Furgon kontra biciklis: harc a budapesti zárt kerékpársávokért

„Budapesten az utóbbi időben épültek kerékpársávok, de azok zavartalan használatát egyáltalán biztosítják a hatóságok” – írta lapunknak olvasónk, Zoltán, akinek a felvetésére kezdtünk foglalkozni a témával. Tapasztalatai szerint az Üllői út Nagyvárad tér–Corvin-negyed közötti szakaszán a bójákkal zárt kerékpársávon belül percenként előzgetnek robogósok, motorosok. Néha autósok is itt közlekednek, illetve rendszeresen itt állnak meg teherautók. Ez annyira általános probléma szerinte, hogy a pár perc alatt megtehető úton átlagosan 3-5 motoros előzi meg kerékpársávon belül a reggeli és délutáni időszakban, napközben pedig nem ritka, hogy ezen felül akár 2-3 teherautó is áll ezen e szakaszon.

Mindez történik Zoltán nagy felháborodására a rendőri szakma csúcsintézményével, a Ludovikával szemben. Az Üllői úton pedig folyamatosan van rendőrségi jármű is, tehát naponta látniuk kell, hogy mi történik, tette hozzá. Amikor telefonon a rendőrséghez fordult az ügyben, még azt is elárulták neki, hogy be van kamerázva ez a rész, ám azt nem tudta meg, hogy a kamerafelvételeket miért nem használja sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet. „Akkor mire volt jó egyáltalán a zárt kerékpársáv kialakítása, ha valójában nem is gondolták komolyan?” – tette fel a kérdést olvasónk.

Hogy a helyszínen vizsgáljuk meg a helyzetet, először is végigtekertünk az Üllői úti kerékpársávon, méghozzá nem is legnagyobb forgalomban, hanem egy csütörtök kora délutáni időpontban. A negyedórás kerekezés alatt kettő, a kerékpársávot teljes széltében blokkoló fehér furgont is sikerült lefotózni. (Motoros nem volt.)

Ilyenkor Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke szerint a bringás vagy rolleres vagy felteheti a járdára a bringát, és maximum 10-zel kikerülheti a furgont, vagy a veszélyesebb manővert választva a forgalmi sáv felé kerül. A többség szerinte az utóbbit választja.

De mit szól ehhez a rendőrség?

A BRFK válasza szerint a gépkocsik kerékpársávon történő parkolása szabálytalan és balesetveszélyes, ezért a rendőrök ilyen esetben intézkednek: figyelmeztetnek, helyszíni bírságot alkalmaznak vagy szabálysértési feljelentést tesznek. Annak a furgonosnak pedig, akinek ilyen helyre szól a szállítási címe, kötelessége szabályos parkolóhelyet keresni. Arra, hogy van-e ilyen az Üllői úton, később rátérünk. A rendőrök a kerékpárosoknak azt tanácsolják ilyen esetekben, hogy fokozott óvatossággal közelítsék meg és kerüljék ki a szabálytalan járművet.

Kicsit szélesebb értelmezést adott lapunknak Pető Attila Kreszprofesszor. Ő is fontos célnak tartja ugyan a közlekedés sérülékeny résztvevői, így a kerékpárosok védelmét, ezért a kerékpársávok kialakítását is, de a mostani megoldás szerinte hibás. Pető úgy látja, az ötlet kidolgozásakor egyszerűen nem vették figyelembe a helyi adottságokat, így például az Üllői úton működő vállalkozások szállítási igényeit sem, ezért állnak most rendszeresen szabálytalanul furgonok az oszlopokkal és záróvonallal is jelzett kerékpársávon.

A szakértő szerint a megfelelő megoldást a többféle közlekedési mód együttes figyelembevételével kellene kialakítani, így gondolni a szállítási feladatokra, és ezekhez megállási lehetőséget teremteni az érintetteknek. A jelenlegi szabályok szerint nemcsak autók és furgonok nem hajthatnak rá az új budapesti kerékpársávokra, de segédmotorosok és motorosok sem, noha Pető Attila szerint az ilyen járművel közlekedők szintén csak logikus megoldásként száguldanak az elvileg védett helyen lévő bringások közt, persze ők is szabálytalanul.

Közeli, kijelölt rakodóhelyek kellenek

Kürti Gábor szerint is nyilvánvaló, hogy a kerékpársávra parkolás nem szabályos. Ennek elkerüléséhez szerinte fontos lenne, hogy az összes keresztutca első parkolóhelyei rakodóhelyek legyenek, és szabadok is legyenek a szállítóknak. Olyan rendszerre van szükség szerinte, ahol az árurakodási igények felmérése után kialakítják a szükséges rakodóhelyeket is. Mint mondta: jelenleg messzebbről kell molnárkocsizni az árut, ami a gyakorlatban elég nehéz, és emiatt a furgon parkolási időigénye is nagyobb. Ezekben a zónákban megoldásként terjedőben van a teherkerékpáros szállítás is.

Ehhez a gondolatmenethez csatlakozott a fuvarozók részéről Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára is. A fuvarozói egyesületek, így az MKFE is fontosnak tartaná, hogy legyen egy jól kialakított, kellő kapacitású és hatékonyan védett, ellenőrzött árurakodási helyhálózat Budapesten. Elsősorban a belvárosi kerületekben, továbbá azokon a kerületközponti területeken, ahol az utóbbi évek városrendezése során kerékpársávokat, sétálóövezeteket, forgalomkorlátozott övezeteket alakítottak ki.

Mint mondta, az online vásárlások számának folyamatos és jelentős növekedése és részben az ételrendelések számának emelkedése is jókora igényt teremt a kis furgonos kiszállításokra. Biztos benne, hogy számtalan esetben olyan sofőr ül a volán mögött, aki egyébként maga is kerékpározik, és nincs jó érzése attól, hogy ilyen körülmények között kell megállnia.

Az MKFE főtitkára szerint jó megoldás lenne például, ha a teljes zárás helyett ezeken az útszakaszokon a járdák 50-100 méterenkénti szűkítésével, akár fizikai elbontással és megállóöblök kialakításával, vagy simán útburkolati jelek felfestésével kialakítanának legalább 1-2 furgon egyidejű megállására alkalmas helyeket. Egy ilyen rakodóhely-infrastruktúra kialakítása biztosíthatná, hogy aki például online rendelést vár, biztos legyen abban, hogy a futár stresszmentesen és szabályosan meg tud állni a cím közelében, ameddig felviszi a csomagot, vagy ki tudja rakni a sarki kisbolt friss áruját. Közben a kerékpárosokra sem leselkedne veszély, és a rendőr, a közterületes, vagy a parkolóőr sem büntetné.

Ugyanakkor Árvay szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy a furgonok nélkül nincs ellátási lánc. A gépkocsivezetők nem jókedvükben állnak meg szabálytalanul, hanem azért, mert nincs más választásuk. A sofőrök minden ilyen megállásnál kényszerűen vállalják a szabálysértési eljárás kockázatát is, mondta. Ez egyrészt meglehetősen drága mulatság – főleg, ha halmozódik –, másrészt az automatikusan kiosztott büntetőpontok miatt gyorsan a jogosítványuk elvesztésével járhat. Mindeközben egy olyan szakmáról beszélünk, ahol akut és súlyos a munkaerőhiány, sokan éppen azért nem választják ezt a hivatást, mert nem akarják vállalni azt a stresszt, ami többek között a fotókon látható helyzetekből fakad.

Árvay szerint egyébként a két általunk lefotózott Üllői úti helyszínen a jelek szerint nem volt más választása a gépkocsivezetőnek, mert valószínűleg a legközelebbi szabályos megállási lehetőség több száz méterre lehet. Kerestük a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségét is, de onnan nem kaptunk választ.

BKK: Menet közben fejlődik a rendszer

Végül hosszú idő után elértük a BKK-t is, ahol a zárt kerékpársávok kialakítását előkészítették és levezényelték. Választ kaptunk azokra a kérdésekre is, hogy valóban lett volna-e más lehetősége az Üllői úton szabálytalanul parkoló furgonosnak, és hogy mennyire gondolnak a problémára az ilyen kerékpársávok felfestése előtt.

A konkrét esetnél maradva: a Páva utcánál az Üllői úton szabálytalanul parkoló furgon találhatott volna 50-60 méterrel arrébb egy úgynevezett koncentrált rakodóhelyet a Páva utcában, amit pont erre találtak ki – ha éppen nem állt rajta személyautó. A BKK-nál törekednek arra, hogy a zárt kerékpársávval leválasztott közutaknál, amilyen az Üllői út vagy a Váci út, legyen elérhető közelségben a mellékutcákban koncentrált rakodóhely.

Ez az első, Üllői úti zárt kerékpársáv tervezésénél még nem egészen sikerült. Bár ott is kijelöltek 12 darab rakodóhelyet a Corvin negyed és a Nagyvárad tér között mindkét oldalon, de látszik, hogy ez nem elég. Jelenleg felmérik, hány üzletnek van szüksége ilyenre, és hogy merre kell bővíteni a rendszert.

A Váci úti zárt kerékpársávnál már jobban fel voltak vértezve tapasztalatokkal, ezért ott a BKK már pluszban kijelölt olyan helyeket, ahol van időkorlátos rakodási lehetőség hajnali 4 és reggel 7 óra között. Ez már haladás, de amint a 9 óra előtt a Váci úton készült fotónkon látszik, az idősáv gyakran önkényesen meghosszabbodik.

A harmadik helyszínen, a Szent István körúti zárt bringasáv tervezésénél már előre értesítették az üzleteket, hogy hogyan igényelhetnek koncentrált rakodóhelyeket. A jelenlegi állapot szerint egy üzlet akkor igényelhet rakodóhelyet, ha havonta bizonyos számú szállítás történik a boltba, és 50 méteren belül nincs másik erre kijelölt helyszín. De annak is tudatában vannak a BKK-nál, hogy az élet túlhaladta a koncentrált rakodóhelyes megoldást, mert a futároknak más igényeik vannak – a buszmegállókban utasukat kirakó autóknak fenntartott Kiss and Drive rendszerhez hasonló Load and Drive megállóhelyekre.

Persze ezeken a helyeken is akkor működik igazán a rakodás, ha arra használják őket, amire kijelölték. Ehhez pedig a mostani ellenőrzési rendszer kevés. Lényegében nagyon kevés az esélye annak, hogy a szabálytalanul parkoló lebukik. A jövő a fejlettebb városokban már működő kamerarendszeres rendszám-azonosítás alapján végzett ellenőrzés-büntetésé, és a digitális rakodóhely-kihasználtságmutató és -foglaló alkalmazásoké lesz. A BKK egy tanulmányban összeszedte, mi is kell ahhoz, hogy a járda és a közút között húzódó szegélyzónában hogy tud működni közlekedés, a dokumentum innen letölthető.

Addig is, míg beáll egy jól működő rendszer, a következő, a Nagykörútra tervezett zárt kerékpársávoknál megcserélik a parkolók és a kerékpársáv helyét, így lényegében a parkoló autók sora fogja védelmezni a szabálytalan ráállástól a kerékpársávokat.