Itt tényleg arról van szó, hogy egy durva komment miatt a rendőrségen köthetsz ki

Az országgyűlés kedden elfogadta az online agresszió visszaszorítását célzó törvényjavaslatot, így az január 1-től hatályba is lép. Az új törvény értelmében akár egy év börtönnel is szankcionálható az, aki „nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki”.

A tervezetet még november 19-én nyújtották be, az indoklásában többek között az szerepelt, hogy a gyűlölködő megnyilvánulások, kommentek sértik az érintett személyek emberi méltóságát és rombolják a közügyek megvitatásának kultúráját. A Fidesztől és a kormánytól meglepő ez az aggodalom, hiszen Orbán Viktor 14 éve működő politikai gépezete a folytonos harcon és a rendszeresen újra felbukkanó ellenségképeken alapszik. A miniszterelnök mindig csatázik, hol Sorossal, hol a brüsszeli bürokratákkal, hol a nemzetközi spekulánsokkal. Ebben a cikkünkben például több mint 70 ellenséget gyűjtöttünk össze, akikkel Orbánnak meg kellett valamilyen módon küzdenie.

A javaslat abból a politikai közösségből érkezett, amelynek például az a Bayer Zsolt is fontos tagja, aki rendszeresen gyűlöletkeltő módon kommentálja a közéleti eseményeket. 2006-ban egy Magyar Nemzetben megjelent, az olaszliszkai lincselésről szóló cikkében például arról írt, hogy egy cigány gyerek gázolása esetén ne álljunk meg, hanem „tapossunk bele a gázba”. Ehhez azt is hozzátette: „Ha elütünk egy gyereket, álljunk meg. S ha gyülekezni kezdenek körülöttünk az állatok, használjuk bátran a fegyverünket.”

A közbeszéd állapotát nemcsak az alakítja, hogy a benne szereplők hogyan nyilvánulnak meg, hanem az is, hogy pontosan milyen az a közeg, amiben megnyilvánulnak. A magyar kormány rengeteg pénzt költ például arra, hogy meghatározza a témákat, a legjobb példa erre talán a kormányközeli influenszerekből álló Megafon létrehozása. Az idei európai parlamenti választások előtt, március 21. és április 19. között közel 200 millió forintért hirdette a kormány a megafonos tartalmakat a Facebookon. Ezek a tartalmak rendszerint erősen ingerlő, központilag megírt, kormányzati álláspontot szajkózó panelekből állnak, és a stílusuk nagyon is alkalmas arra, hogy heves kommentelésre késztessék a felhasználókat.

Alapvetően persze dicséretes, hogy a Fidesz aggódik „a közügyek megvitatásának kultúrájáért”, védeni igyekszik az emberi méltóságot, és ezért fellép az internetes agresszió ellen. De álljon itt a kormánypárt két politikusának friss online megnyilvánulása már abból az időből, amikor a javaslatot be is terjesztették az Országgyűlés elé. December elején a fideszes Budai Gyula a pécsi Menczer-Magyar csörte után azt írta: szerinte ideje lenne egy lángost adni Magyar Péternek, amivel egyértelműen arra utalt, hogy valaki megüthetné a Tisza Párt elnökét. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig arról szavaztatta a követőit a Facebookon, hogy szerintük mi legyen az országjáró fórumára bejelentkező újságíróval: a lehetséges válaszok között volt, hogy verőlegényekkel dobassák ki vagy esetleg „egy kis lincshangulat épp elég lenne”. Kocsis állítása szerint ezzel csak Magyar Péterre reagált, aki több rendezvényére nem engedett be vagy küldetett/dobatott ki onnan propagandistákat/újságírókat, illetve nyilvánosan és lehallgatott magánbeszélgetéseken szidta őket, például azt mondta, hogy „belököm őket a Dunába”.

Ebbe a környezetbe érkezett meg az új törvény, aminek a Telex által megkérdezett jogász szerint olyan tág az értelmezési kerete, hogy tényleg a rendőrségen találhatja magát az ember, ha agresszív kommenteket enged meg magának.

Halj meg (máskor)

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint az első és legfontosabb kritika az új szabállyal szemben az, hogy nagyon tág lehetőséget ad az alkalmazásra. A törvény szövegezése szerint

• a kommentnek beazonosítható személyt kell megcímeznie,
• és olyan szándékot vagy kívánságot kell kifejeznie, amelyben halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekmény történik.

Szerinte a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan a súlyos átkozódások, szidalmak visszaszorítása volt, amelyekben emberek mások halálát vagy megkínzását kívánják. „El tudunk képzelni olyan szituációt, amikor valaki annyira elveszíti a fejét, hogy ilyeneket mond a másiknak, de az is látszik, hogy a jogalkotó nem a tetteket, nem is a tettek előkészületeit, hanem pusztán a szándékok vagy kívánságok puszta kifejezését akarja szankcionálni.”

A TASZ jogásza a 12 dühös ember című filmet hozza fel példának, amikor az egyik szereplő azt kiáltja a másiknak, hogy „megöllek”, majd rögtön szembesítik vele, hogy ugye nem gondolta komolyan. Szerinte az emberek sokszor nyilvánulnak meg indulatból, meggondolatlan módon az interneten is, ráadásul a hétköznapi nyelvhasználatunk is tele van olyan fordulatokkal, amiket ha szó szerint értelmeznénk, akkor mások halálának kívánságát fejezik ki. Ilyen példa a „vigyen el az ördög” is, ami szó szerint azt jelenti, hogy „halj meg”, de ezt nyilvánvalóan senki sem ölési szándékkal mondja.

Hegyi rámutatott, hogy a törvény értelmezése erősen függ majd a kontextustól is, ám annak meghatározása nem lesz egyszerű feladat a bíróságoknak. „Egy komment nem egy cizellált szöveg. Nincs bevezetése, tárgyalása, bonyolult gondolati íve. Egy kommentháború közepén sokkal nehezebb lesz megítélni, hogy az adott hozzászólás milyen kontextusban született, mint mondjuk egy tüntetésen elmondott beszéd vagy egy újságcikk esetében.”

A jogász emlékeztet, hogy a gyűlöletbeszéd tilalma már 2016 óta szerepel a Büntető törvénykönyvben gyűlöletre uszítás címen. Az új szabály azonban nem csoportokra, hanem kifejezetten konkrét, beazonosítható személyre vagy személyekre vonatkozik. Más tényállás tehát a közösség elleni gyűlöletbeszéd, és mostantól más, amikor valakit személy szerint céloznak meg. Rámutatott arra is, hogy a gyűlöletre uszítást eddig alig alkalmazták, és kétséges, hogy az új törvénynél ez máshogy lesz. Annak ellenére kétséges, hogy ez is közvádas bűncselekménynek számít majd, vagyis nem kell feljelentés az eljárás megindításához, ami lényegében azt jelenti, hogy

ha a rendőrség tudomására jut egy csúnya komment, akkor hivatalból el kell indítania az eljárást.

A közhatalmat gyakorlók és közszereplők vonatkozásában Hegyi hangsúlyozta, hogy nekik a legszélesebb körben kell tűrniük a kritikát, ugyanakkor az új szabály nem tesz különbséget, mindenkire ugyanaz a tilalom vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy egy politikusnak címzett rossz kívánság ugyanolyan eljárást vonhat maga után, mintha valaki a szomszédjának kívánna rosszat, és a jogalkalmazó bíróságoknak kell majd figyelembe venniük a komment címzettjének tűrési kötelezettségét. A jogász szerint mindezek mellett az is érdekes, hogy szemben a becsületsértéssel, amely magánvádas bűncselekmény, itt a nyomozás és a vádemelés hivatalból fog megtörténni. Emiatt az agresszív komment és a becsületsértő kritika között már a nyomozó hatóságnak tudnia kell különbséget tennie.

Az online híroldalakra az új törvény plusz terhet ró Hegyi szerint, mert már nemcsak a saját felületeiken, hanem a közösségi médiában is moderálniuk kell majd a kommenteket, és „a Facebook nem veszi át tőlük a moderálás felelősségét.” A jogász szerint egy oldal mentesül a felelősség alól akkor is, ha egy cikk alatti kommentet valaki még a törlése, moderálása előtt lement és közzétesz a saját oldalán.

Szilánkosra törni

Hegyi Szabolcs szerint nem látszik, hogy készült volna bármiféle előzetes hatásvizsgálat a jogalkotó részéről, pedig a törvény alkalmazása valószínűleg jelentős terhet fog róni a hatóságokra. Vannak olyan posztok, amelyekhez fél óra alatt több száz komment érkezik, és kérdéses, hogy a rendőrség fel van-e készülve arra, hogy minden esetben eljárást indítson.

Fontos kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy elítélt bűnözőnek, egy állatkínzónak vagy egy pedofil bűnelkövetőnek kíván valaki rosszat? Egy 2023-as cikkünk alatt, ami arról szólt, hogy egy nyílvesszővel átlőtt kiskutyát találtak Sátoraljaújhely mellett,rengeteg olyan komment érkezett, ami az új törvény hatálya szerint büntetőjogi kategóriába eshet.

Az egyik hozzászóló például azt írta, hogy „szilánkosra kéne törni az ilyen íjász kis kezeit…”.

Hegyi Szabolcs úgy véli, hogy egy ilyen „kívánság” alapján akár meg is indíthatná az eljárást a rendőrség, mivel ha ez a cselekmény megvalósulna, az különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés lenne. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy mivel az említett hírben még nem volt ismert az állatkínzás elkövetője, az új szabály viszont kimondja, hogy beazonosítható személlyel vagy személyekkel szemben kell megvalósulnia a fenyegetésnek, így nem biztos, hogy megtörténne a felelősségre vonás.

De ez megint jogértelmezési kérdés, hiszen nyilvánvalóan beazonosítható a konkrét személy, csak éppen a komment megszületésekor még nincs – és a jogerős elítélésig nem is lesz – beazonosítva, hogy ki bántotta a szerencsétlen állatot.

A zárt csoportokban tett bejegyzésekre és kommentekre nem vonatkozik a jogszabály, hiszen ezek nem számítanak nyilvánosnak. A januártól életbe lépő törvény szerint az agresszív kommentek lájkolása bármennyire is tekinthető egyetértésnek, nem büntetendő. Az agresszív tartalmat „megjelenítő egyetértő hozzászólás vagy a sértő tartalmú hozzászólásoknak támogató tartalommal nagy nyilvánosság felé való továbbítása” viszont már a törvény hatálya alá esik, és szankcióval jár – mondta a törvényjavaslatot előterjesztő Vejkey Imre (KDNP) az Országgyűlésben.

Megöllek (de csak a Minecraftban)

Az szintén a javaslatot ismertető felszólalásban hangzott el az Országgyűlésben, hogy „a tényállás megállapításához nem szükséges az érintett személy, személyek nevének közlése, egyértelmű utalással, körbeírással, közismert megnevezés alkalmazásával is megvalósítható lenne a bűncselekmény”. Hiába rendkívül tág a törvény értelmezési kerete, az azért valószínűleg nem terjed ki az online nyilvánosságra jellemző, elvont fenyegetésekre. Az interneten dühöngő felhasználók ugyanis gyakran úgy bújnak ki a felelősség alól – vagy legalábbis megpróbálják puhítani a mondanivalójukat –, hogy a szörnyebbnél szörnyebb hozzászólások végére odaírják, hogy „in game”, ami nagyjából azt jelenti, hogy ezt meg ezt csinálnám veled, de csak „a játékban”.

Nemrég Brian Thompson, a UnitedHealthcare CEO-jának meggyilkolása után merült fel, hogy azok, akik a zöld rajzfilmkaraktert, Luigit kommentelik egyes posztok alá, vagy italian treatmentet vagyis olasz kezelést emlegetnek, valójában azt fejezik ki, hogy bárcsak egyes illetők úgy járnának, mint az egészségbiztosító elnöke.

Ahhoz, hogy ezt az elvont fenyegetést dekódolhassuk, előzetesen tudnunk kell, hogy Thompson feltételezett gyilkosa az olasz származású Luigi Mangione, akit Amerikában több tízezren hősként ünnepelnek, mert sokan kártékonynak tartották a UnitedHealthcare tevékenységét. Jó kérdés, hogy az új törvény miatt az ilyen és ehhez hasonló, burkolt, sorok között megbúvó fenyegetések elterjednek-e itthon és ha igen, akkor ezeket lehet-e törvényileg szankcionálni.