L. Simon László: Ez nem oroszpártiság, ez a normális értékek melletti kiállás

„Az uniós elnökség első heteiben a miniszterelnök bravúros politikai tetteket hajtott végre” – mondta L. Simon László kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója a Tranzit Fesztiválon tartott beszélgetésben. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor „békemissziót” folytatott azzal, hogy az EU-s elnökséget átvéve rögtön Ukrajnába, Oroszországba, majd Kínába utazott. „Ez egy fricska is volt, nem is kicsi, de a politikába beleférnek az ilyen fricskák.” Szerinte az már más kérdés, hogy van-e beleszólásunk abba, hogyan alakul a mi sorsunkat is befolyásoló politikai tér, és úgy gondolja, hogy ebben nincs nagy mozgásterünk, és ez akkor változna, ha az Európai Unióban erősebb pozícióink lennének.

A beszélgetés témája egyébként Magyarország szerepe volt az átalakuló világban, a beszélgetőpartner pedig Magyari Péter, a Válasz Online újságírója. Nem volt egy kifejezetten túlfűtött az egyórás párbeszéd, L. Simon gyakran nem is hagyta, hogy Magyari végigmondja, amit elkezdett, és ugyanilyen gyakran ügyesen félreértelmezte és a saját képére formálta azt, amit az újságíró megpróbált átadni.

Némi vita alakult ki a két beszélgetőpartner között abban, hogy az Európai Unió vajon megsérti-e a saját szabályait Magyarország szankcionálásával, vagy azzal, hogy nem hagy elég teret a konzervatív hangoknak. „Az európai politikában a demokratikus szabályokat egy másodperc alatt felrúgták, ez azt jelenti, hogy valójában nagyon szűk a mozgásterünk, és bele akarnak kényszeríteni minket egy nagyon szűk alagútba, hogy azon haladjunk végig. A magyar politika mindent megtesz, hogy kierőszakolja magát ebből az egészből” – mondta L. Simon, megjegyezve, hogy ennek az eredménye attól is függ, milyen eredménnyel zárul majd az amerikai elnökválasztás.

Arról, hogy mi lesz Magyarországgal, ha Donald Trump nyer, már tegnap Kolozsváron is beszélt L. Simon. Azt mondta:

„Mindenesetre én azt gondolom, hogy Trumppal kapcsolatban a magyar politikának vannak hamis illúziói. Tehát, ha mi azt gondoljuk az anyaországban – ahogy a miniszterelnök elmondta a tusnádi beszédében –, hogy a mi szempontunkból valami hihetetlen nagy pozitív fordulatot fog hozni Trumpnak a győzelme, akkor tévedünk.”

Az elnökválasztásról később némi konteót is belengetett, megjegyezve, hogy ő azt olvasta: azért indították Joe Biden helyett Kamala Harrist, mert van egy megállapodás, hogy ha Harris nyer, akkor Hunter Biden ellen minden vádat ejtenek majd.

Az Európai Unióra visszatérve L. Simon szerint a blokk éppen szerződést szeg, mivel „az Európai Parlament az alapszerződésétől és a rá vonatkozó szabályoktól eltérően lopakodó jogalkotás formájában terjeszti ki a saját hatáskörét”. Mindezt a Magyarországra kivetett jogállamisági eljárással és a források megvonásával kapcsolatban mondta. „Lehet azt mondani, hogy a mi politikánk túlzottan konfrontatív, attól még a szabályok betartása nem csak ránk vonatkozik.”

Magyari szerint ezzel szemben bőven van vita a blokkban, sokféle álláspont van, és sok mindent át is lehet vinni, akár a magyaroknak is. Felhívta L. Simon figyelmét arra, hogy a magyar és a lengyel kormány annak idején megtámadta a jogállamisági eljárást, de az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy létező EU-s alapszerződéssel összhangban lévő jogszabályok alapján zajlik. „Nemrég volt olyan per, amit a magyar kormány megnyert, azt, amikor Ausztria beperelte a paksi engedélyeztetési folyamat miatt” – mondta.

L. Simon szerint ugyanakkor a „zsarolásnak, ami Magyarországot illeti, bizonyos szinteken gátat kell vetni”.

A beszélgetés jelentős része az orosz–ukrán háború körül forgott, L. Simon szerint az európai közösség saját írott és íratlan szabályait is felmondja a háború kezelésével kapcsolatban. Szerinte nem helyes, hogy orosz oligarchákhoz köthető oroszok vagyonát kobozzák el EU-s országokban, és az sem, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem engedett orosz sportolókat indulni az olimpián (Magyari később kijavította, hogy csak csapatsportokra vonatkozott a teljes tiltás, de egyes sportágakban is volt, hogy nemet mondott a NOB, ugyanakkor ha az oroszok érmet szereztek, az nem jelent meg az éremtáblán, független résztvevőkként voltak feltüntetve). Azt is megjegyezte, hogy a velencei biennálén sem mutatkozhattak be az orosz művészek, szerinte ez sincs rendjén. „Ez az európai alapértékek súlyos sárba tiprása” – mondta.

„Igen, Oroszország megtámadta Ukrajnát, súlyos nemzetközi szerződéseket sértett, de ebből nem következik az, hogy valakinek a vagyonát el lehet venni. (…) Ezt a beszélgetést Németországban például régen lekeverték volna, és azt mondanák, hogy ez oroszpártiság, pedig ez a normális értékek melletti kiállás, a művészi szabadság védelme. Nem az orosz államot védem, hanem az orosz művészeket, alkotókat és sportolókat, akik nem tehetnek arról, hogy mit csinál az államfőjük.”

Magyari szerint ugyanakkor az oligarchák rokonai az orosz államgépezetet segítik, és ezeket a szankciókat egyébként a magyar kormány is megszavazta, és rendre meghosszabbítja, így ez a magyar kormány döntése is.

L. Simon azt mondta, hogy az egész nyugati politika a jaltai rendszer felbomlása után a területi és etnikai elveket is akarja érvényesíteni, de mindig csak azt az elvet alkalmazza, ami az érdekeit szolgálja. Példának felhozta a koszovói háborút, ahol „kemény békefenntartói támogatással” az etnikai elvek mellett állt ki, az oroszok pedig most etnikai elvekre hivatkozva támadták meg az ukránokat.

Magyari szerint Magyarország az irracionalitást képviseli ebben a szituációban, gyengíti a politikai és katonai szövetséget is, amiben részt vesz. A NATO-ban például folyamatosan nehezítjük a közös döntéshozatalt olyan témákban, ahol nem látszik a magyar érdek, az ukrán kormánnyal történő egyeztetéseket például évekig blokkoltuk. „A politikai megnyilvánulásainkkal politikai szinten nyilvánvalóan gyengítettük a NATO mint csoport pozícióját. (…) Az ukrán kormánnyal való egyeztetéseket nehezítette, amikor az ukrán csatlakozásról tárgyaltak, ez nem jogsértő akadályozás volt, de olyan kívülálló, a többségi megfontolással szembemenő politika, ami nehezíti a NATO helyzetét. (…) A kormányfő egyszerre elfogadja a NATO stratégiai tervét, másrészről olyan politikai nyilatkozatokat tesz, amik homlokegyenest ellentmondanak neki.”

Ezen a ponton a Gulyás István moderátor valamiért úgy döntött, közbeszúrja, hogy „nem Oroszország az igazi fenyegetés sem Európának, sem Ukrajnának”, utalva arra, hogy tőlük keletre nagyobb a veszély, de ezt a fonalat egyik megszólaló sem vitte tovább.

L. Simon a NATO-csatlakozással és Ukrajnával kapcsolatban felhozta az ukrán nyelvtörvényt, és azt mondta, hogy a háború kirobbanása óta ebben az ukránok még hátrébb léptek, nem is előrébb, és ilyen helyzetben Magyarországnak kötelessége képviselnie az álláspontját, és megvédeni a határon túli magyarokat. Azt is mondta, hogy itt más érdekek is vannak, például az amerikaiaknak az ukrán gabonaexport miatti gazdasági érdekek.

Magyari szerint problémás L. Simon relativizálása, hogy egyik és másik oldalnak is megvannak a saját érdekei, és „nem beszélünk arról, hogy itt értékválasztásról is szó van, itt egy elnyomó típusú rendszer területi agressziója feszül neki a szabad világnak”.

A beszélgetést azzal zárták, hogy kinek érdeke jelenleg a háború, és kinek a béke. L. Simon szerint a háború

• Magyarországnak nem érdeke;
• ebben a formában már Európának sem;
• arra viszont nem lehet igennel vagy nemmel felelni egyértelműen, hogy az USA-nak érdeke-e.
• Az oroszoknak ugyanakkor nyilván érdekük volt, de lehet, hogy „nem nagyon tudtak más eszközt választani”, ugyanakkor azt is mondta, hogy óriási az oroszok felelőssége és Putyin rendszerének a bűne. „Egy ilyen háború nem lehet érdeke semmilyen normális tisztességes embernek” – tette hozzá.

A béke ugyanakkor L. Simon szerint

• érdeke lenne Európának;
• az Egyesült Államoknak is, de ebből az nem következik, hogy Európának megfelelő békét szeretnének.

Magyari szerint a háború

• nem érdeke Magyarországnak;
• nem érdeke Európának;
• nem érdeke az Egyesült Államoknak;
• ennek a háborúnak egyetlen érdekeltje van, aki elkezdte.

A béke pedig szerinte Európának és Amerikának is érdeke.