Tízezer pedagógus már vizsgázott a Nemzeti Alaptantervből, huszonheten megbuktak

Közel tízezer pedagógus vizsgázott le eddig a Belügyminisztérium által előírt tízórás távoktatási képzésen, melynek célja, hogy a tanárok, tanítók és az óvodapedagógusok megújítsák az ismereteiket a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és az Óvodai nevelés országos alapprogramjával kapcsolatban. A Népszava szerint 27-en nem mentek át a vizsgán, nekik még két lehetőségük lesz javítani.

A lap a Belügyminisztériumtól megtudta, hogy kedd délutánig mintegy 51 ezer pedagógust értesítettek a képzésről, közülük nagyjából 21 ezren regisztráltak. A képzés teljesítéséhez szükséges vizsgát a regisztrálók közel fele teljesítette, 27 ember megbukott. A minisztérium hozzátette, hogy a képzés és a vizsga nem egyszerre válik elérhetővé minden pedagógusnak, hanem meghatározott időközönként kapnak hozzáférést.

Korábban megírtuk, hogy a tízórás távoktatási képzések 2024. szeptember elsején indulnak, és legkésőbb 2025. január 31-ig kell őket teljesíteni. A Népszava úgy tudja, hogy elsőként az óvodapedagógusoknak nyílt meg az online felület, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít. A pedagógusoknak tananyagcsomagot kell letölteniük a tanított tárgyaikból, ezeket maguknak kell feldolgozniuk, majd egy 20 kérdésből álló online tesztet kell kitölteniük. A sikeres vizsgához legalább 15 kérdésre helyes választ kell adniuk.

Bár a cél az, hogy felfrissítsék a tudásukat a NAT-ról és az Óvodai országos alapprogramról, a képzés elvégzését az idén induló teljesítményértékelés során is figyelembe veszik.

A Belügyminisztérium közölte azt is, hogy egyelőre óvodapedagógusoktól érkeztek csak visszajelzések, ők pozitívan értékelték a tananyag szerkezetét, tartalmát. A Pedagógusok Szakszervezete (PDSZ) szerint sokan megalázónak tartják a számonkérést, vizsga helyett inkább vitázni kellene a NAT-ról. A PDSZ ügyvivője a Népszavának azt mondta, hogy nem lehet tudni, hány pontot ér majd a képzés elvégzése a teljesítményértékelésnél, és azt sem, mekkora fizetésemelés jár azoknak, akik 80 százalék fölött teljesítenek.

Nagy Erzsébet ügyvivő szerint a vizsgán feltett kérdések sokszor szakmaiatlanok vagy primitívek. Egy kérdéssor is eljutott a PDSZ-hez, amiben olyan feleletválasztós kérdés is szerepel, hogy mi a célja a korszerű idegennyelv-tanításnak. Erre két választ lehetett adni: az egyik a „szavak tanulása”, a másik a tanuló „nyelvi cselekvőképességének fejlesztése.” A PDSZ ügyvivője úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre még a diákok is tudják a választ. A pedagógusok kötelező képzését egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar is kritizálta. Szerintük ez felesleges, mert a tanárok munkavégzése szabályozott és ellenőrzött.

Frissítés: A Belügyminisztérium közleményben reagált Nagy Erzsébet állításaira. Ebben azt írták: „A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek és az érettségi vizsgakövetelmények szakmai tartalmát feldolgozó, az idegennyelv-tanárok számára fejlesztett ”Idegen nyelv és célnyelvi civilizáció 1-12. évfolyam„ című képzés vizsgakérdései között nem szerepel a ”Mi a célja a korszerű idegennyelv-tanításnak?„ kérdés. Az idegen nyelveket oktató tanárok képzése a képzés ütemezése szerint még el sem kezdődött, így elvileg kizárt a vizsgakérdések ismerete.” A minisztérium szerint Nagy Erzsébet „nyilvánvalóan valótlanságot állított” akkor, amikor a pedagógusok vizsgakérdéseiről nyilatkozott.