„Együtt sírunk, együtt emlékezünk, együtt keressük a reményt” – a Zsinagógában emlékeztek meg a Hamász terrortámadásának áldozatairól

Lassan, egyenletesen érkeztek egymás után a résztvevők és töltötték meg teljesen a Dohány utcai zsinagóga padjait hétfő este. A Wesselényi utca és a Dohány utca oldaláról is több rendőrautó biztosította a helyszínt, a nagyszámú résztvevő tömeget csak biztonsági ellenőrzés után engedték fokozatosan az épületbe. Az óvintézkedésekre azért volt szükség, mert a 2023. október 7-ei Izraelben elkövetett terrortámadás egyéves évfordulójára emlékeztek meg ezen az estén. David Pressman amerikai nagykövet, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője, Iványi Gábor, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkésze és még számos közszereplő és politikus jelent meg, hogy megemlékezzen az áldozatokról, valamint a Hamász által még a mai napig fogvatartott izraeli túszokról.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz), Izrael nagykövetsége és a MERKAZ Izraeli Kulturális Intézet által szervezett megemlékezés a magyar és az izraeli himnusz eléneklésével kezdődött. Ezután egy gyertya meggyújtásával és egy perc néma csenddel emlékeztek meg a civil és katonai áldozatokról és túszokról.

„Együtt sírunk, együtt emlékezünk, együtt keressük a reményt” – mondta Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, aki elsőként mondott beszédet. Elmondta, hogy ezen a megemlékezésen elsősorban nem a szörnyű terrorcselekmény okára kell keresni a választ, mert önmagában ez nem vigasztal. Ahogyan nem jelenthet vigaszt a gaztettek elkövetőinek megsemmisítése, vagy a rémségeket támogató szervezetek kiiktatása sem, mondta Grósz. Szerinte az, hogy Izraelnek több ellenséggel is szembe kell néznie a szomszédságában újra meg újra, arra kényszeríti a 10 millió lakosának otthont adó országot, hogy az életéért küzdjön.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter mintegy tízperces beszédének jelentős részét annak nyomatékosítására szentelte, hogy a magyar kormány számára kiemelten fontos a zsidó közösségek védelme.

„A zsidó közösség egy érzékeny közösség. És ez a közösség védelemre szorul. Minden államnak kötelessége megvédeni ezeket a közösségeket”

– mondta Tuzson. Az egy évvel ez előtti eseményekről keveset beszélt azon túl, hogy ártatlan embereket gyilkoltak meg és raboltak el, de hamar rá is tért arra, hogy Magyarország az elsők között ítélte el a terrortámadást. Többször is ígéretet tett Magyarország kormánya nevében a zsidó közösségek védelmére. Hasonlóképpen fogalmazta meg egymás után többször a kormány által képviselt zéró toleranciát is az antiszemitizmus iránt, valamint azt, hogy hazánkkal ellentétben Európa több országában ez nincs mindenhol így. Ezért a zéró tolerancia hírét mindenhova el kell juttatni, és ezt a kormány kiemelt célnak is tartja az uniós soros elnökségük alatt is. Tuzson saját kormányának méltatását azzal zárta, hogy örül, mert Magyarország a világon az egyik legbiztonságosabb ország a zsidó közösségek számára.

Az utolsó beszédet Yacov Hadas-Handelsman, Izrael állam magyarországi nagykövete mondta. Ő képviselte Izraelt, az országot, amely a leginkább gyászol, beszéde nem volt kevésbé politizáló Tuzson Bencéénél. Handelsman szerint a világ megosztottsága nem csak politikai, de vallási és kulturális jellegű egyaránt. Izrael megtámadása csak a kezdet volt, a valódi tét a nyugati értékek megóvása, mondta a nagykövet csatlakozva ahhoz a gondolathoz, hogy még a nyugati világ országaiban sem állnak ki mindenhol kellőképpen Izrael mellett. „Még olyan országok is, amelyek alapítása óta mindig is kiálltak Izrael mellett az antiszemitizmus erősödését tapasztalják”, mondta a nagykövet.

Ahogy Tuzson, úgy ő is elmondta, hogy a magyar kormány valóban védelmezi a zsidó közösségeket az országban, és hogy Izrael és Magyarország közös értékeken osztozik.

Lejátszották Almog Holot, a terrortámadások egyik túlélőjének videóüzenetét is. A 45 éves Holot a Nirime kibucban élt, és itt töltött el 12 órát a Hamász terroristáinak pusztítása alatt, a felvételen pedig azt is elmondta, hogyan evakuáltak őket a területről. Hatalmas fájdalommal gondolt vissza a történtekre és arra is, hogy most már képtelen lenne visszaköltözni egykori otthonába, mivel a terület jelenleg nem biztonságos.

Holot mindenkit arra szólított fel, hogy legyenek lojálisak Izraellel szemben, mivel ami most zajlik, az nem az arabok és az izraeliek harca, hanem a sötétség és a fény küzdelme. A videóban arról is beszélt, hogy számára hihetetlen, ahogy a női szervezetek hallgatnak a történtekről annak ellenére, hogy felvételek bizonyítják, mennyi szörnyűséget követtek el a terroristák a nőkkel szemben.

Amiről a beszédekben szó volt, az szinte még a jelenhez tartozik. A megemlékezés tárgya annyira friss, hogy sokkal inkább hatotta át az elhangzottakat a politika, mint a rezignáltság és a múlt megrendült felidézése. Az eseményeket végül zsidó imádságok zárták, végül Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija szólított fel mindenkit, hogy mondják el közösen a kádist, a zsidó vallás egyik legősibb imáját. A tömeg ez után a zsinagóga előtti Herzl Tivadar parkba vonult, ahol az egy éve meggyilkolt áldozatok neveit és életkorát sorolták fel, majd mécseseket gyújtottak emlékükre. Nagy részük fiatal volt, a túszok közül pedig még százegyen várják a szabadulásukat.