A pártok játszótere, ahol Karácsony most megpróbál rendet rakni, kérdés, hogy sikerül-e

„Csak olyanok jelentkezhetnek, akik rendelkeznek a szükséges végzettséggel és tapasztalattal – párttagkönyvet viszont senkitől nem kérünk” – írta Karácsony Gergely posztjában, amiben bejelentette, hogy októbertől gyökerestől alakítják a fővárosi cégek vezető- és ellenőrző testületeit. Hosszú idő után újdonság lenne, hogy nem pártok jelöltjeiből állnak össze a budapesti cégek igazgatóságai és felügyelőbizottságai, hanem tényleg szakemberekből. A fővárosi frakcióvezetők és Magyar Péter viszont nem feltétlenül elégedett. Hogy épültek fel eddig ezek a testületek? Mit csinált ott egy volt pénzügyminiszter vagy egy önkormányzati képviselő?

Karácsony Gergely bejelentése szerint a fővárosi cégek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságában a legfontosabb változások, hogy

• megszüntetik az igazgatósági pozíciók kétharmadát;
• közel a törvényi minimumra csökkentik a felügyelőbizottsági tagok számát;
• nyílt pályázatot írnak ki a fővárosi cégek összes igazgatósági és felügyelőbizottsági posztjára, illetve az olyan cégvezetői pozíciókra is, ahol a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozik a kinevezés;
• szakmai tapasztalatot és végzettséget várnak el;
• kvótát vezetnek be: az igazgatósági és a felügyelőbizottsági-tagok legalább egyharmada nő lesz.

Ezzel jelentős, sokak által már régóta szorgalmazott módosítást vezet be az új ciklusra Karácsony. A cégek népes igazgatóságait és felügyelőbizottságait az előző ciklusokban rengeteg kritika érte, mert a pártok kifizetőhelyeinek tartják ezeket a posztokat. Eddig ugyanis a Fővárosi Közgyűlésben kialakult erőviszonyok alapján osztották el az igazgatósági és felügyelőbizottsági helyeket is: gyakorlatilag minél nagyobb volt egy párt frakciója, annál több posztra jelölhettek embert. Így viszont jellemző volt, hogy szakemberek és hozzáértők helyett pártok különböző káderei kerültek ide.

A személyi döntések közgyűlés elé terjesztésének joga a főpolgármesternél van. A többség nélkül maradt Karácsonynak jól át kell majd gondolnia, hogy kiket javasol, mivel saját maga mellé össze kell gyűjtsön 16 közgyűlési tagot is, akik támogatják a kinevezéseket. Ezért sem lehet véletlen, hogy a főpolgármester épp most vezeti be az új rendszert. Karácsony azt ígérte, hogy csak a nyilvános pályázatok, a szóbeli meghallgatások és a közgyűlésbeli frakciókkal való egyeztetés után teszi meg személyi javaslatait a közgyűlésnek.

Jutott hely volt pénzügyminiszternek, frakcióvezetőnek és rengeteg politikusnak

Az igazgatósági és felügyelőbizottsági pozíciók jelentős csökkentésével is sok helyet kell majd feltöltenie a fővárosnak, mivel Budapestnek összesen 29 gazdálkodó szervezete van. A HVG azt írta, hogy még a csökkentés után is mintegy száz helyre kell majd új embereket találni. Azt, hogy az igazgatóságokban és fb-kben néhány szakember mellett valóban tucatszámra ültek pártok emberei is, azt a most véget érő ciklus testületei mutatják be a legjobban. Ez egyébként nem csak utóbbi években volt jellemző, régi „szokás” volt ez a fővárosban.

Elég megnézni Budapest legnagyobb cégei közé tartozó Budapesti Közlekedési Központot (BKK). A BKK jelenlegi igazgatóságának elnöke Draskovics Tibor, aki Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke, majd Gyurcsány kormányaiban pénzügy- és igazságügyi miniszter is volt. A hétfős igazgatóságban Draskovics mellett ott van többek közt az MSZP-s Agócs Ádám, a Momentum fővárosi listáján szereplő Kabos Eszter, de például Simon András is, aki jelenleg a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója. Egy hely jutott azért a Fidesznek is, VIII. kerületi önkormányzati képviselőjük, Szilágyi Demeter is ott van az igazgatóságban.

A BKK felügyelőbizottságban is hasonló a helyzet. A hatfős testület jelenleg hiányos, mivel tagja volt az MSZP-s Czeglédy Gergő, Óbuda letartóztatott alpolgármestere is. Az fb elnöke Iker Áron, a Momentum Vas megyei közgyűlési képviselője, mellettük ott van Berényi Erzsébet Matild, aki 2014 és 2019 között Újpesten volt ellenzéki képviselő, sőt még Wintermantel Zsolt is, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője.

Más cégekben, sok helyen még a színházakban is bőven akad politikus, vagy korábban politikai szerepet vállaló igazgatósági és felügyelőbizottsági tag. Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottsági elnökének 2019-ben például Bodnár Zoltánt nevezték ki, aki korábban volt az MNB alelnöke, de DK nemrég megszűnt árnyékkormányának is tagja volt. A vagyonkezelőbe öt éve beválasztottak Bagdy Gábort, Tarlós István főpolgármester-helyettesét és Csizmazia Ferencet, aki Budapest XVI. kerületében ellenzéki képviselő.

A Radnóti Miklós színház felügyelőbizottságába nevezték ki 2019-ben Altfatter Adalbert, újpesti ellenzéki egyéni képviselőt és Gyorgyevics Miklós, Fidesz-KDNP-s politikust is. Az Örkénynek és a Katonának is jutott pártpolitikus: előbbi felügyelőbizottságának tagja Camara-Bereczki Ferenc Miklós VIII. kerületi, az MSZP-ből időközben kivált önkormányzati képviselő, míg utóbbinak Farkas Krisztina, a Jobbik 2019 novemberében megválasztott szóvivője.

A hasonló példákat hosszan lehetne sorolni, de akad még néhány látványosabb példa. A Budapest Esély Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke Korózs Lajos, szocialista politikus; 2019-ben a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. fb-jébe elnökként került be Őrsi Gergely, a II. kerület MSZP-ből kilépő polgármestere; a bizottság tagja pedig Perlai Zoltán, a DK politikusa, aki Budafok-Tétényen önkormányzati képviselő. Az Átlátszó a Fővárosi Közgyűlés 2019-es megalakulása után részletesen is összegyűjtötte a felügyelőbizottságokba és igazgatóságokba bekerült politikusokat: az ellenzék és a kormánypártok is bőven adott tagokat.

Miért pont most kezdett átalakításba Karácsony?

A főpolgármesternek a következő ciklusban sokkal kompromisszumosabb politizálásra kell készüljön, mint azt az elmúlt öt évben megszokhatta. Ahogy korábban cikkünkben bemutattuk, ahhoz, hogy meglegyen a többsége a Fővárosi Közgyűlésben mindenképpen szüksége lesz a Tisza Párt vagy a Fidesz képviselőre. A két opció közül nagyobb esély van arra, hogy Karácsony Gergely először a Tiszával ül le tárgyalni. Magyar Péter a kampány alatt sokat kritizálta, hogy a fővárosi cégek vezetőit nem pályázaton választják, illetve az sem tetszett neki, hogy az igazgatóságokban és a felügyelőbizottságokban is pártdelegáltak ülnek. A Tisza elnöke ki is jelentette: ők biztosan nem ülnek be fővárosi cégek igazgatóságába.

Szintén szempont lehetett az átalakításnál, hogy Karácsonyt most már nem tudják azzal a sarokba szorítani a pártok, hogy csak akkor biztosítják számára a többséget, amennyiben jelöltjeik jó helyeket kapnak valahol. A főpolgármester pedig az általa vezetett listáról bekerült hat képviselővel önmagában többséget nem tud szerezni, ahhoz mindenképp más pártokra is szüksége lesz.

A felügyelőbizottságok és az igazgatóságok egyébként a főpolgármesteri kampány központi témái közé tartoztak, a tagok miatt Karácsony Gergely sok kritikát kapott a kihívóitól. Szentkirályi Alexandra rengeteg alkalommal beszélt arról, hogy az egész főváros tele van „Gyurcsány fiókákkal”, példának legtöbbször Draskovics Tibort hozta. Vitézy Dávid szintén azt képviselte, hogy az igazgatóságok és a felügyelőbizottságok nem lehetnek „kifizetőhelyek”, és több szakemberre van szükség.

Karácsony átalakításával azonban sem Vitézy, sem Magyar Péter nem elégedett.

Vitézy a pályáztatás lebonyolítását „látványpékségnek” tartja. Szerinte elképzelhető, hogy „a választók által kisebbségbe szorított, Budapestet eddig vezető gazdasági és politikai elit hatalomátmentési kísérletét látjuk”. Magyar Péter pedig azt írta Karácsony Facebook-posztja alá, hogy „a mostani bejelentését és a pályázati kiírást is a fővárosi frakciók nélkül tette meg, viszont már napokkal korábban értesítette a DK–MSZP-frakciót, hogy készüljenek és az embereik pályázzanak”, majd azt kérte számon Karácsonyon, hogy „ha jól értem, továbbra is ön akar egy személyben javaslatot tenni a kinevezendő vezetők személyére”, ami amúgy a főpolgármester kizárólagos joga. A főpolgármester jelöltjeiről aztán a közgyűlésnek kell döntenie, ebben azonban Magyar ebben a formában sem szeretne részt venni. Szentkirályi pedig annyit írt, hogy „mostantól szakértelem is kell a fővárosi cégek vezetéséhez. Ezek szerint eddig csak Gyurcsány emberének kellett lenni hozzá?”, bár, mint fentebb írtuk, a fővárosi cégek felügyelőbizottságában közgyűlési frakciójuk arányában eddig is voltak fideszes delegáltak.

A kérdés így most az, hogy beigazolódnak-e a Karácsony Gergely módosítását ért kritikák, vagy valóban kiszorulnak a pártokhoz közel álló emberek az igazgatóságokból és a felügyelőbizottságokból. Ha valóban érdemi átalakulás történne ezen a téren azzal a főpolgármesternek egy évtizedes, sokat kritizált „szokást” sikerülne lezárnia – legalábbis a következő ciklusra biztosan.