Polt Péter is megszólalt a fideszes Boldog István lehallgatásáról

Indult-e vizsgálat az „adminisztrációs” hiba ügyében? – kérdezte Hadházy Ákos országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésztől. Az ügy előzménye, hogy szeptember végén a fideszes Boldog István korrupciós ügyében folyó Fővárosi Törvényszéken a bíró közölte: a politikus telefonjának lehallgatását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezte, és a 2019 júliusa és októbere közötti időszakban „adminisztrációs hiba miatt nem került sor a hanganyagok archiválására”, így az ebben az időszakban történt lehallgatásról, telefonbeszélgetésekről csak leiratok állnak rendelkezésére.

Polt Péter válaszából két dolog derül ki. Egyrészt az, hogy a lehallgatás nyersanyagát valóban nem archiválták. A másik, hogy az összefoglaló bőven elég az eljáráshoz.

Polt szerint azokat a lehallgatási anyagokat, amelyek a vádirati tényálláshoz szorosan nem köthetők, csak „közvetve bírnak bizonyító erővel”, a Központi Nyomozó Főügyészség közokirat formájában csatolta az NBSZ által a beszélgetésről készített jelentés formájában. A törvény szerint a lehallgatásról ugyanis jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni. „Ezen feljegyzések, így a leplezett eszköz eredményének közokiratként történő felhasználása törvényes felhasználási mód” – írta Polt.

Szerinte a szakszolgálat feljegyzése a beszélgetések tartalmát hűen tükrözi, így az törvényesen beszerzett bizonyítéknak tekinthető.

Polt levelében tehát azt állítja: valóban nincs meg a „nyersanyag”, de arra nem is volt szükség az eljárás során, elégséges volt a beszélgetésről készült feljegyzés.

Polt Péter levelében azt is írta, hogy az „adminisztrációs hiba miatt a Központi Nyomozó Főügyészség a szükséges intézkedéseket megtette” – de hogy mik ezek az intézkedések, azt már nem részletezte a főügyész. Mindenesetre a levélnek ez a része tekinthető válasznak arra a kérdésre, hogy indult-e belső vizsgálat az „adminisztrációs hiba” miatt.

Varga István, Boldog védője már az egész tárgyalás legelején, 2022 végén kérte a lehallgatási anyagok kirekesztését a bizonyítékok közül. Igaz, akkor még azzal érvelt a védelem, hogy szerintük aktív országgyűlési képviselőt nem hallgathattak volna le a nyomozó ügyészek. Ezt a bíróság akkor elutasította. Varga érvelése szerint nem lehetett volna lehallgatni Boldogot azelőtt, hogy felfüggesztették volna a mentelmi jogát, de végül a bíróság szerint ez rendben volt, az ügyészség szerint pedig ha elfogadnák Boldogék indítványát, egy ilyen döntéssel gyakorlatilag lehetetlenné tennék egy képviselő lebuktatását bármilyen bűncselekménynél. Miközben éppen ezekre a felvételekre alapozva fordulhatott az ügyészség az Országgyűléshez Boldog mentelmi jogának felfüggesztéséért.

Varga idén október elején újabb kérelmet adott be a Fővárosi Törvényszéknek, amiben már erre a fent említett adminisztrációs hibára hivatkozva kérte, hogy ezeknek a lehallgatási hangfelvételeknek a leiratát rekessze ki a bíróság a bizonyítékok közül. Boldog ügyvédje szerint mivel egy országgyűlési képviselő ellen folyó ügyről van szó, ami kiemelt érdeklődésre tart számot, számukra a védelem szempontjából elfogadhatatlan, hogy kizárólag leiratok állnak rendelkezésre egy három hónapos időszakból.

Boldog István és nyolc társa ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot. Boldog ügyének előkészítő tárgyalását a bíróságon 2021 júniusának végén tartották, amiről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.