A MÁV vezetője azt ígéri, olyan megoldást keresnek a HÉV problémáira, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti

„Az, hogy a HÉV-flotta elöregedett, nem két napja vagy két éve derült ki, hanem évtizedek óta kiszámíthatóan tudni lehet” – mondta az Indexnek adott interjúban Hegyi Zsolt volt gyerekvasutas, a váci vonalon rendszeresen közlekedő utas, aki nem mellesleg szeptember 1-je óta a MÁV vezérigazgatója.

Azt elismerte, hogy járműhiány van, és még nincs megoldás, a múlt héten megjelent híreket a HÉV járatritkításáról ugyanakkor cáfolja. „Mindegy, hogy ki milyen papírra hivatkozik: nincs menetrendi döntés, de még nem is kell, hogy legyen.” Hegyi szerint a kihívásra nem politikai, hanem szakmai választ kell adni, és azt ígérte, hogy olyan megoldást keresnek, ami a legforgalmasabb időszakokat és vonalakat nem érinti.

„Engem a nyugati példákkal nem hergel, inkább motivál” – vágta rá a PR-szakkönyvekbe illő választ arra a kérdésre, hogy mekkora lemaradásban van a magyar vasúti közlekedés a nyugati országokhoz képest. Arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben 15 százalékkal nőtt a közlekedő vonatok száma Magyarországon. Az utóbbi időszakban azonban komoly kihívást jelent az uniós források hiánya, mert az elmúlt húsz évben a vasúti infrastruktúra- és járműállomány-fejlesztés terén uniós forrásokra támaszkodott a MÁV. Vannak szerinte jó és követendő példák, Ausztriának például több évtizedes, nemzeti forrásokra épülő stratégiája van.

„Nekünk is látni kell, hogy ad hoc projektek, pontszerű beavatkozások helyett hová jutánk el előrelátóbb tervezéssel”

– fogalmazott Hegyi, hozzátéve: ennek érdekében készül a 10 éves közlekedésfejlesztési stratégia.

A MÁV vezérigazgatója az utastájékoztatás terén szeretne minél előbb láthatóan fejlődni. „A nem megfelelő haváriakezelés mindaddig létező és nem is alaptalan társadalmi kritika a MÁV-val szemben, amíg nem tudjuk gyorsan, célzottan, pontosan elmondani, akár az utolsó pillanatban is, hogy mi történik éppen, és az utasoknak milyen lehetőségeik vannak. Tájékoztatást és megoldást kell adnunk. Elvileg mindegyikre képesek vagyunk, az én célom pedig az, hogy gyakorlatilag is azok legyünk.”

A vasúti beszerzéseket nehezíti szerinte, hogy ha rendelkezésre is áll a pénz, „Európa-szerte van egy vasúti boom, mindenütt nő a forgalom, mások is szeretnének új járműveket.” Mivel éveket kell várni egy új járműre, Hegyi szerint fel kell pörgetni a karbantartásokat. „Például 100 IC-kocsink vár különböző alkatrészekre és karbantartásokra. Nincs mese, ezeket mielőbb fel kell tenni a pályára.”

A MÁV új vezérigazgatója adatvezérelt működésre szeretne átállni. Ez segítené szerinte a vasúti vállalatot a késések hatékonyabb kezelésében is. Augusztusban igyekeztek pontosítani a módszertant. Az jött ki, hogy az InterCity vonatok összesen 110 ezer percet késtek egy hónap alatt, és ebből nagyjából 20 ezer perc késés mögött a balatoni vasútvonalak álltak: a járművek jóval tovább tartózkodtak az állomásokon, mivel a megnövekedett utasforgalommal meghosszabbodott a fel- és leszállás ideje is.

„Ahhoz, hogy a menetrendszerűség javuljon, két dolgot kell megtenni: egyrészt a menetrendben le kell követni a természetszerű változásokat, amilyen a több percet igénybe vevő fel-leszállás esete is – a példa kedvéért mondjuk, Siófokon. Másrészt meg kell találni azokat a beavatkozási pontokat, ahol úgy tudunk belenyúlni a pályába, hogy felszámoljuk a leginkább dominóhatást kiváltani képes okokat” – tette hozzá Hegyi Zsolt.