Büdös a Hyundai és zabálja a hűtőfolyadékot, de az importőr szerint az autó hibátlan

2024. december 8. – 18:46

Büdös a Hyundai és zabálja a hűtőfolyadékot, de az importőr szerint az autó hibátlan
Fotó: Zách Dániel / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az autós fogyasztóvédelmi ügyeknek olykor jót tesz az idő múlása. A műszaki problémák egy része az autó gazdája, a kereskedő, a szerviz, esetleg az importőr együttműködésével megoldódik. Létezik egy másik, kevésbé vidám velejárója is annak, ha a Telexhez forduló olvasók kénytelenek várni, mielőtt feldolgozunk egy-egy általuk bemutatott esetet, mert ilyenkor néha valóban megrekednek az ügyek, illetve újabb érintettek is felbukkannak. Pontosan ez történt a Zalaegerszegen élő Péter esetével is, aki először idén februárban írt szerkesztőségünknek 2021-ben, újként vásárolt Hyundai i30 1,5 DPI típusú autójáról, amely szinte új korától fogyasztja a hűtőfolyadékot és jellegzetes fagyállószagot ereget. Bár a fagyállófolyadék gőzének belélegzése árt az egészségnek, a problémára eddig nem született megoldás.

Péter, azért választotta ezt a típust, mert családi autót keresett, és mérnökként az i30 előnyének tartotta az egyszerű,  1,5 literes, kettős befecskendezésű szívó benzinmotort. Fél évvel az átvétel után érezte először a fagyállószagot és ekkor vette észre azt is, hogy a minimumra csökkent a hűtőfolyadék szintje a kiegyenlítő tartályban.

Először a legközelebbi hivatalos márkaszervizhez fordult, ahol megnézték az autót, majd azt mondták, hogy nem fagyállószagot, csupán műanyagszagot éreznek. Elment hát egy másik hivatalos márkaszervizbe is, mert nem szerette volna, hogy egy független műhely nyúljon a vásárlástól számított 5 évben garanciális autóhoz. A Hyundai importőrével is felvette a kapcsolatot, a másodikként felkeresett műhelyben pedig néhány napra leadta a kocsit, hogy alaposabban átvizsgálják, és megtalálják a kellemetlen szag és a folyadékszint-csökkenés okát.

Ha meleg a motor, büdös az autó

A szakszervizben nem találtak szivárgási nyomot a jelenség beható vizsgálatakor, de ingyen kicserélték a kipufogógáz visszavezetéséért felelős EGR-rendszer hűtőjét, hátha ez az alkatrész hibásodott meg. Péter tovább használta a Hyundait, de a hűtőfolyadék továbbra is fogyott, 10 ezer kilométer alatt fél liter tűnt el a tartályból, a fagyállószagot pedig szintén változatlanul érezni lehet. Péter leírása szerint fagyálló jellegzetes szaga három perccel a motor hidegindítása után jelentkezik. Bár az utastérben nem érezni, az autó közelében igen, a motorháztetőt felnyitva pedig intenzívebbé válik. A forrása az autóval szemben állva a motorblokk jobb oldalán van.

A vizsgálat utáni hónapokban Péter többször egyeztetett levélben az importőrrel. Egyszer felhívták a figyelmét, hogy hasonló problémánál a gyár bizonyos esetekben a motor hűtőszivattyújának környékén ír elő hibakeresést. Még a műszaki utasításban is szó van arról, mi alapján kell eldöntenie a szerelőnek, hogy a szivattyú szivárog, nem csupán koszos. Olvasónk közlekedésmérnök, értette ezt a levezetést, de nem lett nyugodtabb, mert sehol nem talált szivárgásnyomot a motortérben.

Arra gondolt, hogy a folyadék a motor működése során az égéstérbe jut és ott elpárolog, ezért csökken lassan a mennyisége. Ez nem ördögtől való feltételezés, mert egyebek mellett a Ford négyhengeres, 1,5 literes Ecoboost motorjainak jellemző hibája is hasonló jelenséggel jár, igaz, a gyártók és a konstrukciók közt nincs átfedés. A Hyundai importőr felajánlotta, hogy az egyik legtapasztaltabb márkaszervizben, a budapesti Auto Palace Budánál ismét átvizsgálják az autót, ha néhány napra náluk hagyja.

Ezt meg is tette, de a budapesti szerviz szerint a szag és a hűtőfolyadékszint csökkenése is normális jelenség, az autó tehát hibátlan. Az utóbbi állítást azzal támasztották alá, hogy a kiegyenlítő tartály a hűtőrendszer egyéb elemeivel ellentétben nincs nyomás alatt, sőt, a tartály betöltő csövén egy 4 milliméter átmérőjű furat található.

A szerviz szerint ott párolog el 10 ezer kilométerenként néhány deciliter fagyálló folyadék, illetve ezért érezhető a szag, amikor meleg a motor. A tartály minimum és maximum szintje közt 5 deciliter a különbség, mondta erre Péter, akinek az autója tízezer kilométer alatt el is fogyasztja ezt a fél liter fagyálót. A szerviz magyarázata ugyan logikus, ám ha valóban így működnek az ezzel a motorral szerelt Hyundaiok és velük szinte azonos Kia Ceedek, akkor minden egyes példány gazdájának együtt kellene élnie valamivel, amit egy autógyártó sem várhat el a vevőitől.

Fotó: Zách Dániel / Telex Fotó: Zách Dániel / Telex
Fotó: Zách Dániel / Telex

A budapesti átvizsgálás eredményeit összegző levélben olvasható, hogy a szerviz az előírt mennyiségnél fél literrel több fagyállót talált a tartályban. Megmérték a hűtőrendszerben lévő folyadék fagyáspontját, amely -40 Celsius-fok, a tartályban lévőé pedig -20, tehát a cég szerint ez a két folyadékrész nem keveredett egymással, mint amikor a rendszerből valahogy fogy a hűtőközeg, amit a tartályban lévő mennyiségből pótol.

A levél érdekes állítása még, hogy a tartályon lévő légzőfuraton keresztül távozó gőz előidézheti a Péter által kifogásolt szagot, ami az erre érzékenyebb személyek által erőteljesebben érzékelhető. Mint az importőr február közepén küldött levelében áll, a szervizben azt sem tapasztalták, hogy a hűtőfolyadék összekeveredik a motorolajjal, pedig ezt is vizsgálták.

Péter ezután sem adta fel. Időközben lecserélte a hűtő nyomáshatároló szelepes zárósapkáját. Ezt az Auto Palace-ban is megtették, de ez sem vezetett eredményre. Vagyis az ügy itt megrekedt. Csakhogy időközben olvasónk belépett a magyar Hyundai-tulajdonosok zárt Facebook-csoportjába, ahol hamarosan három további érintettet talált, akiknek ugyanilyen i30 1,5 DPI-jük van, ugyanúgy tapasztalták a folyadékszint csökkenését és érezték a jellegzetes szagot az autó körül.

Nem egyedi eset, de mit mond a független szakértő?

Egyikük, Zsolt a nyár közepén írt nekünk. Ő két hónappal az átvétel után, egy hosszabb út előtti ellenőrzés során vette észre először, hogy az autó kiegyenlítő tartályában alacsonyabb a hűtőfolyadékszint az előírtnál. Rátöltött néhány decit, de két hónappal később a szervizben újra után kellett tölteni. Három év alatt négyszer is jelezte nekik a problémát a kötelező karbantartások előtt. Leveléből kiderült az is, hogy sem korábbi Škodájával, sem az ismeretségi körében használt Hyundai i20-szal nem tapasztaltak hasonlót, pedig az utóbbinak szintén van légzőfurat a kiegyenlítő tartályán.

A levelezés Zsolt esetében is folytatódott. Mivel időközben megismerte Péter ügyét, értesült arról is, hogy a budapesti márkaszerviz nem talált semmit az autóján az átvizsgálás során. Ő erre az átvizsgálásra csak akkor szánta volna rá magát, ha az importőr engedélye, illetve a szerelési költségek átvállalása mellett megbontják az autó motorját és hűtőrendszerét. Ebbe az importőr egyikük esetében sem ment bele, mindkettejüknek azt írták, hogy a megbontásos vizsgálat költségeit mindaddig nekik kell viselniük, amíg a szerelők nem találnak olyan problémát az autókban, amely szükségessé tenné a szétszerelést.

Az autók időközben háromévesek lettek, vagyis 5 éves garanciaidejük több mint fele eltelt. Gazdáik attól tartanak, hogy lejár a garancia, és a két bosszantó jelenség miatt akkor sem fogják tudni megfelelő áron eladni autójukat, ha találnak olyan vevőt, akit sem az nem zavar, hogy állandóan pótolni kell a hűtőfolyadékot, sem az, hogy a kocsi méterekről bűzlik.

Péter Hyundai-ában alig több mint 52 ezer kilométer volt, amikor november közepén a Hyundai és Kia típusokra szakosodott Ceedvadász szerviz vezetőjével, Jávor Gáborral közösen mentünk el megnézni. Addigra olvasónk leragasztotta a tartályon lévő furatot, hátha megszűnik a szag. Ezzel a megoldással csupán annyit ért el, hogy lelassult a folyadékszint csökkenése, de a szagot továbbra is érezni lehet, amikor meleg a motor.

Gábor a motortér és az itt található részegységek átvizsgálásával kezdte az i30 szemléjét, kikérdezte Pétert a tapasztalatairól, illetve közös próbautat is tettünk, hogy kiderüljön, hogy van-e más működési zavar. Ilyet nem találtunk, a szag viszont pontosan ugyanúgy erősödött, ahogy Péter az első levelében jelezte. Mivel később sikerült leszűkíteni a forrását a motor jobb oldalára, ahol Péter is sejtette, itt folytattuk a keresést, erős fényű LED-lámpával, amely segít megtalálni a szivárgási nyomokat.

Szivárgásnak nyomát sem találtuk. Jávor szerint ez nem szokatlan, gyakran előfordul, hogy a gőzképződés, vagy a hőhatás miatt fellépő párolgás nem hagy konkrét folyási nyomot az autók motorján, kiváltképp a műanyag alkatrészeken. Ezek a hőmérsékletingadozás hatására lágyulnak, tágulnak és olykor tömítetlenné válnak. A motor hőjét szabályozó termosztát egyszerre van kitéve a motor közel 100 Celsius-fokos hőmérsékletnek és a környezet alacsonyabb hőmérsékletének, miközben motorrezgés is éri. Ezért Jávor Gábor szerint hosszú távon nem szerencsés, ha egy ilyen alkatrész a kritikus pontokon teljesen műanyagból van.

Később szivárgáskereső sprayvel folytattuk a vizsgálatot. Ez a levegővel érintkezve buborékképződéssel mutatja meg, hogy hol tömítetlen az autó hűtőrendszere, ha valóban az. Néhány másodperccel a spray kifújása után apró buborékok jelentek meg fő fűtő bekötőcsőnél, ahol nagyobb mozgás tapasztalható, mert a négyszögletű termosztátházat csak két csavar tartja a helyén. Ez a terület a motortérben a hőingadozás és a terhelés miatt különösen hajlamos a tömítetlenségre. A jellegzetes szagot hideg motornál nem érzékeltük, és a motorindítás után is csak akkor jött elő, amikor a többfunkciós termosztát működésbe lépett. Ennek az a magyarázata, hogy a motorindítás utáni első fázisban a hűtőfolyadék a belső fűtő- és hőcserélő irányában kezdett melegedni.

Innen érdemes tehát folytatni a hibafeltárást, ha a két általunk megismert esetben érintett autósok úgy döntenek, hogy rászánják magukat. A tulajdonosnak azt javasoltuk, hogy a márkaképviseletnél folytassák a hibakeresést, ezúttal megbontással. A szakértő szerint a vizsgálathoz célszerű lenne kialakítani egy átmeneti csőelosztó egységet, amely segíthet egyenként, célzottan kizárni a hűtőfolyadékkal érintkező alkatrészeket a termosztát környékén, mielőtt kiderül, hogy melyik okoz problémát. Ez a megközelítés elkerülhetővé teszi a fölösleges alkatrészcseréket, miközben az autók garanciája is megmarad.

Az autók eladása sem jelentene megoldást

Zsolt és Péter hasonló leveleket kapott nyár közepén az importőrtől, mielőtt mi is megkerestük a Hyundai Holding Hungaryt. A levelekben nemcsak azt rögzítette a cég, hogy az olvasóink által ezzel a motorral kapcsolatban talált külföldi esetben megállapított hengerfejhiba nem hozható összefüggésbe az itteni ügyekkel. Azt is leírták nekik, hogy a cég azt javasolja, adják el autóikat egy hivatalos Hyundai márkakereskedésben, ahol, mint írták, mindkét fél számára megfelelő árat ajánlhatnak.

Ebben mindketten kételkednek, mert mint Péter megállapította, 2021-ben körülbelül 6,4 millió forintért vásárolt autója jelenleg 7,5-9,3 millió forint akciós áron kapható újként a márkakereskedések készleteiből. Az importőr konfigurátora cikkünk írásakor nem engedi kiválasztani a típust. A körülmények ismeretében joggal merülhet fel mindkét olvasónkban némi bizonytalanság bűzölgő, hűtőfolyadékot zabáló használt autójuk eladásáról. Mivel legalább a szagot a vevők is észlelnék, aligha kapnának értük annyi pénzt, amiből hasonló, de hibátlan autót tudnának venni.

Fotó: Zách Dániel / Telex
Fotó: Zách Dániel / Telex

Amikor Zsolt ügyében megkerestük a Hyundai Holding Hungaryt (HHH), ott a részletes tájékoztatás előtt küldött válaszlevélben leírták, hogy az olvasónkkal folytatott kommunikációt bizalmasnak, sőt, üzleti titoknak tekinti a cég, és nem adott engedélyt a levelezés megosztására. Az importőr szerint ez ronthatná jó hírnevüket, amiért jogi lépéseket is készek tenni.

A Telexnek adott későbbi válaszban arra hivatkozott a HHH, hogy 2021 decembere és idén március közt az adatbázisukban nincs semmilyen adat arról, hogy Zsolt autóját a fagyállószag vagy a folyadékszint csökkenése miatt nem szerelték. Nem kaptak bejelentést sem, vagy ha mégis, hibajelenség hiányában nem próbálták meg feltárni a hibát.

Zsolt viszont állítja, hogy négyszer is jelezte a problémát a szervizben és azzal párhuzamosan az importőrnek, kétszer pedig pótolták is a hiányzó hűtőfolyadékot a műhelyekben, amiért fizetett is. Az importőr válaszában azt írta, Zsoltnak is felajánlották ugyanazt a vizsgálatot ugyanabban a budapesti szervizben, amit Péternek is felajánlottak, de ő ezt elutasította.

Kérdésünkre, hogy találkoztak-e már a két olvasónk által tapasztalttal azonos problémával, azt mondták, hogy a kifogásolt jelenséget közvetlenül a gyár minőségbiztosítási osztályának jelezték. Erre a gyár hűtőrendszer csatlakozóinak alapos ellenőrzését javasolta, illetve a kipufogógáz színének esetleges változására hívták fel a figyelmet. A válaszból kiderült az is, hogy Magyarországon egy másik, azonos típusú gépkocsi tulajdonosa is jelzett hasonló kifogást, az ő autóján végzett vizsgálat azonban sem a hűtőfolyadék fogyást, sem a fagyálló szagot nem igazolta. Ennek az autónak a kiegyenlítő tartályában a maximum jelzés fölött volt a folyadékszint amikor megvizsgálták, zárul a levél.

Pereskedés helyett várakozás

Több mint valószínű, hogy a szóban forgó Hyundai i30 1,5 DPI zalaegerszegi olvasónk, Péter autója, amelynek vizsgálatakor Jávor Gábor a termosztátház körüli enyhe szivárgást tapasztalta. Rajta és Zsolton kívül, októberben megkeresett egy harmadik érintett, János, aki azt írta, hogy a győri márkaszervizzel áll kapcsolatban. Ott megvizsgálták az autót, nem találtak hibát, de megkérték, hogy mérje a folyadékfogyasztást. Ő ezt megtette, így kiderült, hogy a 2022-ben újként vásárolt autóban 10 ezer kilométerenként 6 deciliter hűtőfolyadék fogy el, és persze ez az autó is büdös, amikor meleg a motorja. A szerviz neki is azt ígérte, hogy továbbítják panaszát az importőrnek, és értesítik a fejleményekről. Ez egyelőre nem történt meg, ezért a harmadik érintett is vár. Mást nem is tehet, mert az autót ebben az állapotban nem tudná eladni.

Mit tehet egy szinte új, még garanciális autó gazdája a mostanihoz hasonló esetben? Vágány Tamás ügyvéd szerint nincs egyszerű megoldás, amikor az autó működőképes, nincs kritikus biztonsági hibája, sőt, a forgalmazó a hiba létezését is vitatja. Ezekben az esetekben költséges igazságügyi gépjármű szakértői szakvéleményre, illetve egy általa végzett megbontásos vizsgálatra lehet szükség a helyzet tisztázásához. Ha az érintettek mégis jogi megoldást keresnek, de peren kívül nem sikerül megállapodniuk a forgalmazóval, ügyük bíróság elé kerül. Az pedig igazságügyi szakértőt rendel ki, ám az ő akár több százezer forintos munkadíját az autósoknak kell viselniük, ha nem tudják bizonyítani, hogy az autó működése hibás. Vágány Tamás ezért a rendelkezésre álló információk alapján nem javasolja a pereskedést a Telexet megkereső Hyundai i30-ak tulajdonosainak.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!