Simor András: Magyarországon az állam messze túldimenzionált szerepet játszik a gazdaságban

Simor András és Jaksity György közgazdászok voltak a héten Veiszer Alinda beszélgetős műsorának vendégei. Veiszer fő témája a hazai gazdaság helyezte volt, kezdésként arról kérdezte Simort és Jaksityot, mennyire értenek egyet a magyar gazdaságról keringő különböző narratívákkal, illetve, hogy hogyan látják, mit reagált a piac ezekre a kijelentésekre. Két példát emelt ki, Matolcsy György jegybankelnököt, aki szerint egyértelműen úttévesztés történt a gazdaságban, méghozzá 2021-ben, illetve Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját idézte még, aki szerint március 3-án, a jegybankelnök jelenlegi mandátumának lejártával vége lesz a gazdaság irányítói között fennálló ellentétnek, „addig már guggolva is” kibírják

Jaksity azzal kezdte, a gyors válasza annyi, hogy a forint gyengült, de szerinte elhanyagolható mértékben, egyébként is erős árfolyamról indult, nem volt számottevő változás, hasonló helyzetben a brazil real 5-10 százalékot esett volna.

Azzal folytatta, hogy „A gazdaság úgy működik, ahogy működtetik, az infláció növekedése olyan, amilyen az ország, a forint viszont érthetetlenül magas volt, amit magyaráz a magas kamat.” Hozzátette, szerinte normalizálódás folyik, és az hogy a gazdaságpolitika irányítói között szakmai feszültség valósul meg, az is teljesen normális.

Simor az úttévesztéssel egyetért, azonban az szerinte 2016-17-ben volt, amikor is a növekedés maximalizálódott, elkezdtek kifogyni a magyar gazdaságban lévő kihasználatlan kapacitások, tehát a gazdaság mindenféle további gyorsulása innentől kezdve inflatorikus volt. Ő úgy fogalmazott, „amikor az infláció elkezdett felpörögni, létrejött egy fenntarthatatlan növekedési helyzet.” A Matolcsy György által megjelölt 2021-es dátum az ő olvasatukban az az év volt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az a gazdaságpolitikai mix az fenntarthatatlan, és elkezdődött a felelősök keresése. A Magyar Nemzeti Bank megtalálta a kormány mint felelőst, míg a kormány a MNB-t látta ugyanebben a szerepben.

Hogy hogyan kellene jól működnie e két szereplő kapcsolatának? Úgy gondolják, alapvetően a konfliktus bele van kódolva a rendszerbe. Ha az infláció a megjelölt célok felett van, akkor a nemzeti banknak szigorítania kell a monetáris politikán, emelnie kell a kamatokat, ezzel lassítva a növekedést – ezt persze semelyik kormány nem szereti. Amerikában vagy Németországban például kulturáltan kezelik ezeket a dolgokat, nem ugranak egymásnak, vélik.

A hazai jegybank következő elnöke kapcsán felmerülő nevek között a legvalószínűbb Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter, jegyezte meg Veiszer a Telexen megjelent elemzésből idézve, amely rész úgy hangzik: „Vargát talán jobban ki lehet engedni a független terepre, és akkor is lojális marad”. Először Simor András reagált, aki szerint Magyarországon a miniszterelnök nagyon meghatározó a tekintetben, hogy milyen kormányzati struktúrát alakít ki maga körül és ő nem igazán hívője ezeknek az úgynevezett független intézményeknek. Szereti, ha minden intézmény a működésével az általa kigondolt kormányzati politikát segíti elő. Úgy fogalmaz,

„az én megfigyelésem szerint, amikor Orbán Viktor kinevez valakit egy független intézmény élére, akkor ő 100 százalékig biztos az illető lojalitásában.”

Most viszont, úgy véli, előjöttek a problémák és a konfliktusok élesednek, mindenki próbálja védeni a saját álláspontját. A jegybank elnökének emelnie kell a kamatokat akkor is, ha ez gazdasági visszaesést okoz, de ha ezt nem teszi meg, akkor nem teljesíti a kötelességét, és akkor magasan marad az infláció.

Simor kifejtette, szerinte azért jó, ha az állam viszonylag kevésbé avatkozik be a gazdasági folyamatokba, mert sok millió vállalkozó döntéseiből kialakul egy valamiféle optimum. Ha a kormány túl nagy befolyást gyakorol a gazdaságra, akkor egy ember szava dönt, és mi van, ha ő rosszat gondol? Szerinte Magyarországon az állam messze túldimenzionált szerepet játszik a gazdaságban. Ha jót gondolnak és jól valósítják meg, akkor az nagyszerű, de ha nem, akkor ott vagyunk, ahol most.

Jaksity György viszont ekkor egy új fogalmat dobott be a beszélgetésbe, szerinte amivel minden ország jegybankja és kormánya játszik, az a hitelesség. A kormányok hitelessége eleve vitatható, ott nem olyan meglepetés, ha nem hitelesek, ám a jegybanknak egzakt célja és feladata van, és ez törvény.

2022 októberben például összeomlott a forint és mindenki menekült a magyar eszközökből, mert a jegybank úgy döntött, hogy itt az ideje a kamatemelésnek, miközben az infláció szaladt felfelé.

A továbbiakban a német gazdaság problémáinak a magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról esett szó, és arról, hogy vajon fel lehet-e építeni egy jó gazdaságpolitikát úgy, hogy ne kötődjünk a mostanihoz hasonló módon valakihez, jelen esetben leginkább az Európai Unióhoz.

Az akkumulátorgyártásra térve azt mondták, hogy nem lehetett előre látni mindent, azonban az, hogy ilyen pici gazdaságként ennyire koncentráltan ráálljunk az amúgy is fajsúlyos autóipar mellett az elektromobilitásnak szinte minden elemére, az magában hordozta, hogy elég egy ilyen kis lassulás is és már az problémához vezethet.

Az interjú hátralevő részében a következő témákat érintették még:

• a magyarok nem itthon vásárolnak, ezért jelentős hiány tapasztalható az áfabevétel terén;
• Hernádi Zsolt kifakadása az extraprofitadók ellen;
• az adófilozófia kérdése Magyarországon.

Az interjút teljes egészében, jelképes havidíjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni.