Népszava: Hónapok óta nem volt egyeztetés Erasmus-ügyben a kormány és Brüsszel között

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményben állította, hogy a modellváltó egyetemek kuratóriumainak működéséről szóló, most társadalmi konzultációra bocsátott törvénymódosítási javaslatot az Európai Bizottság (EB) ismeri, mert tíz hónapja megkapta. A Népszava szerint viszont az EB nagyjából akkor kapta meg magát a jogszabályon változtató javaslatot, amikor az kedden kikerült a kormány honlapjára.

A Népszavának több, egymástól független forrás megerősítette, hogy Brüsszel és Budapest között hónapok óta nem folyt érdemi párbeszéd a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021-es törvény módosításáról, ami elengedhetetlen az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program uniós finanszírozásának a helyreállításához.

A kedden közzétett törvényjavaslat a Népszava szerint valószínűleg nem egy frissen egyeztetett szöveg, ettől függetlenül a végén elnyerheti az EB tetszését, merthogy az év elején a felek már közel álltak a megegyezéshez, csak néhány sarkalatos kérdésben nem sikerült dűlőre jutniuk.

Ahogy arról korábban is írtunk, több kérdésben is úgy tűnik, hogy a tervezet szövege csak a kormány álláspontját tükrözi azzal szemben, ami az Európai Bizottságéról korábban kiszivárgott. Például a tervezet részben külön kezelné a nem egyetemi, uniós támogatásokat nem kapó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, mint az MCC-é, így ezeket több szigorítás alól kivenné. 2022-ben a miniszteri Tanács bizottsági javaslatra általánosságban találta úgy, hogy az ilyen alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.

A Népszava szerint Budapest és Brüsszel egészen a közelmúltig egymásra tolta a felelősséget az egyeztetések megakadása miatt, mindkét helyen azt állították, hogy a másik térfelén pattog a labda. A törvény módosításáról szóló előterjesztéssel a kormány a lap szerint abban reménykedhet, hogy sikerül felgyorsítania a megegyezéshez vezető folyamatot.

A Népszava cikke megemlíti, hogy szerdán Palkovics László egykori miniszter lemondott a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának éléről. Az indoklás szerint azért, hogy segítse a magyar kormány sikeres tárgyalásait az EU-val.

Az Erasmus népszerűségét mutatja, hogy talán az egyetlen olyan európai uniós program, amiről filmet készítettek (magyarul Lakótársat keresünk néven). A felsőoktatásban tanulók jellemzően fél, de akár egy évig is folyamatosan áthallgathatnak vele egy külföldi főiskolára, egyetemre havi támogatással. Az EU Erasmus+ néven fogta össze az Erasmust és a hasonló (például szakképzési) mobilitási programjait.

Vitályos Eszter kormányszóvivő már augusztus végén arról beszélt: amíg nincs előrelépés az ügyben, a kormány a hallgatóknak „az Erasmus-program helyett a Pannónia-programot biztosítja”, „hogy ne érezzék úgy, hogy kimaradnak valamiből”, de azt nem mondta ki, hogy ez az összes ilyen egyetemet érinti-e, és elvi lehetősége még lett volna annak, hogy az új szemeszter kezdetéig megállapodjanak.

Csakhogy idén augusztusban több mint 200, szeptemberben pedig több mint 500 magyar egyetemi hallgató ment külföldre tanulni a Pannónia programmal. Összehasonlításképpen: az Erasmus+ programban tavaly még mintegy 10 ezer magyar hallgató vett részt (nem csak a modellváltó, hanem az összes egyetemről és főiskoláról).