Az Európai Bizottság szerint nem igaz, hogy a 13. havi nyugdíj eltörlését kérték a magyar kormánytól

„Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat. A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat” – ez áll az új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció 9. pontjában, de nem ez az egyetlen, ahol felmerül Brüsszel, több pontban is erre hivatkoznak Orbánék.

A Népszava megkereste az Európai Bizottságot Brüsszel állítólagos, a magyar háztartásokba kiküldött íven szereplő terveiről, amire azt a választ kapták egyebek mellett, hogy „a magyarországi nemzeti konzultáció során feltett kérdések esetenként tényszerűen tévesek vagy félrevezetőek. Ha a feltett kérdések hamis előfeltevésen alapulnak, akkor a válaszok nem segíthetik a valódi, nyilvános vitát.”

Azt írták, hogy egyszerűen nem igaz, hogy az EU-s intézmények azt kérték a kormánytól, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat, sőt a nyugdíjak megfelelőségét vizsgáló Pension Adequacy Report, amit az Európai Bizottság a tagállamokkal közösen készített, a 13. havi nyugdíjat egy, a nyugdíjak megfelelőségét javító intézkedésként értékelte.

Arra a nemzeti konzultációban szereplő állításra, hogy Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen, a Bizottság azt válaszolta, hogy az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kereteit veszi figyelembe, és csak akkor tesz lépéseket, amikor a másik fél nem tartja be a szabályokat. Ilyenkor pedig az EU iparát védik. Kínáról azt mondták, hogy az országgal a kölcsönösségen és egyenlő versenyfeltételeken alapuló kereskedelmet szeretnének folytatni, és senki nem akar kereskedelmi háborút. „Az Oroszország ellen hozott tizennégy szankciós csomag mindegyikét megszavazta a magyar kormány a Tanácsban” – tették hozzá.

A pénzbírságra vonatkozó állításról azt mondták, hamis a kérdés feltevése, a bírságot ugyanis nem a migrációs paktummal összefüggésben, hanem egy 2020-as bírósági ítélet miatt kapta Magyarország, amit nem hajtottak végre. Az ügy a Magyarországra érkező menedékkérők tisztességes eljáráshoz és fellebbezéshez való jogáról szólt, nem pedig a betelepítésről – közölték.