Magyarország tanult a 2013-as árvízből, de még nem minden fejlesztés készült el

A 2013-as rekordárvíz jól ráijesztett az árvízvédelmi szakemberekre, számos fejlesztést kezdeményeztek, amiből sok el is készült, de még mindig vannak befejezetlen beruházások. Míg Sződligeten, Nagymarosnál például elkészült a mobilgátrendszer, addig Vácon elúszott a projekt. A fővárosban Újpesten és a Római-partnál vannak befejezetlen szakaszok.

Vasárnap kezdődött a politikai számháború arról, hogy mennyit költött a kormány árvízvédelmi fejlesztésekre. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő közösségi oldalán tette közzé, hogy mindössze 180 milliárd forintot költött erre a célra a kormány uniós (KEHOP-os) pénzekből az elmúlt támogatási ciklusban, ami szerinte nevetségesen kevés.

Még 100 milliárd forintnyi fejlesztés zajlik

Ezután a kormány több tagja is megnyilvánult, részben alátámasztva Hadházy adatait. Rétvári Bence államtitkár arról beszélt kedden, hogy 150 milliárd forintnyi értékben fejeződtek be mostanra árvízvédelmi beruházások, ideértve a Duna-projektet is, mely 152 települést érintett. Ez utóbbi 120 kilométernyi szakaszon a védvonal töltésének megerősítését takarja és 28 milliárd forintba került.

Erre az összegre aznap Dömötör Csaba államtitkár is ráerősített, kiemelve, hogy sokkal jobban állunk árvízvédelmi szempontból, mint 2013-ban. Felsorolt néhány nagyobb projektet, például a visegrádi mobilgátat, a Mosoni-Dunán épített árvízkaput vagy a Ráckevei Duna-ágon elhelyezett vízleeresztőt. Bár biztatóan említette meg, hogy további 100 milliárd forintnyi fejlesztés folyamatban van, ezek befejezetlensége inkább nyugtalanítóan hangzik.

Csillaghegynél és Újpesten hiányos a védelem

Ilyen nem teljesen elkészült védmű található a fővárosban a Duna két kritikus szakaszán, Csillaghegynél és Újpesten. Bardóczi Sándor főtájépítész a közösségi oldalán nemrég arra panaszkodott, hogy a Nánási-Királyok útján húzódó Római-parti gátnak a tervezését egy, a parti mobilgátban érdekelt ingatlanlobbi által indított per gátolja éppen. A Római parti mobilgátvita hosszú időre nyúlik vissza, de közben azért történt is valami: 2023 végéig 6,2 milliárd forint uniós támogatásból megépült többek között a pünkösdfürdői gát és az Aranyhegyi-patak védműve.

Halad, de nem fejeződött még be az újpesti Duna-parton húzódó védvonal megerősítése sem, amit a városvezetés egyébként a legfontosabb budapesti árvízvédelmi fejlesztési feladatnak tart. Több szakaszon elkészült a védmű, de máshol még csak a tervezésnél tart. A mobilfalakat is tartalmazó teljes újpesti rendszer 2029-re készülhet el teljesen, addig maradnak a homokzsákok. A legutolsó összegzés szerint a főváros 2013 óta 10 milliárd forintot költött árvízvédelemre, és még nagyjából 30 milliárdot fordít a további megerősítésekre.

A váci mobilgátrendszer nem készült el

Ahogy az államtitkárok is kiemelték, több településen is épült mobilgátrendszer, de van olyan város, ami lecsúszott a már előkészített beruházásról. Sajnos, a nagymarosihoz és a sződligetihez hasonló mobilgát rendszer Vácon nem épülhetett meg – írta az árvízvédelmi beruházásokat firtató körkérdésünkre a váci önkormányzat sajtóreferense.

A váci mobilgátrendszernek a helyi lap szerint már hat éve készen kellene lennie. A beruházásra volt terv és pénz is, de az építése addig húzódott különböző okok miatt, hogy 2019 júniusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium törölte az uniós forrásból támogatott fejlesztések közül.

Igaz, hogy mobilgát nem lett, de a váci önkormányzat tájékoztatása szerint két kapcsolódó felújítás is elkészült az utóbbi években. Felújítottak egy, a deákvári városrészben található vízgyűjtőt, és több rekonstrukciót végeztek el a folyóba ömlő patakon, ami a dunai árvizek idején a visszaduzzasztás miatt egy sűrűn lakott lakótelepet veszélyeztetett. Ezeket saját forrásból valósították meg, az utóbbi fejlesztés több tízmillió forintba került.

80 centivel magasabb a töltés a Mosoni-Duna mellett

Győrújfalu lakosait a 2013-as árvíz idején kitelepítették, ezért ott külön kíváncsiak voltunk arra, hogy a beígért fejlesztések közül mi valósult meg. Győri tudósítóink információi szerint a 11 évvel ezelőtti nagy árvíz óta a Mosoni-Duna mentén elkészült a véneki torkolati műnél az árvízkapu, amit most le is zártak. Így a Duna nem tud visszaduzzasztani, ezáltal alulról is emelni a szintet Győrnél és az alsó-szigetközi településeken, így Győrújfalunál is. A községben a töltés 2014 óta közel nyolcvan centiméterrel magasabb a Mosoni-Duna mellett, mint tizenegy éve, a védekezés idején volt. Keresztmetszete – ezáltal állékonysága – közel másfélszerese a korábbinak.

Szigetmonostor volt 2013-ban az a település, ahol egy hónapig tartott az árvízi védekezés, mert egy magasparti szakaszon áttört a Duna, és elöntötte a település néhány utcáját, írta lapunk érdeklődésére Molnár Zsolt polgármester. Az árvíz levonulása után a Nagy-dunai oldalon (Váci Dunaág) megépült a védvonal, ahol ezen a szakaszon a 2013-as szint felett 60 centiméterrel magasabban van a gát koronája.

A Szentendrei-Dunaágon 2018-ban plusz támogatásból megemelték a gát szintjét és agyagpaplant terítettek, ezzel fokozva a töltés stabilitását. A 2013-ban problémás magaspart helyreállítását is elvégezte a vízügy. Azaz Szigetmonostoron az ígért beruházásokat mind végrehajtották, még magasabb műszaki tartalommal, mint azt 2013-ban ígérték, foglalta össze a polgármester.