A TEK cáfolta Rétvári Bence állítását: nem ők zárták le a kiskőrösi vasúti átjárót Szijjártó és Mészáros Lőrinc találkozójára
2024. november 5. – 09:10
A Belügyminisztérium szerint a TEK engedélyezte a kiskőrösi vasúti átjáró lezárását október 9-én, amikor Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc megtekintette a készülő Budapest-Belgrád vasútvonal egy szakaszát, a TEK szerint viszont ők nem rendeltek el semmit, írja a Népszava.
A lap megkereste a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányságot is, akik megerősítették, hogy sem ők, sem kezdeményezésükre a TEK nem hajtott végre lezárást. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a MÁV-hoz irányította a Népszavát, akik elismerték, hogy október 9-én volt egy átmeneti lezárás, de arra már nem válaszoltak, hogy ezt ki rendelte el.
A helyszíni biztonsági őröket foglalkoztató Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft. sem válaszolt a megkeresésre.
A lezárás miatt sokaknak mintegy tíz kilométeres kerülőt kellett tenniük a következő vasúti átjáróig.
Az ügyben Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszolt Vadai Ágnesnek, a DK országgyűlési képviselőjének, aki szintén a lezárások felől érdeklődött. Rétvári azt írta, hogy „az esemény során a Terrorelhárítási Központ a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló rendeletnek megfelelő személyvédelmi feladatokat látta el”. Tehát arra a TEK-re hivatkozott, ami a Népszavának azt mondta: nem ők a felelősek a lezárásért.
Szijjártó Péter a találkozó után Facebookon azt írta, jövő év végére már teljesen kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakasza, szerinte ez egy új korszakot nyit a Budapest és Belgrád közötti vasúti közlekedésben. A V-Híd és partnerei 150 kilométeres kétvágányú vasúti pályát építettek meg – posztolta.
Ez az a vasútvonal, aminek a felújításához az Orbán család bányájából is szállítottak építőanyagokat, azaz Magyarország leggazdagabb embere mellett Orbán Viktor közvetlen családtagjai is profitálhatnak a hatalmas állami építkezésből.
És ez az a vasútvonal, aminek az árából kétszer megépíthették volna a Déli és a Nyugati közötti alagutat, mégis erre a presztízsberuházásra ment el 750 milliárd forint, korábbi cikkünkben megnéztük, milyen régóta tervezett és szükséges vasúti fejlesztésekre nem talált pénzt a kormány, és mire lehetett volna elkölteni a Budapest–Belgrád-vasútra szánt pénzt.
A témában megkerestük a MÁV Zrt.-t kérdéseinkkel.
