokban tárgyalt az igazságügyi miniszterrel a kormánnyal kötött bérmegállapodás részleteiről.

Az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslata több mint 130 milliárd forintot biztosít a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. A megállapodás ellen több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott, és szerintük zsarolás történt, a kormánnyal kötött alku sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét.