Rácz András: Orbán békemisszióján a három országnak háromféle tervet adott elő, már ahol hagyták megszólalni

Orbánnak se terve, se mandátuma, se hitelessége nincs, és nem is tudna rövid távon hatást gyakorolni az orosz–ukrán háborúra, írja Facebook-posztjában Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Erre három okot is felsorol.

Az első az, hogy a háború ezen fázisában mindkét fél abban bízik, hogy a harctéren tud nyerni: az orosz vezetés meg van győződve róla, hogy tovább bírja élőerővel és hadianyaggal, mint ameddig a nyugati országok hajlandók Ukrajnát támogatni, az ukrán vezetés pedig abban bízik, hogy a folyamatos támogatással kivérezteti az orosz hadsereget. Az amerikai elnökválasztás hozhat az Ukrajnához való hozzáállásban változást, de az elnököt január előtt semmiképp nem iktatják be.

„Még ha egy új amerikai adminisztráció (Ukrajna támogatásának folytatása helyett) valóban meg is próbálná rákényszeríteni a harcoló feleket a békekötésre, ez semmiképp sem fog tudni jövő év januárjánál előbb elkezdődni. Azaz, hacsak nem történik valami teljesen váratlan és előrejelezhetetlen esemény (mint például a Trump elleni, egészen rémületes merényletkísérlet), a háborút a következő hat hónapban még a fenti trendek fogják meghatározni, nem pedig az új amerikai adminisztráció akarata. Ez az időtáv pedig bőven túlnyúlik a magyar EU-elnökség december végéig tartó mandátumán” – írja a szakértő.

„Azaz szaladgálhat Orbán Viktor fel-alá a világban annyit, amennyit csak akar, visszaélve az EU-elnökség adta láthatósággal, de a háború folyására ez rövid, hat hónapos távon semmiféle érdemi hatást nem fog gyakorolni” – tette hozzá.

Nemcsak emiatt értelmetlen Orbán Viktor békemissziója azonban Rácz szerint, hanem azért is, mert nincs semmiféle béketerve. „Az »Azonnali tűzszünetet, most!« az nem terv, hanem egy üres lózung. Egyetlen valós hatása lenne: legitimálná az orosz területi hódításokat” – írta. „Olyannyira nincs Orbán-terv, hogy Orbán eddig a »békemissziója« három fő állomásán három, lényegesen különböző álláspontot hangoztatott, nem pedig egy konkrét tervet próbált elfogadtatni.” A miniszterelnök Moszkvában nem is tudta elmondani saját elképzeléseit, mivel Putyin nem tágít attól, hogy a háború Oroszország feltételei szerint fog véget érni. Ukrajnában Orbán Viktor valamiféle szakaszos tűzszünetről beszélt, Pekingben pedig a kínai rendezési tervet magasztalta.

„Másrészt, Orbánnak semmiféle mandátuma nincs a közvetítésre. A harcoló felek egyike sem kérte fel őt közvetíteni. Nem képviseli az Európai Uniót sem (hiába próbált úgy tenni a »békemisszió« elején), a NATO-t pedig még annyira sem” – írja Rácz. A szakértő azt is felvetette, hogy mennyire pozitívum az tulajdonképpen, hogy a miniszterelnök ilyen hamar össze tudta hozni a találkozót Putyinnal és Hszi Csin-pinggel is, illetve hogy tényleg ő kezdeményezte-e az összejöveteleket, vagy a kijevi utat látva Putyin magához rendelte Orbánt, aki erre éppúgy nem tudott nemet mondani, mint a 2023-as pekingi találkozójukra.

Rácz szerint az sem igaz, hogy csak Orbán Viktor lenne képes közvetíteni az országok között: Erdoğan például sokkal gyakrabban teszi ezt, „ráadásul sokkal fontosabb ügyekben (gabonamegállapodás, fogolycserék stb.)”, ezen kívül a kínai vezetés is folyamatosan kommunikál Moszkvával és Kijevvel is. „És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy természetesen folyamatos az egyeztetés Moszkva és Washington között is – még akkor is, ha esetleg erről a Magyar Nemzetnek és a Pesti Srácoknak nem szólnak” – tette hozzá.